Mély aggodalmát fejezte ki tegnap az Európai Unió egy illetékese a török hadsereg és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti konfliktus miatt, de egyben hangsúlyozta: „arányos és célzott” választ kell adni a terrorizmusra.

[caption id="attachment_8470" align="aligncenter" width="620"] Török katonák jelenléte ellen tiltakozó kurd férfi. Dávid és Góliát Fotó: gdb.voanews.com[/caption]

[dropcap]A[/dropcap]z EU elismeri, hogy Törökországnak joga van ahhoz, hogy elejét vegye a terrorizmus minden fajtájának, illetve reagáljon rá. A terrorizmust egyértelműen el kell ítélni.
A válaszlépéseknek ugyanakkor arányosnak és célzottnak kell lenniük, és semmilyen esetben sem veszélyeztethetik az országban folyó demokratikus politikai párbeszédet – figyelmeztetett Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési felelőse Volkan Bozkirral, a török kormány európai ügyi miniszterével folytatott megbeszélésén.
A biztosi hivatal által kiadott közlemény szerint Johannes Hahn kifejezte az EU aggodalmát amiatt is, hogy a legutóbbi fejlemények kedvezőtlenül befolyásolják a kurdok és Ankara közötti békefolyamatot.
A PKK és az ankarai kormány között 2013-ban megkötött tűzszünet két hete szakadt meg, a szíriai határ mentén fekvő, főként kurdok lakta Surucban elkövetett, az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista szervezetnek tulajdonított véres merénylet után. A kurd fegyveresek azonnal támadást intéztek a török hadsereg ellen, amelyet azzal vádolnak, hogy nem védelmezi meg a helyi lakosságot.
A török légierő azóta több ízben bombázta a PKK állásait, miközben az Iszlám Állam szíriai állásai elleni török légicsapásokról csak néhány esetben érkeztek jelentések.
Az EU méltatja, hogy Törökország vállalta az IÁ elleni harc fokozását, és arra kéri Ankarát, hogy tartózkodjon minden, a térséget destabilizáló lépéstől, tekintettel a régióban játszott fontos stratégiai szerepére is – hangsúlyozta Johannes Hahn. Emlékeztetett arra, hogy Brüsszel fokozott támogatást ígért a kétmillió szíriai és iraki menekültet befogadó Törökországnak.
A biztos pénteken tárgyalt Selahattin Demirtasszal, a júniusi választások nagy győztesének tekintett, kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) vezetőjével is, és hangsúlyozta, hogy valamennyi pártnak támogatnia kell a békefolyamatot.
Ankara 2005 óta hivatalosan csatlakozási tárgyalásokat folytat az EU-val, ez utóbbiak azonban több témakörben – egyebek között az emberi jogokat és a jogrendszert illető mély nézetkülönbségek miatt – megrekedtek.

HN-összefoglaló