Még július közepén szavazta meg a parlament azt az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, ami az országos medveállomány csökkentését célozza. A „medvetörvény” 426 egyedre megelőzési vadászati kvótát, 55 egyedre pedig beavatkozási kvótát ír elő. Miközben a vadásztársaságok megyénkben igyekeznek kihasználni a kvóta nyújtotta lehetőségeket, munkájuk akadályba ütközhet: a brassói bejegyzésű Visszaélések Megfékezéséért Szövetség (ACA) a törvényszéken megtámadta a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által kiadott engedélyeket, mely dokumentum hiányában nem teljesíthetik a kilövési kvótát. 
Törvénytelen?

Lapunk megkeresésére Szabó Szilárd, a perbe vont környezetvédelmi ügynökség igazgatója közölte: a civil szervezet azzal az ürüggyel támadta meg az engedélyeket, hogy a kilövési kvóta szabályzata nem megfelelő, így a kvóta teljesítéséhez szükséges dokumentumok és engedélyek is törvénybe ütköznek.

– A szervezet úgy gondolja, hogy a medvekilövési kvóta szabályzata törvénytelen, mivel nem vettek figyelembe olyan törvénycikkelyeket, melyek a medvék védettségi státuszából következnek. Mivel a törvényeket nehéz megtámadni, a kilövéshez szükséges dokumentációt támadták meg

– fogalmazott Szabó. 
Mint az igazgatótól megtudtuk, a szervezet csak az első ízben kiadott négy engedélyt támadta meg, csakhogy a megyénkben működő 18 vadászegyesületből három nem váltott ki környezetvédelmi engedélyt, így a fennmaradt tizenegy egyesület is érintett lehet. Az első tárgyalást október 23-ra tűzte ki a Brassói Megyei Törvényszék, de elhalasztották novemberre, ebben a Harita Megyei Erdészeti Igazgatóság, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület és a Szent Anna Vadászegyesület érintett. Szabó szerint a társaságoknak kiadott engedélyeket egyelőre nem függesztették fel, így az ügy folyamata alatt továbbra is vadászhatók maradnak a nagyvadak.

Felelőtlenség

Az Országos Általános Vadász és Sporthorgász Egyesület (AGVPS) közleménye szerint legutóbb augusztusban a szarvasvadászatot szabályozó kvóta felfüggesztését kérte az említett szervezet. Dr. Benke József, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat elnöke megerősítette, nem ez az első eset, mikor célkeresztbe kerülnek a vadásztársaságok, csakhogy a medvekérdést komolytalanság nem a helyén kezelni.

– Ahhoz, hogy ezt a minimális kilövési kvótát elfogadják, emberéletek kellettek, a számok pedig azt mutatják, hogy a preventív jelleggel meghatározott kvóta is rendkívül kevés. Nos, ha nem lesz ez a kvóta sem, az emberek nemcsak bizalmatlanná válnak, hanem medvecsapdákat, hurkokat, netán mérget is kitesznek majd, hogy megfékezzék a nagyvadakat. Mondanom sem kell, hogy ezeket mind a vadásztársulatok kárára, hiszen az elesett példányokat nem tudjuk már értékesíteni

– magyarázta Benke. 
Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület elnöke hasonlóképp vélekedik, mint leszögezte: az efféle fellépések ellehetetlenítik a vadásztársaságok munkáját és megélhetését, ráadásul az emberekre, állattenyésztőkre és mezőgazdászokra is nagy veszélyt jelentenek.

– Tizennégy nagyvad kilövésére kaptunk engedélyt, amiből eddig négyet tudtunk kilőni. A vadászat is egyfajta turizmus. Ki lehet lőni a medvéket záros határidőn belül, de ha nem tudjuk értékesíteni, az a társulatnak kár

– utalt ezzel arra, hogy számukra nem vállalható feladat november végéig kilőni további tíz medvét. Az elnök ugyanakkor a kvótával kapcsolatban is bizalmatlan, mint emlékeztetett, a kvóta jövő évig érvényes, így az addig begyűjtött adatokat tekintve még a minisztérium álláspontja is változhat. Különben a társaságok, a kiadott engedélyek szerint december 31-ig vadászhatnak a nagyvadakra.