Azzal talán nem mondunk újdonságot, hogy a jelenleg hatályos tanügyi törvény, a 2011/1-es megjelenését követően nem telt el egyetlen olyan esztendő sem, hogy annak során egyes előírásai ne módosultak vagy ne egészültek volna ki. Mikor a kormány jóvoltából, mikor pedig a parlament jóvoltából. Ez a „szorgoskodás” a jelek szerint nemhogy lanyhulna, hanem felerősödni látszik. Az év eleje óta eltelt hónapok során is több olyan jogszabály látott napvilágot, amelyek így vagy úgy, de hozzámatattak a szóban forgó 2011/1-es törvényhez. Csak a múlt héten kettő is. Május 6-án jelent meg a tanügyi törvényt annak idején módosító és kiegészítő 2013/14-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó 2019/87-es törvény. Az önmagában is meggondolkoztató és rosszallható, hogy egy több mint hat évvel ezelőtt hatályossá vált sürgősségi kormányrendelet törvény általi szentesítésére alig most került sor. Ilyen körülmények között már csak hab a tortán, hogy a jóváhagyás során a honatyák úgymond tettek egy „kis szívességet” a didaktikai vezető, irányító és ellenőrző személyzetnek. Miről is van szó? A már említett 2013-as esztendei sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján a szóban forgó személyzet részben mentesülhetett a didaktikai norma alól azon normák alapján, amelyeket tárcavezetői rendelet révén kellett jóváhagyni. Ugyanezen jogosultság kiterjesztődött azon személyekre is, akiket a tanügyi szakszervezetek föderációi jelölhettek ki az oktatási rendszer minőségének monitorizálási és értékelési eljárásában való részvételre. Ezt a szövegrészt olyan értelemben módosították (igaz, nem teljes egyetértésben), hogy ezentúl, pontosabban május 9-től a szóban forgó személyzeti kategóriák akár teljes egészében is tehermentesítődhetnek a didaktikai norma alól. (Amúgy az a fránya sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyás végett még 2013 márciusában benyújtották a képviselőházhoz, ott az esztendő áprilisában el is fogadták, és átküldték a szenátusnak, de ott valamilyen oknál fogva elakadt az ügymenet, 2017 februárjában ugyan napirenden szerepelt, de az elfogadásra csak ez esztendő április 1-jén került sor. Amolyan tréfaként…) Kiválósági központok jogállása Március 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben ama 2019/102-es törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették a tanügyi törvényt, a 2011/1-es törvényt. A törvénytervezetet még 2017 márciusában nyújtotta be 42 képviselő (köztük lévén az RMDSZ-es Szabó Ödön is), s azt annak idején kedvezőtlenül véleményezte a Grindeanu-kormány. A kezdeményezők szándéka az volt, hogy rendezzék az úgynevezett megyei kiválósági központok sorsát, pontosabban azok jogállását. A mai naptól hatályba lépett törvény értelmében az oktatási minisztérium kapcsolati egységei közé sorolandók a megyei kiválósági központok (centre județene de excelență – CEX). Azok jogi személyiséggel rendelkeznek, módszertani szempontból pedig a tanfelügyelőségek koordinálják. Amúgy azok megszervezését és működését azon szabályzat révén állapítják meg, amelyet majd miniszteri rendelettel hagynak jóvá. (Arra vonatkozóan határidőt furamód nem ír elő a törvény.) Idetartozik az is, hogy a kiválósági központok finanszírozását az oktatási minisztérium költségvetéséből fedezik. A törvényben továbbá az is szerepel, hogy a CEX megyei szinten milyen tevékenységeket és nevelési szolgáltatásokat szervez, koordinál módszertanilag, monitorizál és kiértékel. Ezek között van például olyan programok kidolgozása és gyakorlatba ültetése, amelyek révén partnerség alakítható ki különböző hazai és külföldi intézményekkel, a helyi közösséggel és nem kormányzati szervezetekkel, a kiváló tehetségű gyermekek differenciált nevelése megkövetelte feltételek és erőforrások jobbítása, illetve fokozása végett. Továbbá saját didaktikai kutatási programokat dolgozhatnak ki és futathatnak fel, országos felkészítő táborokat szervezhetnek a „kiválóságok” számára. Hecser Zoltán