Nem kevés pénzt, időt és energiát fordítottak rá, és amíg működött, népszerűnek is bizonyult a városlakók körében. A központi parkban kialakított ún. „ivóvízpavilon” azonban bosszúságok forrása is, elsősorban azért, mert használatba adása óta mondhatni leginkább használaton kívül van. 

Történet (év)számokkal

2012-ben az akkori városvezetés négy forrás fúrására kapott engedélyt a szakhatóságtól: a Szabadság és a Majláth Gusztáv Károly téren ásványvizet találtak, illetve fúrást végeztek a központi parkban és a Gál Sándor téren. A négy kút fúrása akkor 320 ezer lejbe került, 2014–2015-ben csak a folyamat monitorozási költségei 55 ezer lejre rúgtak. A központi parkban lévő forrás feltárását 2013-ban kezdték meg, a 2015-ben végzett első elemzések biztatók voltak. Az „ivóvízpavilonként” emlegetett díszes forrásház kialakítása 2019-ben kezdődött, de a folyamat elhúzódott. Tervezője az Equartis Architects Kft., kivitelezője a Korondi Árcsó Kft. volt, a projekt összköltsége csaknem 900 ezer lejre rúgott. A forrást aztán 2023 tavaszán nyitották meg, télen zárva volt, majd ismét megnyitották, de tavaly júliusban coliform baktériumok enyhe jelenlétét mutatta ki vizében a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) vízmintaelemzése. Egy következő mintavétel során az derült ki, hogy a víz iható, ezért augusztus elején újra megnyitották, hogy a hónap végén ismét fertőzés miatt zárják le. 

Vizes huzavona

– A központi parkban lévő forrásról a 2015-ben végzett első elemzésekből az derült ki, hogy vize ásványvíz-minőségű. A városháza 2015-ig az Altalajkincseket Felügyelő Országos Ügynökséggel (ANRM) közösen dolgozott az ügyben, de akkor az ügynökség úgy ítélt, hogy a forrást mégsem minősítik ásványvízként, mivel a hozama alacsonyabb volt az ehhez szükséges szintnél, így szabad kútként kell kezelni

– tekintett vissza kérésünkre Korodi Attila. Mint Csíkszereda polgármestere részletezte: a 140–170 méteres mélységben talált víz kémiai összetétele megfelelt az ásványvíz besorolási követelményeinek, de a forrás nem ártézi, vagyis a víz felszínre jutását pumpával kell segíteni. A törvény alapján a víz endogén – vagyis természetes eredetű – ammónia-tartalma 0,5 és 5 milligramm/liter között lehet, az ügynökség szakhatósági jelentése szerint a központi park vizében ez az érték 1,5. Ebből az következik, hogy a víz forrásvízként használható, de palackozásra nem alkalmas – erre egyébként az alacsony hozam nem is adna lehetőséget –, így azóta a vonatkozó engedély kibocsátása a Román Vízügyi Főigazgatóság (ANAR) hatáskörébe tartozik.

Baktérium és ammónia

Az üzembe helyezés során – a pumpa 150 méteres mélységbe való leengedését követően – coliform baktériumok enyhe jelenlétét észlelték. Akkor a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy a forrást folyamatosan használni kell a baktériumok újbóli megjelenésének elkerülése érdekében. Egyébként az ilyen típusú kútfúrás és -működtetés általában hermetikusan zárt, emberek által meg nem közelített környezetben zajlik, de ez esetben egy köztéri csapról van szó, így a rendszeres ellenőrzés mindenképpen szükséges, jelezte a polgármester. 

– A helyzetet az bonyolítja, hogy bizonyítani kell víz 1,5 milligramm/literes ammónia-tartalmának endogenitását, de egyelőre nem tudjuk, hogy a meglévő információk ele­gedők-e, vagy újabb tanulmányokra lesz szükség. Minden borvízben van egy adott szintű – úgynevezett – szennyeződés, ám mivel a központi park forrása nem ártézi, hanem fúrt, pumpával ellátott, egy pontban működtetett kút, másfajta előírásoknak kell megfeleljen. Jelenleg a víz státusza nem teljesen tisztázott az ivóvíz és ásványvíz definíciói közötti eltérés miatt. Borvízként endogén lehet, de alacsony hozama miatt nem felel meg az ásványvíz kategóriájának, ezért is komplikált az ügy

– jelentette ki Korodi Attila. Tisztázó kérdésünkre, hogy minek a függvénye a pavilon kinyitása, a polgármester úgy összegzett: az ammóniatartalom endogenitásának – geológiai tanulmányokkal való – tisztázásáig lesz zárva. 

Papírokkal működő kút

A polgármester megjegyezte: több szakember – geológusok, borvízkutatók, ásvány­vízpalackozók – véleményét kikérték, de nem jutottak stabil konklúzióra, így még most sem tudják, hogy mi lenne a jó megoldás.

– A legfontosabb, hogy közigazgatásilag rendezzük a helyzetet, hogy újra megnyithassuk a pavilont. Emellett szükséges, hogy megszerezzük azt a technológiai és működtetési tapasztalatot, ami segít előre jelezni azokat a potenciális problémákat, amelyek ilyen anomáliákhoz vezethetnek, és lehetővé teszi azok biztos kizárását. Az újranyitás időpontja függ az engedélyek megszerzésétől, de a cél ezt minél hamarabb elérni

– fejtette ki.

Feltehetően véletlen

Megkérdeztük, kerülhetett-e szennyeződés a talajvízből, esetleg a szennyvízhálózatból a kút vizébe, de e tekintetben megnyugtató választ kaptunk: a forrás vízkészlete 150 méteres mélységben van, ezért talajközeli vizekkel való érintkezése nem valószínű. Szakhatósági jelentések alapján az ammóniaszint-mutatók az elmúlt években nem változtak, ami stabil állapotot tükröz, vagyis azt jelzi, hogy nincs pluszszennyezés a területen. Mivel a baktériumok megjelenése az átadás után történt, valószínűnek tartják, hogy a szennyezés a pumpa leengedése során kerülhetett a föld szintje alá, vélhetően a huzal volt szennyezett. 
Fürdővíznek megfelel

Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy a központi park forrását a Fenyő szálloda is használhatja wellnessrészlegének vízellátására, fürdővízként. Ez önmagában a működtetés tekintetében nem okozna problémát, sőt, bizonyos értelemben kedvező körülmény, mivel a folyamatos vízkivétel cseréli, „mozgásban tartja” a forrás vízkészletét. A szálloda koncessziós szerződés formájában nyert jogot a víz elvezetésére, az elhasznált vízmennyiségért a Román Vízügyi Főigazgatóságnak fizetnek.

„Mi csak bevizsgáljuk”

Az ügyben felkerestük dr. Tar Gyöngyit – a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a városháza megkaphassa a szükséges engedélyeket a kút megnyitásához, ásványvízzé kellene minősíttetnie a vizet, igazolva, hogy a benne található ammónia belső eredetű, vagyis a víznyerő helyről származik; ugyanis az az 1,5 mg/l-es ammóniatartalma okán nem kezelhető ivóvízként, miután az ivóvíz ásványianyag-tartalma szigorúan meghatározott. Ez viszont igen hosszú és költséges procedúra.

– Két lehetőség van: vagy átminősíttetik, vagy nem szabad emberi fogyasztásra bocsátani, ezért van jelenleg is lezárva a kút

– jelentette ki 
dr. Tar Gyöngy. Hozzátette: a közegészségügyi igazgatóság valóban végzett korábban elemzéseket a kút vizén, de az ő feladatuk most már csak annyi, hogy olyanként vizsgálják a vizet, amilyen minősítésre engedélyt kap a városháza. A tavalyi coliform-fertőzésről is érdeklődtünk, azzal kapcsolatban elmondta: az emberi eredetű szennyezésre utalt, és nem tartják valószínűnek, hogy a víznyerő medencében lett volna – vagy lenne – a fertőzés.