Az iskolai erőszak megelőzése, illetve a biztonság megerősítése érdekében Ligia Deca tanügyminiszter sürgősségi rendelettel érné el, hogy minél több tanintézetet lássanak el térfigyelő kamerákkal, akár a tanárok, szülők és diákok beleegyezése nélkül is. A nép ügyvédje határozott ellenvéleményt fejtett ki, szerinte az ötlet ellentmond az európai szabályozásoknak és a hazai törvényeknek is – Renate Weber szerint a hangsúlyt a gyermekek és fiatalok nevelésére kell fektetni az iskolában, nem a megfigyelésükre, utóbbi olyan, mintha potenciális elkövetőkként kezelnék a diákokat.

A tanulók nem bánják

A tanügyminiszter által kezdeményezett rendelet a tanügyi törvényt módosítaná azzal, hogy a tanintézetek vezetősége dönthetne arról, hogy épületeikben kamerákat szereljenek fel, a személyes adatvédelmi szabályok betartásával. A megfigyelő rendszert nemcsak az osztályokban, hanem minden bel­ső térben, akár a sportteremben, ebédlőben, bentlakásban, könyvtárban is ki lehet építeni. A tervezet arról is rendelkezik, hogy a felvételeket 90 napig kell megőrizni, azokat csak az iskola területén történt erőszakos esetek, esetleg lopás, rongálás kivizsgálásakor használhatják fel, és csak egy kinevezett személy férhet hozzájuk. 
Az ötletet a tanügyi szakszervezetek nem támogatják, sőt, határozottan ellenzik, mondván: nem oldja meg az iskolai erőszak problémáját.
A Tanulók Országos Tanácsa viszont egyetért a kezdeményezéssel, amely szerintük növeli az iskolai biztonságot, és hozzájárulhat a hatékonyabb erő­szak­meg­e­lő­zés­hez, illetve a kamerák segíthetnek az esetek felderítésében, az elkövetők beazonosításában is.

Kamerák eddig is voltak

Mindeközben rengeteg olyan iskola van a megyénkben is, mely már rendelkezik biztonságikamera-rendszerrel, hiszen a cikluszáró vizsgák évek óta „videomegfigyelés” alatt zajlanak. Demeter Levente főtanfelügyelő szerint a Hargita megyei tanintézetek 400-nál több épületének 60 százalékában vannak kamerák. A tanintézeteknek egyébként is kötelezően kell legyen egy ún. iskolabiztonsági tervük, és ennek gyakran fontos eleme a kamerarendszer, amelynek felszereléséhez a rendőrség engedélye szükséges. A főtanfelügyelő úgy látja, ahol vannak, ott többnyire jól beváltak, mert a felvételek alapján hatékonyabban lehet rendezni konfliktusokat, és visszatartó erejük is lehet a kameráknak. 
Ez az egész tervezet a spanyolviasz esete, jegyezte meg Trinfa Pálma, a székely­ud­var­helyi Eötvös József Szak­kö­zépiskola igazgatója. Ugya­nis az érettségi miatt a városi középiskolákat már évekkel ezelőtt bekamerázták, mert ezek vizsgaközpontokként működnek a vizsgák idején, sőt, nemrég ki is kellett cse­rélni a korábbi eszközöket újab­bakra, mivel nemcsak képet, hanem hangot is venni kell a megmérettetésekkor. Be­sze­relésük kötelező volt, és nem kellett kikérni a szülők beleegyezését. 

– Minden osztályban van kamera, amelyet használunk is szükség esetén. Erőszakos események, fegyelmi kihágások, feltételezett lopás kivizsgálásakor a szülők beleegyezésének kikérése után a felvételek segítségével próbáljuk kideríteni az igazságot, sok esetben maguk a diákok is kérik, hogy nézzük meg, mit mutat a felvétel

– mondta az igazgatónő.

Megfigyeléssel a biztonságért

Nemcsak Trinfa Pálma, hanem az általunk megkérdezett többi igazgató is határozottan hasznosnak tartja a térfigyelő kamerákat, rongálások, lopások, erőszakos események felderítésében, rendezésében jól tudják használni a felvételeket. Szerintük is van visszatartó ereje a kamerának, valamilyen szinten segít biztonságosabb térré tenni az iskolákat. 
Az általános iskolák között van olyan, ahol csak néhány teremben szereltek fel kamerát, azokba, ahol a nyolcadikosok vizsgáznak, mert az ő esetükben is kötelező a videomegfigyelés. Így van ez a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolában is, ahol csak két teremben van kamera, amelyet akkor is használnak, „ha baj van” – fogalmazott Tifán Irén igazgató. Bár egyelőre nem tervezik az egész épület bekamerázását, az intézményvezető észszerűnek tartja a megfigyelőrendszert, mert „ahol van, ott óvatosabbak a gyerekek”.

Korlátozott hozzáférés

A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskolában nemcsak bent, hanem az udvaron, a bejáratnál is kamerák figyelnek. Dr. Simó Ildikó igazgató kiemelte, a szülők sok esetben éppen ezért íratják hozzájuk a gyermekeiket, mert nagyobb garanciát látnak a biztonságra. 

– Az erőszak megelőzéséért mindent meg kell tennünk, viszont óvatosan kell kezelni a térfigyelő kamerák nyújtotta lehetőséget, visszaélni nem szabad a felvételekkel. Figyelni kell a személyes jogokra, nem szabad, hogy bárki hozzáférhessen a felvételekhez, nagy a felelőssége annak a bizottságnak, amely ezért felel

– hangsúlyozta az intézményvezető.  
A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy az igazgató a saját telefonján kövesse, ki mit csinál az iskolában: Tófalvi Rozália elődje például így járt el, a Korondi Szakközépiskola jelenlegi vezetője viszont nem él ezzel a lehetőséggel. 

– Biztos, vissza lehet élni a felvételekkel, hiszen elméletileg felhasználhatók bárki ellen. A visszaélést a hozzáférés szigorú korlátozásával lehet megelőzni, ez nálunk is így van. A szülők többnyire pozitívan állnak a dologhoz

– közölte. Korondon egyébként a tanintézet összes épületében és az azokhoz tartozó terekben is kiépítették a térfigyelő rendszert, van, ahol már évekkel ezelőtt, máshol most van folyamatban, felújítás részeként.

Mit mond az ügyvéd?

Jelenleg van, ahol két hétig tárolják a felvételeket, van, ahol tovább, de mindenütt létezik egy belső eljárásrend, amely szabályozza, hogy kik férhetnek hozzá, milyen esetekben és milyen körülmények között. Az eljárásrendet a pedagógusok és a szülő­bizottság képviselői is megszavazzák.  
Tény, hogy a térfigyelő kamerák által készített felvételek személyes adatok, ezért az ilyen berendezések működtetése adatkezelésnek (is) minősül. Ügyvédet kérdeztünk arról, hogy kiskorú gyermek esetében szükség van-e a szülő, illetve a hivatalos gyám beleegyezésére a felvételek visszanézéséhez, és mint kiderült, a büntető perrendtartás nem szabályozza tételesen ezt a kérdést, nincs erre vonatkozó cikkely. 

– Ennek hiányában tehát a nyomozó szervek nem is kérnek engedélyt. Az általános jogszabály értelmezéséből kiindulva azt gondolom, hogy az adott bűncselekmény súlyosságától függően az ügy felderítése elsőbbséget kellene élvezzen a kiskorú személyiségi jogainak megsértésével szemben, kiváltképp, ha az anyagot titkosítják, és csak az érintettek, illetve az ügyön dolgozók számára elérhető, titoktartás kötelme mellett

– közölte Lukácsi Katalin ügyvéd.