Fa- és kőkereszteket újítottak meg az elmúlt hónapokban Gyergyóremetén, példásan állt a munka mellé a község lakossága. Tegnap délelőtt a témában tartott előadások után megáldották a megújult keresztény jelképeket. Kilencvenhét adományozót – magánszemélyeket, imacsoportokat – mozgatott meg a gyergyóremetei önkormányzatnak a köztéri keresztek felújítására meghirdetett felhívása. Mint Laczkó-Albert Elemér, a község polgármestere az átadási ünnepségen elmondta, pályáztak is erre a munkára, a magyarországi Bethlen Gábor Alaptól nyertek másfél millió forintot. De nem az anyagi része a fontos ennek a projektnek, jegyezték meg többen is a tegnapi átadási ünnepségen. Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője megjegyezte, hogy bár az anyaország által ennek a projektnek a megvalósítására nyújtott támogatás összege nem számottevő, mégis jelentős érték született általa. – Az a tény, hogy egy székelyföldi magyar közösség a magyar kormány támogatásával keresztény szimbólumokat újít fel, többet, határozott értékválasztást jelent. Azt mutatja, hogy mind a magyar kormány, amely támogatja, mind a közösség, amely ezt kezdeményezte és megvalósította, hitet tett a kereszténység mellett – mondta a főkonzul. Rámutatott, amíg Remetén kereszteket újítanak fel, addig Európa és a nagyvilág más részein templomokat rombolnak vagy alakítanak át, más rendeltetést szánva. Több előadást is meghallgathattak az érdeklődők a keresztek kapcsán. Az előadók, amellett hogy ismertették a keresztrefeszítés, a keresztállítás történelmi és néprajzi hátterét, hangsúlyozták, hogy messze túlmutat Remetén az elvégzett munka eredménye, hiszen komoly lenyomata ez a kereszténységnek, a községhez, közösséghez való ragaszkodásnak. Laczkó-Szentmiklósi Endre történész, néprajzkutató szerint nemcsak nemzeti kincsestárunk részei a keresztek, hanem óriási jelentőségük van néprajzi, művészeti és egyháztörténeti téren is, nemcsak valamikor közösségek emlékei, hanem az örökkévalóságra utaló megváltásnak is a szimbólumai. – Habár az enyészetnek kitett anyagi dolgok, mégis a győzedelmes életet hirdetik – hangsúlyozta az előadó. Dr. Balázs Lajos professzor emeritus, néprajzkutató a holdra szálláshoz hasonló fontosságúnak nevezte a remeteiek kezdeményezését. – Kis lépes lehet ez Remete életében, de óriási lépésnek tekintem Székelyföld, Erdély és az egész magyarság életében – mondta a kutató. Előadásában rámutatott, a keresztek és a protestáns hívők által szimbólumként használt kopjafák nemcsak vallási, de nemzetiségi szimbólumok is Székelyföldön. Az előadások után több keresztet felkerestek a résztvevők, a megújított jelképeket papi áldásban részesítette a község plébánosa, imádkoztak, énekeltek, fejet hajtottak. A község polgármestere úgy látja, bár apró beruházásról van szó, mégis jelentős mozzanat a keresztek megújítása a községben. Az avatás után a sajtónak azt nyilatkozta, példátlan adományozási kedv övezte a munkát, ebből is látszik, hogy mennyire fontosak ezek a keresztek a helyieknek. – Az élő közösség szerves része a kultúránknak, a keresztek jelenléte természetes egy tiszta katolikus faluban – mondta az elöljáró. Remetén közel 40 keresztet tartanak nyilván, ezek egy része fából, másik része kőből készült, több száz évet is megéltek már. Mindegyik köré közösség formálódik, családok, szomszédságok, utcarészek tartják rendben környéküket és gondoskodnak a feszületek díszítéséről.

Barabás-Pál Hajnalka