Az egészségügyi szakszervezeti érdekképviseletek már jó ideje tiltakozásuknak adtak hangot a közszférai egységes bérezési kerettörvény jövő esztendőben esedékes előírásainak a hatályba léptetésével kapcsolatosan, azt hangoztatva, hogy az egészségügyi dolgozók számára az előírások egyike-másika hátrányosnak bizonyulhat, s nem következik be a kilátásba helyezett béremelkedés. Továbbá azt is kifogásolták, hogy a munkáltatói társadalombiztosítás hozzájárulások fizetési kötelezettségeinek az átruházása az alkalmazottakra előreláthatólag „meg fogja vámolni” a nettó béreket. Bizonyos követeléseket is megfogalmaztak, s azok érvényre juttatása érdekében országszerte tiltakozó akciókra is sor került. Tárgyalássorozat kezdődött a kormány illetékesei és az egészségügyi szakszervezeti érdekképviseletek vezetői közt, de az elmúlt hetek során az álláspontok nemigen közeledtek. Amikor már-már feszültté vált a helyzet, kiéleződött a vita, szinte meglepetésszerűen megegyezésre jutottak. Erre csütörtökön került sor, amikor is a Sanitas Föderáció országos tanácsának az ülésén részt vett Mihai Tudose kormányfő, Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes, Florian Bodog egészségügyi miniszter, de jelen volt Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke is. A föderáció elnökének, Leonard Bărăscunak az ülést követően elhangzott sajtónyilatkozata szerint „a dolgok olyan irányba terelődtek, ahogy azt mi kívántuk… A dolgok jelenlegi állása szerint január 1-jén senki sem veszít semmit. Bizonyára valamit nyerni is fognak.” Hozzáfűzte azt is, hogy a felmerülő problémák akár megoldottnak is tekintendőek, ami pedig a különböző pótlékokat, valamint azok százalékarányban kifejezett kvantumának a korlátozását illeti, majd kidolgoznak szabályzatot, illetve szabályozást. A szakszervezeti vezető által elhangzottakból az következtethető ki, hogy szükségessé válik legalábbis az egészségügyi szektort illetően a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2017/153-as törvény egyes előírásai hatályba léptetése időpontjának az elnapolása. (Például az étkezési jegyekre, valamint a pótlékok amolyan korlátozására vonatkozó előírásokra utalt.) Tulajdonképpen elvi megállapodásról, illetve kormányzati ígéretről, vállalásról van szó, s ez feltételezi azt is, hogy az említett törvény egyes előírásait módosítják. Lehet, hogy indokoltak és jogosultak az egészségügyi szakszervezetek követelései, de az mindenképpen visszásnak tűnik, hogy a törvény még jóformán hatályba sem lépett, s azon lényegtelennek nem nevezhető módosítást kell eszközölni. Ez (már amennyiben arra sor kerül) akár nem kívánatos precedenst is teremthet… Van, aki kiborult A kormány és a Sanitas Föderáció „összeborulásától” volt, aki „kiborult”: másnap, azaz pénteken másik szakszervezeti érdekképviselet, a Solidaritatea Föderáció közleményt továbbított az Agerpres hírügynökségnek, amelyben többek között azt nyomatékolják, hogy az egészségügyiek tiltakozásait nem egyetlen szervezet bontakoztatta ki, és azok nem fognak megszűnni annak okán, hogy azok közül egy „visszavonult”, ugyanis a fedezet nélküli ígéretek nem jelenthetik a követeléseik kielégítését. Továbbá a közleményben az is olvasható: „szomorúan nyugtázzuk, hogy az egészségügyi szakszervezeti szervezetek közös egyezményének megkötése után alig két nappal az aláíró szervezetek egyike lemond a közös követelésekről, bedőlve a kormányzati ígéreteknek”. Ugyanakkor utalás van arra is, hogy a kormány ajánlata nem oldja meg az egészségügyi dolgozók problémáit. Hasonló ajánlatokat többször is tett a kormány, néha előnyösebbeket is, s azok visszautasításának okai akkor is érvényesek voltak, és most is – olvashatjuk a közleményben. Felróják a kormánynak azt is, hogy a január 1-től beígért tényleges és valós 25%-os arányú béremelésre már nem kerülhet sor, valamint azt is, hogy a jelenlegi étkezési jegy jelentette jövedelem és a majdani étkezési illetmény közt van egy 70 lejre becsülhető negatív előjelű különbség. Végezetül azt is nyomatékolják, hogy a kormány részéről nem létezik semminemű olyan vállalás, miszerint sürgősségi eljárással módosítanák a 2017/153-as törvényt. Ilyenképpen pedig nemigen van kilátás az ügyeletek problémájának a megoldására, nevezetesen azok órabérek vonatkozásában. Arra is emlékeztettek, hogy ugyanazon személyek, akik a mostani kormányzati ígéretekkel teletűzdelt megállapodás okán megelégedésüknek adnak hangot, ugyanígy nyilatkoztak a közszférai bérezési kerettörvény elfogadásának a pillanatában is. Hónapoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy megértsék, miért is volt óvatosabb a Solidaritatea Föderáció. Amúgy ez a szakszervezeti érdekképviselet kilátásba helyezte azt is, hogy ilyen vagy olyan formában folytatni fogják tiltakozásaikat. Parafrazálva egy közmondást, úgy is fogalmazhatnánk: van, akinek a szeme sír, s van, akinek a szeme nevet. De van olyan is, aki megelégedéssel dörzsölheti a szemét, illetve a kezét, az pedig a kormány. Ám lehet, hogy csak ideig-óráig… Hecser Zoltán