A kürtőskalácsot először Erdély­ben egy román nemzetiségű nő készítette 1784-ben – jelentette ki Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter egy hagyományos ételekről szóló konferencián. [caption id="attachment_25690" align="aligncenter" width="620"] Folytatódik a kürtőskalács körüli „tulajdonjogi vita”. Mindenki magának akarja[/caption] Románia le akarja védeni a kürtőskalácsot oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékként (PGI)– jelezte Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető továbbá kijelentette, hogy a süteményt először Erdélyben egy román nemzetiségű asszony készítette 1784-ben, aki magyar állampolgár volt. És mivel Erdélyben készítették először, nincs kétsége afelől, hogy a kürtőskalácsot az Európai Unió Románia számára fogja elismerni védett termékként. A miniszter korábban egy kereskedelmi televíziónak már ki­je­lentette: a kürtőskalács levédési eljárásában Románia számára előnyt jelent, hogy Magyarország is elis­meri, erdélyi a termék. Irimescu már tavaly novemberben jelezte Ro­mániának ezt a szándékát, amikor miniszterjelöltként hallgatták meg az illetékes parlamenti szakbizottságban. A magyar Földművelésügyi Minisztérium egy héttel később, november végén közölte, hogy a kürtőskalács mint „hagyományos különleges termék” uniós bejegyeztetése érdekében lép fel. A magyar minisztérium rámutatott: a bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja földrajzi elhelyezkedésre való tekintet nélkül, amely az adott termékleírásban foglalt receptúrának megfelelő terméket forgalmaz. A kürtőskalács kiemelkedő magyar nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság tavaly januárban döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről, majd decemberben hungarikummá nyilvánították a terméket. December közepén Gál Péter, a magyar agrártárca eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy várhatóan az idei első negyedév végén nyújtja be Magyarország azt a kérelmet, amelyben a kürtőskalácsot hagyományos különleges termékké kívánják nyilváníttatni az Európai Unióban. Az EU eredetvédelmi szabályozása megkülönbözteti az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termékeket (PGI) a garantáltan hagyományos és különleges termékektől (TSG). A kettő között az a különbség, hogy míg az előző esetében a gyártási eljárás adott szakasza egy bizonyos régióhoz kell kötődjön, a hagyományos és különleges termékeket bárhol elő lehet állítani. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület által létrehozott kur­tos.eu honlapon Hantz Péter biofizikus kutató és Pozsony Ferenc néprajzprofesszor által jegyzett, a kürtőskalács történetéről szóló cikk szerint a sütemény első receptje Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű erdélyi szakácskönyvében bukkant fel.