Hirdetés

A korondi Csiga-domb

Hadnagy Éva
Becsült olvasási idő: 5 perc
A korondi Csiga-domb
Fotó: Hadnagy Éva

Annyi csodás hely van Hargita megyében, melyeket alig vagy egyáltalán nem ismerünk, pedig itt vannak tőlünk karnyújtásnyira. Ilyen kevésbé ismert hely a Csiga-domb is, Korond szomszédságában, amely egyben a székely drágakő, azaz az aragonit szülőhelye is. 
A település Felsősófalva felőli kijárata után nem sokkal, a 13A jelzésű országút mentén tábla jelzi az odavezető utat, igaz, résen kell lenni, hiszen beolvad a kerítések közé. Az út azonban csak pár száz méter, és máris a székely drágakő lelőhelyén találja magát a látogató. Előbb azonban, ha kedve tartja, megmártózhat az Unicum népi sósfürdő kiépített medencéiben, a víznek számos jótékony, gyógyhatása van, ugyanakkor a fürdőt tápláló forrásának elengedhetetlen szerepe volt az aragonit kialakulásában is.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


A bekerített fürdő mellett vezet fel az ösvény a Csiga-dombra, ahol jól karbantartott turistaösvény, számos háromnyelvű tájékoztató tábla, pihenőhelyek, a domb tetején pedig kilátó várja a turistákat.
Az aragonit a mészkőnek a természetben lévő legkristályosabb változata, a korondi aragonitbánya pedig az ország egyetlen kitermelt aragonittelepe volt. A világon alig tizenkét másik ország büszkélkedhet még hasonló aragonit-lelőhelyekkel, Európában SpanyolWországon kívül Csehországban és Szlovákiában fordul elő. A Csiga-domb nevet már a 18. században említették írásban. A forrásmészkődomb eredetileg csigaház alakú volt, ez az alak azonban végleg megszűnt az aragonit bányászatával. A korondi kőzet kitermelésének ötlete Knop Vencel nevéhez fűződik, aki a 19. század végének egyik legelismertebb kőcsiszoló mestere volt. Az aragonitból készült termékek pedig az 1930-as években voltak a legnépszerűbbek. A kommunizmus azonban a végét jelentette a közel százéves sikertörténetnek.

Hadnagy Éva

A jelenlegi természetvédelmi terület három helyszínén a kitermelt aragonitrétegek után maradt felszíni sebhelyeket láthatják az arra járók. Az aragonitlerakódás természete szerint rétegzett, tellérszerűen járja át a kőzetek repedéseit. Két megjelenési formája figyelhető meg, az egyik a tömör, többszínű változat, amelyben helyenként sugaras szerkezet is megfigyelhető. Ezek központjában rendszerint valamilyen más kőzetdarab vagy fadarab található, mint lerakódási gócpont. A másik változatban pedig rostos, tűszerű kristályok tömörülnek merőlegesen a rétegek falára. A természetvédelmi terület látogatása során tilos a dohányzás, a tűzgyújtás, a növények, cserjék, virágok leszedése, illetve a földtani képződmények, kőzetek gyűjtése is.
 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!