Ideje cselekedni – hívja fel a figyelmet az a kutatócsoport, amely a narancslepke élőhelyeit, életciklusát vizsgálta az elmúlt években. Gyergyószentmiklós közelében él az Európai Unió legnagyobb narancslepke-állománya. A megmaradásukért diákoknak tartottak előadást és terepszemlét. [caption id="attachment_90163" align="aligncenter" width="1000"] Veszélyeztetett lepkefaj él Gyergyószentmiklós közelében[/caption] Az ún. narancslepke (colias myrmidone) az Európai Unió egyetlen súlyosan veszélyeztetett lepkefaja. Régebben Kazahsztántól Ausztriáig mindenhol elterjedt volt, de fokozatosan kihalt. Magyarországról 2008-ban tűnt el teljesen ez a lepkefaj. Romániából is több helyről eltűnt már, még Kolozsvár melletti területeken, valamint Gyergyószentmiklós és Gyergyószárhegy között a Kürücök-völgyében él a narancslepke. A szakemberek nem tudják pontosan, mi az oka, hogy egyre több helyről eltűnik a faj: a megváltozott tájhasználat, a globális felmelegedés is az okok között lehet. S mivel egyre kevesebb van a narancslepkéből, ezért egyre jobban figyelni kell arra, hogy ahol még él, ott meg is maradjon. Minderről Vizauer Tibor-Csa­ba biológus beszélt a gyer­gyó­szentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban tartott előadásán. Mint megjegyezte, egy 2017 és 2020 között zajló projekt keretében igyekeznek felhívni a figyelmet a faj veszélyeztetettségére, munkájukat a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium Tanácsadó Segítségnyújtási programja (AAP) támogatja. Életképes populáció Vizauer Tibor-Csaba azt mondta, már hosszú ideje foglalkozik a narancslepke és életkörülményeinek kutatásával, 2008-tól pedig azon dolgozott, hogy kiterjesszék a Natura 2000-es területeket úgy, hogy az összes lepkefaj védve legyen, köztük a narancslepke is. 2016-ban hagyta jóvá a kormány, hogy a lepkefaj élőhelyéül szolgáló Kolozsvár melletti terület, valamint a Kürücök-völgyében 1245 hektár védett terület legyen. A biológus elmondta, cserjés, napsütötte domboldalakon él a narancslepke, s bár hasonlít a sáfránylepkére, több megkülönböztető jegye is van. Évente két vagy néhol három nemzedéke fejlődik ki. Az elmúlt évek kutatásai során alaposan szemügyre vették a gyergyói állományt, előre tervezett útvonalon haladva számolták a lepkéket, így 62 egyedet vettek számba, de a szakember megjegyezte, a teljes területen ennél jóval több lepke él, így Románia, sőt a teléjes Európai Unió legnagyobb populációját képezi. Segíthet a hagyományos tájhasználat A biológus beszélt arról is, mit lehet tenni a narancslepke megmaradása érdekében, hiszen a természetvédelmi intézkedések alapvető fontosságúak. Hangsúlyozta, elsősorban minél több embernek tudnia kell róla, hogy létezik itt ez a ritka lepkefaj, ezért szervezték az előadást, valamint szórólapokat is osztottak szét. Mint fogalmazott, a mérsékelt legeltetés e szempontból jó, ugyanis, ha nem legeltetnék a szóban forgó területeket, felnőne az erdő s eltűnne a lepke élőhelye. A túlzott legeltetés viszont már problémát jelent, például, ha a juhok mindent lerágnak, akkor ugyancsak veszélybe kerül a faj. A hagyományos tájhasználat segít az élőhely megőrzésében, viszont annak beszűküléséhez vezethet az erdősítés vagy a cserjeirtás is. Az utolsó európai populációk főként azért maradhattak fenn, mert az erdélyi gazdák olyan mezőgazdasági tevékenységeket folytatnak, amelyek elősegítik az élővilágban gazdag táj fennmaradását. A biológus azt mondta, a narancslepkére érdemes odafigyelni, kis erőfeszítést tenni a megmaradásáért, ugyanis egy különlegessége lehet a Gyergyói-medencének. Akár turistákat is csalogathat a környékre ez a lepke, hiszen sokan fotózzák a különböző érdekes lepkefajokat. Lázár Hajnal