Talán túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki számára sikeresen kezdődött a 2016-os esztendő. Azok számára például biztos, hogy igen, akik a 2015-ös utolsó lottóhúzáson fele-fele arányban megnyerték az egyenként többmilliós értékű főnyereményt – amit a hét elején két Dâmboviţa megyei lakos vehetett át. De nem áll szerencsés évkezdés előtt a Băsescu család, tételesen a volt államelnök testvére, Mircea Băsescu, akit pénteken első fokon 4 év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Továbbá az új Adótörvénykönyv egyes, már esedékessé vált előírásainak gyakorlatba ültetésénél is „ballábasnak” bizonyult a kezdet. A maga nemében viszont ígéretesnek minősíthető az, hogy a technokrata kormányfő, Dacian Cioloş az esztendőt fontosnak nevezhető németországi látogatással kezdte… A németországi hivatalos látogatás időpontját, 2016. január 7-ét még a múlt év decemberében bejelentették. Feltételezhető, hogy azt megfelelő előkészületek és diplomáciai tárgyalások előzték meg, mert a tulajdonképpeni kormányfői látogatásnak a jelek szerint inkább protokolláris jellege volt. A zsúfolt program (megbeszélés és közös sajtóértekezlet Angela Merkel német kancellárral, tárgyalások a Bundesrat elnökével, Stanislav Tillik úrral és a Bundestag egyik parlamenti csoportjával, találkozó a Németországban élő román közösség képviselőivel) is ezt a feltételezést erősíti meg. Amúgy a közös sajtótájékoztatón a felek azt hangoztatták, hogy együttműködésre és párbeszédre törekednek a menekültek ügyében (ez a témakör képezte a látogatás egyik legfontosabb napirendjét), egyetértve abban, hogy meg kell oldani az illegális migráció kérdését. Cioloș a schengeni csatlakozás kapcsán többek között azt hangoztatta, hogy a technikai felkészülésen kívül a jelenlegi kormány folytatja a korrupció elleni erőfeszítéseket. Amúgy a látogatásnak volt két mellékzöreje is. Az egyik protokolláris jellegű: a berlini hideg okán a katonazenekar nem adta elő Románia himnuszát. A másik egy hazai visszhang: egyesek rosszallották, hogy indokolatlan volt a luxusutazás, mármint több mint 23 000 eurót költeni egy magántársaság repülőgépének bérlésére, holott az angol kormányfő, David Cameron gyakran még fapados járatokkal is utazik. Hogy mi volt indokolt és mi nem, az nem ránk tartozik, de azért megemlítenénk, hogy csütörtökön a reggeli órákban négy olyan menetrend szerint közlekedő repülőgép indult az otopeni-i repülőtérről, amelyek célállomása Berlin volt. Más: Berlinből úgymond hazaüzent a kormányfő, amikor a román közösség képviselőivel való találkozása során kijelentette, hogy mandátuma végéig megőrzi politikai függetlenségét, és nem kíván indulni az idei választásokon. Olyasmit viszont nem állított, hogy mandátuma után sem vállal(na) politikai vagy kormányzati tisztséget. Némaságba burkolózva A minap nyilvánosságra került egy önmagáért beszélő, sokatmondó statisztika: honatyáink „beszédkészségére” vonatkozóan jelentek meg számadatok. Abból meglepő dolog derült ki: az, hogy szép számban voltak olyanok, akik nem adták tanújelét szóban forgó készségüknek, ugyanis az elmúlt esztendő során „némaságba” burkolóztak. 167 ilyen szenátor és 548 ilyen, azaz néma képviselő találtatott. De voltak olyanok is, akik nemcsak hogy némák maradtak, hanem „mozgásképtelennek” is bizonyultak, azaz nem voltak képesek egyetlen pillanatra sem belépni a parlament épületébe. Igaz, nem sokan, de voltak, nevezetesen a liberális párt egykori elnöke, Crin Antonescu szenátor (akiről egyébként azt hallani, idejét azzal tölti, hogy Brüsszelben őrizze felesége szoknyáját, aki az Európai Parlament képviselője), Sebastian Ghiță (aki a szociál-demokrata párt színeiben szerzett mandátumot, de utólag kilépett a pártból és függetlenként tevékenykedett, pontosabban nem tevékenykedett, illetve másabb elfoglaltságai voltak, hisz az utóbbi esztendő során egyre gyakrabban „vendégeskedett” a DNA szerveinél) és Mircea Geoană (aki egykor ugyancsak pártelnök volt, azóta viszont már egy új párt létrehozásán fáradozik, s hangját jobbára máshol hallani, mint a parlamentben). Az 548 honatyának továbbá közel 30%-a nem vette a fáradságot, hogy politikai nyilatkozatot fogalmazzon meg vagy szót kérjen a plénumokon személyes vagy pártja álláspontjának ismertetéséért. A közismert, de a parlamentben mélyen hallgató honatyák között van a szociáldemokrata Mădălin Voicu és Cristian Rizea, akik viszont szinte mindennapos vendégei voltak a különböző kereskedelmi televízióknak, és ottani szereplésük során igen bőbeszédűeknek és nagyon okosaknak bizonyultak. Az RMDSZ esetében sem nagyon lehet egyes honatyák „hangzatos” tevékenységéről beszélni. A honatyáknál tartva érdemes megemlíteni azt is, hogy az elmúlt héten szűkebb pátriánkban is fellángolt egy képviselői sajtóértekezlet nyomán az őket megillető nyugdíj jellegű különleges illetmény körüli hangzavar. Mondanunk sem kell, hogy a véleményt nyilvánítók nem gratulációikat fogalmazták meg... Amúgy a honatyák bizonyos jogosultságaival kapcsolatosan is hatályba lépett a hónap elején egy jogszabály. A 2015/356-os törvényről van szó, amely révén módosították a képviselők és a szenátorok jogállására vonatkozó, újraközölt 2006/96-os törvény egyik szakaszát. Az új jogszabály értelmében ezentúl a képviselők és a szenátorok a mandátumuk gyakorlásával kapcsolatos tevékenységük során nem lehetnek haszonélvezői személygépkocsinak, lévén, hogy a törvénynek a vonatkozó előírását törölték. Ugyanakkor ezt a haszonélvezeti jogot helyettesítendő az a módosított előírás, amely értelmében egy forfetáris összegre lesznek jogosultak, amelynek kvantumát a két kamara költségvetési forrásainak függvényében az állandó bürók határozatai révén fogják megállapítani. Egymilliárd euró Az Országos Statisztikai Intézet (INS) a múlt héten hozta nyilvánosságra a román állampolgárok külföldi migrációjára vonatkozó legfrissebb számadatokat. (Tulajdonképpen „legfrissebbnek” nevezhető adatokról nincs szó, mert a közölt adatok a 2014-es esztendőre vonatkoznak.) A statisztikából az derül ki, hogy a 2007-es csúcsesztendőt követően, amikor a romániai migránsok száma meghaladta az 544 000-et, fokozatosan csökkent a számuk 2013-mal bezárólag, amikor mintegy 161 800 főt tartott nyilván a külföldre távozási statisztika. 2014-ben viszont számuk megugrott, meghaladva a 184 600-at. Szerkezeti változás is bekövetkezett, mármint a célországok tekintetében, mert a hosszú évekig második helyet elfoglaló Spanyolország a harmadik helyre került. Az első helyen továbbra is Olaszország áll 55 000 romániai „vendéggel”, azt követi némileg meglepő módon, 32 500 fővel Nagy-Britannia, a harmadik helyen Spanyolország van 29 600-zal, a negyediken pedig Németország, amely iránt ugyancsak fokozott érdeklődést bizonyított 23 700 romániai állampolgár. Érdekes virtuális számítást közölt a migráció kapcsán a Bukaresti Gazdaságtudományi Akadémia (ASE) tanára, dr. Monica Roman: abból a feltételezésből indulva ki, hogy a külföldre távozó hazánkfiai túlnyomó többségének Romániában munkahelye volt, és tekintettel a havi 570 eurós átlagos bruttó bérre, a 2014-es esztendei migráció okán Románia képletesen több mint egymilliárd eurós jövedelmet „vesztett el”. Az a pénz azonban közvetett módon és részben mégiscsak megtérül(t) a külföldi munkavállalók által hazaküldött pénzösszegek révén. 2008-ban például az ilyen jellegű „hazaküldések” értéke a jegybanktól származó adatok szerint 6,6 milliárd eurót tett ki. Igaz, az utóbbi évek során a szám hovatovább zsugorodott, 2013-ban 3,7 milliárd euróra, 2014-ben pedig 3,2 milliárd euróra. A külföldi munkavállalás ugyanakkor „gyümölcsözőnek” bizonyult, bizonyul a hazai állami költségvetés szempontjából is, nevezetesen gyarapíthatja annak bevételét, ugyanis a hazaküldött pénzösszegeknek döntő hányadát itt, helyben költik el, és ne felejtsük, hogy a kiskereskedelmi árakba belefoglaltatik az áfa is, amely az állami költségvetést illeti meg. A hét ítélete A felvezetőben már utaltunk arra, hogy elítélték az egykori államfő, Traian Băsescu Konstancán élő testvérét, Mirceát. Közel két évre visszanyúló ügyről van szó: állítólag a közismert és hírhedt Argeș megyei roma nemzetiségű „üzletembertől”, Sandu Angheltől (közismert nevén Bercea Mon­dial­tól, aki ócskavas-kereskedésben „utazott”) 600 ezer eurót kért és kapott annak fejében, hogy közbenjárjon az előzetes letartóztatásban lévő, gyilkossági kísérlettel vádolt Anghel elleni bűnvádi eljárás megszüntetésében, esetleg annak „tompításában”. A Mircea Băsescu és társai elleni eljárás ugyancsak elhúzódott, így nem térnénk ki annak minden vetületére, csupán a mostani ítéletre: a Konstanca Megyei Törvényszék pénteki ítélete értelmében Mircea Băsescut a megvesztegetési ügycsomó keretében befolyással való üzérkedés bűntényének elkövetéséért négy év letöltendő börtönbüntetésre kötelezték, a közvetítőként szereplő Marian Căpățână egykori politikust pedig befolyással való üzérkedésbeni bűnrészesség vádjával három év letöltendő börtönbüntetésre. Ugyanakkor a törvényszék elrendelte, hogy kobozzanak el tőlük 260 ezer euró értékű pénzösszeget. (Időközben ebben a bonyolult bűnügyben már elítélték Sandu Anghel néhány közvetlen rokonát). Traian Băsescu az ítélet kapcsán azt nyilatkozta, testvére súlyos büntetésben részesült, olyan körülmények között, amikor végig fenntartotta, hogy nem fogadott el egyetlen lejt sem. Hozzáfűzte, hogy testvérének tiszteletben kell tartania a törvényszék döntését, de élnie kell az ítélet megtámadásának a jogával. Egyébként ezt a pert első perctől élénk érdeklődés övezte, igen nagy figyelemmel követte a sajtó, és olyan feltételezések is napvilágot láttak, miszerint az ügyben érintett (lehet) Traian Băsescu is. Hecser Zoltán