A megelőző hetekhez viszonyítva már-már eseménytelenül telt el az elmúlt hét, legalábbis sem jogalkotási, sem politikai, sem kormányzati síkon nem következett be olyan történés, amely túlontúl felcsigázta volna a közvélemény érdeklődését. Úgyszintén nagyobb botrányos ügyek leleplezésével sem rukkolt elő az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA). Azaz igen, eggyel: szerdán hat megyében, pontosabban megyeszékhelyen (Kolozsváron, Gyulafehérváron, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen, Zilahon és Ploieşti-en) összesen 32 helyszínen tartottak házkutatást, a vizsgálat tárgyát pedig rágcsáló- és rovarirtással, valamint közterületek fertőtlenítésével foglalkozó cég és helyi önkormányzatok szerződéseivel kapcsolatos állítólagos korrupciós bűncselekmények képezik. Az ügy amolyan pikantériája lehet, hogy Nagyszeben esetében a feltételezett bűncselekmények elkövetésekor a megyeszékhely polgármestere Klaus Johannis volt (egyébként eddigelé egyetlen személyt vettek őrizetbe, az pedig a nagyszebeni polgármesteri hivatal egyik felelős beosztású tisztviselője). A honatyák viszont kirukkoltak egy-két olyan „fegyverténnyel”, amelyekre érdemes rápillantani, illetve azokat felidézni. Annak idején Klaus Johannis államelnök a honatyák különleges illetményeire (pontosabban nyugdíjaira) vonatkozó törvényt újratárgyalás végett visszaküldte a parlamentnek. Azt követően a jogszabály akár viszontagságosnak is nevezhető utat járt be, pontosan azt sem tudni, hogy a honatyák közül azt valóban ki is támogatja és ki nem, illetve kik azok, akik csak látszólag ellenzik. Tény, hogy a minap átcsúszott a szakbizottságon, de a két ház keddi együttes ülésén azt visszaküldték az illetékes szakbizottságnak, kéthetes határidőt szabva meg annak elemzésére. Állítólag erre a visszaküldésre abban az összefüggésben került sor, hogy a kormánypárt ideiglenes elnöke, Liviu Dragnea állásfoglalása szerint újra kellene értékelni ennek a törvénynek az időszerűségét. A mostani visszaküldés kapcsán egyes honatyák azt hangoztatták, hogy „azt valakik el akarják ásni”. A liberálisok határozottan ellenzik, legalábbis szóban a törvény elfogadását, képviselőházi frakcióvezetőjük, Eugen Nicolaescu határozottan kijelentette: „azt javaslom, hogy szavazás révén utasítsuk vissza!”. Egyelőre tehát várni kell, s majd két hét múltán a két ház együttes plénumán újra megvitatják a törvény tervezetét, és arról szavaznak. Még nagyobb a hercehurca a diaszpórának levél révén történő szavazására vonatkozó törvény tekintetében. A különböző lehetséges variánsokat illetően joggal és okkal fogalmazhatóak meg pró és kontra érvek, arról nem is beszélve, hogy nem lehet szem elől téveszteni az Alkotmány egyes előírásait sem. Ám ezzel együtt és ezen túl igen körülményesnek és vontatottnak mutatkozik a jogszabály megalkotása, amelyet egyébként fontosnak tart az államelnök is, annál is inkább, mert annak idején választási kampányában, illetve beiktatását követően annak megalkotására vonatkozóan ígéretet tett. Továbbá vannak olyan politikai pártok és civilszervezetek is, amelyek ilyen vagy olyan szempontok, illetve érdekek mentén ennek a törvénynek a megalkotását és hatályba léptetését igen időszerűnek tartják. Az idő pedig sürget: a szóban forgó törvényt november 1-ig el kellene fogadni ahhoz, hogy az alkalmazható is legyen a 2016-os esztendei parlamenti választások során. Igen, mert az Alkotmánybíróság annak idején úgy döntött, hogy a jogszabályozás nem módosítható a szavazás időpontja előtt egy évvel. És ahogy az lenni szokott az ilyen és az ehhez hasonló esetekben, nem hiányzik a bűnbakkeresés, a felelősök beazonosítása sem. Így például Ovidiu Raețchi liberális képviselő a múlt csütörtökön azt hangoztatta, hogy megrészegedve a hatalomtól Liviu Dragnea és a képviselőház elnöke, Valeriu Zgonea „azt hiszik, hogy lábbal tiporhatják a diaszpórában elő románokat”. Utalt arra is, hogy Valeriu Zgonea a törvény elhalasztását egy otromba kifogással indokolta meg, áthárítva a felelősséget az Állandó Választói Szakhatóságra (AEP). Mi több, Raețchi azt is hangoztatta, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása okán Valeriu Zgoneának „sürgősen távoznia kell” a képviselőház éléről. Az előzmények: a képviselőház elnöke, Valeriu Zgonea szerdán a választói törvénykönyvi szakbizottság ülésén azzal vádolta meg az említett szakhatóságot, hogy „időhúzásra” rendezkedett be és „képtelen” kirukkolni a levelezés révén történő szavazásra vonatkozó törvény tervezetével. A szakbizottság szóban forgó ülésén az AEP képviselői különböző kérdéseket fogalmaztak meg és újólag kérték a megbeszélések elhalasztását. Egyébként az AEP-re hárulna a szóban forgó törvény „vázának” a kidolgozása, s azt kellene majd megvitatni és „felöltöztetni” a szakbizottságban. Zgoneát állítólag az bosszantotta fel, hogy az AEP képviselői már a megelőző periódusokban is problémafelvetésre szorítkoztak. Csütörtökön, mintegy reagálva a liberálisok bírálatára, azt nyilatkozta, hogy a törvénynek „igen hosszú a forgatókönyve”, s annak elfogadására 2016 februárjában kerülhetne sor, de ilyen körülmények között is az alkalmazható lesz a jövő esztendei választások során. A liberális párt egyik alelnöke, Raluca Ţurcan azon nyomban hevesen kifakadt, azt állítva, hogy ilyenképpen a jogszabály nem lesz alkalmazható a jövő évi választások során, mert Románia akkor áthágná a Velencei Bizottság ajánlásait. Hogy mi is lesz a sorsa ennek a törvénynek, azt pillanatnyilag nemigen tudni. Van azonban még egy a maga nemében érdekes bejelentés: a múlt hét elején Liviu Dragnea azt közölte, hogy pártja legkésőbb hétfőn, október 12-én beterjeszti a levél révén történő szavazásra vonatkozó törvény tervezetét. A magunk részéről visszafogottak vagyunk ennek a bejelentésnek a tükrében, s nem mernénk megígérni külföldön tartózkodó rokonainknak, hogy a jövő esztendőben levél révén szavazhatnak… Urnákhoz járulnak Tegnap pártvonalon „történelmi eseményszámba” menő választásra került sor: a kormánypárt mintegy 533 000 tagját várták az urnákhoz, hogy megszavazzon, vagy ne szavazzon meg egyetlen jelöltet, Liviu Dragneát, a pártelnöki szék várományosát. Hazai viszonylatban (de talán nem csak) mindenképp rekordot jelent egy ilyen jellegű, illetve mérvű szavazás. Az reggel 8-kor kezdődött meg és 20 órakor zárult. Állítólag az ország majd minden településén szavazóközpontot állítottak fel, sőt a szomszédos Moldáviában is. Bukarestben például mindegyik szektorban 5-6 szavazóközpontot. Hogy miért is volt szükség egy ilyen mérvű akció megszervezésére, arra megnyugtató és érdembeli választ a kormánypárt illetékesei nem adtak, de állítólag a párt egységét, erejét és összeforrottságát is hivatott volt illusztrálni a tegnapi szavazás. Szavaztak Marosvásárhelyen is, de ott másabb célból, másabb ismérvek mentén, és nem is annyira egy pártnak az érdeke mentén. Marosvásárhelyen előválasztásra került sor, ott a magyarok bizalmát próbálta megszerezni három személy annak érdekében, hogy polgármesterjelöltként indulhasson majd a jövő esztendei helyhatósági választásokon. A függetlenül induló Barabási Miklós, az RMDSZ színeiben politizáló Soós Zoltán, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt Maros megyei szervezetét vezető Portik Miklós méretkezett meg. Lapzártáig nem érkezett jelentés az előválasztás eredményeire vonatkozóan. Egyébként a három jelölt egyikére tegnap 9 és 19 óra között szavazhattak a 18. életévüket betöltött, marosvásárhelyi lakcímmel rendelkező előzőleg regisztrált személyek. A szervezők 14 helyiségben rendeztek be szavazóközpontokat, és állóurnákat is létesítettek. Utalhatunk arra is, hogy ilyen jellegű előválasztásra eddigelé Marosvásárhelyen nem került sor. Alkotmányellenes érdekellentét Szakmai körökben is élénk érdeklődést váltott ki az Alkotmánybírósági plénumnak egy az október 6-i ülésén meghozott döntése a köztisztviselők által elkövetethető bűnténnyel kapcsolatosan. A szóban forgó döntés és annak megindokolása még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és az még nem vált hatályossá, s ugyanakkor korai lenne annak elemzése is, de mégis érdemes utalni annak lényegére. A büntető törvénykönyv 301-es cikkelye (1)-es bekezdése által meghatározott bűntényről van szó: a köztisztviselőnek az a cselekedete szolgálati hatásköre gyakorlása során, amikor is egy olyan aktust teljesít vagy részt vesz egy olyan döntés meghozatalában, amely révén közvetlen vagy közvetett módon anyagi hasznot szerez saját maga részére, házastársa részére, egy rokona részére vagy házasság révi rokona részére, illetve egy olyan személy részére, akivel az utóbbi három esztendő során kereskedelmi vagy munkakapcsolatban volt, vagy aki részéről bárminemű haszonban részesült vagy részesül, egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntetendő és a közfeladat ellátási jogának a gyakorlásától való eltiltással. A büntető törvénykönyv szóban forgó szakaszának szövege tekintetében a taláros testület helyet adott az alkotmányossági aggálynak, és megállapította, hogy a „kereskedelmi kapcsolatok” (raporturi comerciale) szintagma alkotmányellenes. Ezt azzal indokolták meg, hogy a szóban forgó szintagma mint fogalom a jogszabályban nincs kiszámítható, és világos módon, azaz félreérthetetlenül meghatározva, s következésképpen nem lehet alkotóeleme az érdekellentét bűnténye elkövetésének. Másképpen fogalmazva: az állítólagos bűnelkövető (a köztisztviselő) és a haszonélvező (az a személy, akinek a hasznára szolgált a köztisztviselő állítólagos bűncselekedete közti esetleges „kereskedelmi kapcsolatok” irrelevánsak a gyanúsítás, illetve a vád megalapozása tekintetében. Tehát ennek a szintagmának mindenképp ki kell kerülnie a büntető törvénykönyvből, vagy esetleg a honatyák majd találnak egy megfelelő átfogalmazásra módozatot. Továbbá alkotmányellenesnek találták a büntető törvénykönyv 308-as cikkelye (1)-es bekezdését is, ebben az esetben is tulajdonképpen egy szintagmával gyűlt meg a bajuk. Nem bocsátkoznánk jogalkotási, jogtechnikai kérdések boncolgatásába, de leegyszerűsítve a dolgokat, az Alkotmánybíróság döntése szerint a magánszférában nem lehet elkövetni az érdekellentét bűntényét, mert nincs szó közhatóság által kijelölt közérdekű feladat ellátásáról, másrészt pedig a szóban forgó cikkely annak megfogalmazása okán a gazdasági szabadság és a munkához való jog indokolatlan megszegését, korlátozását jelenti. Amint már arra utaltunk, korai lenne még mérlegelni az Alkotmánybíróság döntésének következményeit, várjuk meg, hogy ahhoz miként fognak viszonyulni törvényhozóink, addig is a büntető törvénykönyv két szóban forgó cikkelye érvényben marad, azaz alkalmazandó a bűnüldöző szervek által. [box type="shadow" ]Távirati stílusban A kormányfő a 2015/231-es, október 9-én megjelent végzésével Laczkó Enikő Katalint az Interetnikai Kapcsolatok Főosztályának államtitkár-helyettesét kinevezte a Visszaszolgáltatási Különleges Bizottság tagjává. Eddigelé igen „sikamlósnak” bizonyult területre küldte ki az államtitkár-helyettest Victor Ponta kormányfő… A képviselőház szerdán hallgatólagosan elfogadta a liberálisok által benyújtott ama törvénytervezetet, amely értelmében az egy hektárt meghaladó illegális fakitermelés a nemzetbiztonságra nézve sérülékenységnek minősítendő. Azért hallgatólagosan, mert a megvitatási határidőt, szeptember 29-ét nem sikerült tiszteletben tartani. A törvényt meg kell vitatni a szenátusban is, amely ez esetben a döntéshozó szerv. A múlt szerdai kormányülésen elfogadott 2015/834-es kormányhatározattal jóváhagyták az Országos Ásványvagyon Ügynökség (ANRM) és a MOL Hungarian Oil and Gas Public Limited Company (együtt az Expert Petroleum Kft.-vel) közti kőolajfeltárási, -kitermelési koncesszionálási egyezményt. Annak értelmében a MOL feltárási, fejlesztési és kitermelési tevékenységet végezhet a Bihar megyei Érkenéz és az Arad megyei Ágya periméterében. A munkaügyi miniszter előzetes bejelentése ellenére a múlt szerdai kormányülésen nem került terítékre a nyugdíjpont értékének megemelése 2016. január 1-től. Ugyanakkor nem felel meg a valóságnak az egyik hazai magyar napilap ama értesülése, miszerint a kormány szerdai ülésén tárgyalta azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely alapján a magánszemélyekre is kiterjesztik azt az intézkedést, amely értelmében elengedik a rossz adófizetők büntetőkamatát. Ebből csupán annyi igaz, hogy október 2-án a közpénzügyi minisztérium honlapján nyilvánosságra hozták egy, a késedelmi kamatok eltörlésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet tervezetének a szövegét. Az elmúlt hét mozgalmasnak bizonyult Traian Băsescu számára, mert különböző feljelentések, illetve vele szembeni kivizsgálások okán szinte naponta „vendégeskedett” a különböző ügyészségi szerveknél. Gyakori becitálását ő megalapozottnak tartja, s pénteken azt állította, hogy a legfelsőbb ügyész „jóvoltából” őt rendszerint indokolatlanul zaklatják. Aktív szereplője volt egy párteseménynek is: ígéretéhez híven pénteken, október 10-én beiratkozott a Népi Mozgalom Pártjába (PMP), s abból az alkalomból azt nyilatkozta, hogy a jövőben is aktív, de egyszersmind „kényelmetlen” politikusként kíván tevékenykedni. Egyébként a PMP október 24-én tartja kongresszusát, aminek napirendjén szerepel a név és -emblémaváltoztatás, de nem kizárt, hogy személyi ügyekben is döntéseket hoznak. [/box] Hecser Zoltán