Hirdetés

Kritikus szakemberhiány mellett is növekszik a munkanélküliség a megyében

Szakképzetlen segédmunkásokra, eladókra, asztalosokra és gépjárművezetőkre van leginkább szükség a megyében a munka­erő-elhelyező ügynökség tavalyi adatai alapján. A munkanélküliek számának tavalyi alakulásáról a Hargita megyei ügynökség osztályvezetőjét kérdeztük.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 5 perc
Kritikus szakemberhiány mellett is növekszik a munkanélküliség a megyében
Fotó: Veres Nándor

Tavaly év végén összesen 5409 álláskereső szerepelt a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatbázisában, míg egy évvel korábban, 2021 decemberében ez 770 személlyel kevesebb volt. Akkor 4639 állástalan keresett munkalehetőséget a térségben – tudtuk meg Jánó Edit-Andreától, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől.

A Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium legfrissebb, 2022. októberi adatai szerint 3,04 százalék volt a munkanélküliek országos aránya, akkor Hargita megyében 4,43 százalék volt a regisztrált álláskeresők aránya. A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjének tájékoztatása szerint, 2022 januárjához képest, decemberre megnőtt a bejelentett munka nélküli személyek száma. Ez januárban 4842, míg decemberben 5409 személyt jelentett. Mint mondta, a statisztikai adataikból az derül ki, hogy ez a növekedés 2022 októberében kezdődött. Így januárban 4,10, decemberben pedig 4,56 százalék volt a munkanélküliségi ráta megyénkben.

Fele-fele a nemek aránya

2022 decemberében az ügynökség által számontartott 5409 munkakereső közül 2432 nő és 2977 férfi volt. A szakember hozzátette: a munkanélküliek általában nagyobb arányban férfiak.

– Az, hogy adatbázisunkban több férfi van, mint nő, annak tudható be, hogy általában nagyobb arányban van munkaszerződésük a férfiaknak. Ez azzal magyarázható, hogy a nők egy része gyermeknevelésre megy, és vannak olyan családok is, ahol csak a férfi dolgozik. Bár a különbség nem nagy, normális, hogy a munkanélkülieknek némileg nagyobb az aránya a férfiak körében, mint a nőkében – fogalmazott Jánó Edit-Andrea.

Mint megtudtuk, tavaly Hargita megyében a nyilvántartott munkanélküliek közül 3581 személynek sikerült állást találnia. Ebből a nők száma 1733, így elmondható, hogy a két nem szinte fele-fele arányban kezdett dolgozni.

László F. Csaba
Jánó Edit: felmérték az idei alkalmazási szándékot


Kihasználják az állami támogatásokat

A korosztály szerinti megoszlást tekintve, az ügynökség decemberi statisztikai adatai szerint a megyében a munkanélküliek száma a 40 és 49 év közötti személyek körében volt a legmagasabb, 23 százalék. Utánuk a 25 év alattiak (21 százalék), és a 30–39 közöttiek (19 százalék). Statisztikák alapján tavaly év végén a legkevesebb munkanélküli a 25–29 éves személyek között volt, összesen 8 százalék, mivel – a szakember szerint – ők azok, akik a legkönnyebben el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A legtöbb munkakereső tehát 45 év feletti volt, de közülük került ki a legtöbb alkalmazott is.

Mint Jánó Edit-Andrea elmondta, 2022-ben 1825 pénzügyi támogatást írtak alá, ami magas szám, ahhoz képest, hogy 3581 személyt alkalmaztak. A legtöbb támogatást a 45 éven felüli és a 25 éven aluli személyekre kérték a munkaadók, akik igyekeznek olyan személyeket alkalmazni, akik ezekbe a kategóriákba esnek. Jelenleg még nem tisztázódott, hogy a 2023-as évre mekkora pénzügyi keretük lesz e korcsoportok alkalmazásának támogatására.

Hiányszakmák

A szakember elmondta: a munkaerő-elhelyező ügynökség folyamatosan nyilvántartásba veszi a bejelentett szabad munkahelyeket, de azok között is van olyan, amit nem tudnak betölteni az adatbázisukban szereplő munkanélküliek. A 2022-ben bejelentett állások adatbázisának elemzése alapján, a Hargita megyei munkaerőpiacon a legtöbb betöltetlen munkahely a szakképzetlen segédmunkások terén volt, építkezésben. Emellett elárusítót, eladót is nagyon sok helyre kerestek, mely munkakörrel kapcsolatban az osztályvezető kifejtette, ezen a területen magas a fluktuáció. Továbbá sok asztalosállást hirdetnek, sikertelenül, és sofőrökre is nagy az igény, de ebből a kategóriából általában viszonylag kevesen keresik fel az ügynökséget. Jánó Edit-Andrea szerint erről a négy kategóriáról beszélhetünk mint hiány Hargita megyében.

Az ügynökség osztályvezetője úgy tájékoztatott: a 2022-es évről még nincsenek teljes körű adataik, hogy mely ágazatokban dolgoztak a legtöbben, de úgy véli, nincs nagy különbség 2021 és 2022 között.

– Évek óta változatlan, hogy a legtöbb alkalmazás az elárusítók körében van, ugyanis mint mondtam, sok a munkahely, és sok személyt is alkalmaznak, de magas a munkaerő-vándorlás. Sok személyt foglalkoztatnak, különösen a tavaszi hónapoktól kezdődően, építkezésben, főként segédmunkásként, olyan esetekben is, amikor nem találnak szakmunkást – fejtette ki az osztályvezető.

Tanfolyamok szakképzetleneknek

A munkaerő-elhelyező ügynökség adatai szerint a munkanélküliek között kimagasló azoknak a száma, akiknek nincs diplomájuk az általános iskola elvégzéséről, vagy csak a négy osztály befejezését tudják igazolni. A decemberben nyilvántartott 5409 személy 45 százalékának legfeljebb négy osztálya van, vagy még annyi se. A legkevesebb munkakereső a posztlíceumot vagy egyetemet végzettek között van, arányuk csupán 4,41 százalék. A szakember szerint a középiskolát és szakiskolát végzett kategória talál legkönnyebben állást.

A képzetlen munkakeresők számára az ügynökség különböző tanfolyamokat, képességfejlesztő tréningeket biztosít. A legtöbb ilyen tanfolyamban való részvételhez 8-10 osztály befejezését igazoló dokumentum szükséges, de vannak olyanok, melyekhez elegendő a négy osztály is.

– Tanfolyamainkat a munkaerőpiac igényeihez igazítjuk. Napjainkban digitális kompetencia nélkül szinte sehol nem lehet érvényesülni, emellett románnyelv-képzéseket tartunk, illetve a legalább négy osztályt elvégzett személyek számára segédszakács, takarító vagy zöldövezet-karbantartó képzéseket szervezünk – foglalta össze Jánó Edit-Andrea.

Felmérést készítettek

Az osztályvezető elmondta: tavaly ősszel készült egy online felmérés a 2023-as munkaerőigényre vonatkozóan. A kérdőívre 1264 munkáltató válaszolt, ezek a cégek összesen 3874 munkahelyet jelentettek be. Ezután ezeket az adatokat kivetítették a megye összes cégére, ami által arra jutottak, hogy a megyében több mint hétezer munkahely fog létesülni a 2023-ban. Az ügynökség osztályvezetője kiemelte: azokra a cégekre fókuszáltak, ahol az alkalmazottak száma 10 és 250 fő között vagy efölött van. A megyében csupán 13 olyan cég van, melynek több mint 250 alkalmazottja van, azoknál lesz a legtöbb munkaerőre szükség.

A cégek becsült állásait nem végzettség, hanem szakmák alapján kérték ki. Ebből az látszik, hogy kevés cég nyilatkozott úgy, hogy 2023-ban felsőfokú végzettségűekre lenne szüksége. Az is csekély, ahol mérnököt igényelnének, ami a szakember szerint azt mutatja, hogy Hargita megyében nincs termelés, csak kereskedelem, szolgáltatások, turizmus és mezőgazdaság.

Jánó Edit-Andrea úgy összegzett, hogy 2019-hez képest 2022-ben csökkent a munkanélküliek száma. Mint mondta, ők a koronavírus-járvány előtti időszakhoz viszonyítanak. Tavaly újra megugrott a munkakeresők száma, de nem annyira, mint a járvány időszaka alatt. Reális képet arról, hogy továbbra is nőni fog-e a munkanélküliek aránya, nagyjából március–áprilisban fognak látni.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!