A katonai nyugdíjak esetében, túl a vonatkozó 2015/223-as törvény szövegén, nem sok információ, számadat áll rendelkezésre. Amint arra már a megelőző lapszámunkban is utaltunk, a nyugdíjas „fegyverviselők” közt körülbelül 40 000 olyan van, aki havi nyugdíjának kvantuma meghaladja a 6000 lejt. Azt viszont, hogy esetenként mennyivel, nem tudni, mert katonai titokról van szó. Másképpen fest a helyzet azon nyugdíjas­kategóriák esetében, akik járandóságait különleges törvények előírásai alapján állapítják meg, s amelyek között szépszerével akadnak olyanok is, amelyek értékszintjei jóval meghaladják akár a 20 000 lejt is…

Hat ilyen nyugdíjas-kate­gória, illetve azokra vonatkozó törvény van. Az Országos Köznyugdíjpénztár rendelkezik ezekre vonatkozóan statisztikai adatokkal, s ezek egy részét havonta nyilvánosságra is szokták hozni. Talán nem véletlenül, mert olyan személyi, illetve nyugdíjas-kategóriákról van szó, amelyek esetében a járandóság egy részét az állami társadalombiztosítási költségvetésből finanszírozzák. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a szóban forgó személyzeti kategóriák nyugdíjának egy részét a köznyugdíjtörvény előírásai alapján állapítják meg, ez a kisebbik része, a nagyobbik részét pedig az úgynevezett különleges törvények értelmében. Nézzünk szét a különleges törvények alapján nyújtott nyugdíjak háza táján. A romániai diplomáciai és konzuli testület tagjai szolgálati nyugdíjának nyújtására vonatkozó – utólag módosított és kiegészített – 2015/216-os törvénynek májusban 830 haszonélvezője volt. E nyugdíjas-kategória átlagjárandóságának kvantuma 5765 lej volt. Lévén, hogy két ágon számítódik a nyugdíj, a statisztikában szerepel az állami társadalombiztosítási költségvetésből fedezett átlagnyugdíj, amely kvantuma 2794 lej volt és az állami költségvetésből fedezett átlagnyugdíj kvantuma is, amely 3307 lej volt. Ezek szerint, ha a nyugdíjaik kizárólag a 2010/263-as törvény alapján állapítódnak meg, meg kellene elégedniük az előbb említett 2794 lejes átlaggal…
A parlamenti köztisztviselők jogállására vonatkozó 2006/7-es törvényt módosító és kiegészítő 2015/215-ös törvény értelmében ebbe a személyzeti kategóriába tartozók is szolgálati nyugdíjra jogosultak. (Amúgy nemcsak a parlament köztisztviselőiről van szó, hanem az alkotmánybíróság, és a törvényhozói tanács köztisztviselői is belefoglaltattak a szóban forgó kategóriába, akárcsak a parlament szakstruktúráinak közalkalmazottai is.) Arra jogosultság a nyugdíjazási szabványkorhatár elérésekor teremtődik meg, de feltétel a 30 éves hozzájárulási időszak is, amelyből legalább 14 év a parlamenti struktúrákban. A szolgálati nyugdíj ezen nyugdíjas-kategória esetében is két összetevőt jelent. Az állami társadalombiztosítási költségvetésből és az állami költségvetésből folyósítottat. Országos szinten májusban 791 ilyen nyugdíjast tartottak nyilván, azok átlagnyugdíja májusban 4760 lej lévén (2824 lej a társadalombiztosítási átlagnyugdíj, 2760 lej pedig az állami költségvetésből fedezett átlagnyugdíj).
A polgári légi közlekedésben is „röpdösnek” olyan személyzeti kategóriák, akik jogosultak a szolgálati nyugdíjra. A jogalapot a hivatásos polgári repülőszemélyzet jogállására vonatkozó 2007/223-as törvényt kiegészítő 2015/83-as törvény jelenti. Annak előírásai alapján májusban 1426 személy részesült szolgálati nyugdíjban, amely átlagértéke 11 345 lej volt (a társadalombiztosítási költségvetésből fedezett nyugdíj átlaga 3810 lej lévén, az állami költségvetésből fedezett nyugdíj átlaga pedig 7759 lej).
Kacifántos története van a számvevőszék egyes személyzeti kategóriáinak különleges nyugdíjára vonatkozó jogszabályozásnak. Erről a számvevőszék megszervezésére és működésére vonatkozó 1999/94-es törvényt módosító 2016/7-es törvény rendelkezett. Időközben a jogszabály olyképpen módosult, hogy a számvevőszék érintett személyzeti kategóriáinak egy része elvesztette jogosultságát, de az Alkotmánybíróság „helyre tette a dolgokat”. A lényeg az, hogy májusban a számvevőszék egykori munkatársai közül 605-en részesültek szolgálati (vagy különleges) nyugdíjban. Járandóságuk átlagértéke 8147 lej lévén (4117 lejes átlag társadalombiztosítási alapon és 4183 lejes átlag az állami költségvetés „jóvoltából”.) 
Ha már a parlamentnél tartunk, feltétlenül meg kell említenünk azt is, hogy a honatyák jogállására vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2006/96-os törvény értelmében 2017-től errefelé létezik egy nyugdíjazási korhatárhoz „kötött” illetmény. Ez a képviselőházi, illetve szenátusi mandátumok számának a függvényében nyújtandó, s a megállapítási módozatról a szóban forgó törvény 49-es szakasza rendelkezik. Legfeljebb három mandátum korlátai között számítandó ki ez a havi illetmény, s úgy tudni, hogy annak kvantuma minimum 2000 lej, a felső értékhatár pedig 13 000 lejnél „megáll”. Értesüléseink szerint közel 800 egykori honatya részesül ilyen járandóságban, s az halmozható a különböző nyugdíjrendszerben megállapított nyugdíjjal.
Az ügyészek és a bírák jogállá­sára vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2004/300-as törvény akaratlanul is megteremtette az „elit nyugdíjasok kasztját”. Hogy miért mondjuk ezt? Azért, mert olyan nyugdíjszint elérésére is lehetőséget teremtett ez a törvény, amely európai viszonylatban is „elismerésre méltó”, rekordszámba is mehet. 4088 egykori ügyész és bíró részesült ilyen szolgálati nyugdíjban, amely átlagértéke májusban 19 039 lej volt. (A társadalombiztosítási költségvetésből fedezett átlagnyugdíj 3198 lej lévén, az állami költségvetésből fedezett átlaga pedig 17 790 lej.) Májusban a szóban forgó 4088 fő nyugdíjának együttes összege több mint 78,8 millió lejt „kóstált”. Ebből jövedelmi adóként mintegy 6,9 millió lej került vissza az állami, illetve a helyi költségvetésbe. Ez az összeg akár 42 millió lejre is felkerekedhet, amennyiben az alkotmánybíróság „helyénvalónak” találja azt a törvényt, amely a 7000 lej feletti nyugdíjak megadózására vonatkozik.
A bíróságok és az ügyészségek kisegítő szakszemélyzetének jogállására vonatkozó 2004/567-es törvényt kiegészítő 2015/130-as törvény értelmében az ebbe a személyzeti kategóriába tartozók egy része is jogosult szolgálati nyugdíjra. (Amúgy 3 évvel ezelőtt az érintettek szempontjából kedvezőtlen irányba mozdultak el a törvényes előírások, a 2017/59-es sürgősségi kormányrendelet értelmében.) Országos viszonylatban 1788 olyan nyugdíjas szerepel a statisztikában, akik a szóban forgó jogszabályozás alapján részesülnek nyugdíjban, s annak átlaga májusban 4679 lej volt. (A társadalombiztosítási költségvetésből fedezett átlagnyugdíj 2149 lej lévén, az állami költségvetésből fedezettnek az átlagértéke pedig 2757 lej volt.)
Húzzunk egy vonalat és zárjuk le a mérleget: nem hivatalos értesülések szerint az állami költségvetésből évente a különleges avagy szolgálati nyugdíjak finanszírozására több mint 1 milliárd lejt fordítanak. (Ebbe az összegbe nem foglaltatik bele a fegyveres testületek három szektoriális nyugdíjpénztárának szubvencionálására irányuló állami költségvetési kiadás.)