borús égbolt
Tőke: Törvényt sértettek a zászlóügyben döntő bírók
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult levélben Tőke Ervin, csíkszeredai EMNP-os önkormányzati képviselő. Az Ítélőtábla azon 2016/176-os döntése ellen tett panaszt, amelyben Csíkszereda polgármesterét arra kötelezték, hogy a városháza gyűlésterméből Székelyföld és Csíkszereda város zászlaját eltávolítsa.
[caption id="attachment_46511" align="aligncenter" width="1000"]
Tavaly novemberben távolították el a zászlókat. Fekete zászlót tűztek ki helyettük Fotó: Daczó Katalin / archív[/caption]
Tőke Ervin a levélben leírja, hogy 2015. április másodikán Csíkszereda polgármestere kapott egy levelet a Méltósággal Európában Polgári Egyesület nevű bukaresti egyesülettől, amiben felszólították őt, hogy távolítsa el Magyarország zászlaját a polgármesteri hivatal minden helyiségéből, illetve az összes helyi alárendeltségű intézmény minden helyiségéből. Tekintve, hogy a megjelölt helyeken sehol nem volt kitűzve Magyarország zászlaja, a polgármester nem is válaszolt rá.
2015. augusztus 21-én érkezett a polgármester címére a 1086/96/2015-ös számú kereset, amiben az említett egyesület arra kéri Hargita Megye Törvényszékét, kötelezze a polgármestert arra, hogy távolítsa el Magyarország zászlaját az említett helyekről. A kérés jogalapjaként a 75/1994-es törvény, valamit az 1157/2001-es kormányhatározat volt megjelölve, két olyan jogszabály, amely az ország zászlajának és himnuszának a használatát szabályozza, de tartalmaz előírásokat arra nézve is, hogy milyen feltételek mellett szabad kitűzni Románia területén más országok zászlaját. A polgármester a válasziratában azt kérte elsősorban, hogy a törvényszék fogadja el a kérés befogadhatatlanságára vonatkozó kifogást, ugyanis egy ilyen kérés nem tartozik a közigazgatási bíróságok hatáskörébe, érdemben pedig azt, hogy utasítsa vissza a kérést, mert a felperes által megjelölt helyeken sehol nincs kitűzve Magyarország zászlaja, tehát a kérés tárgytalan. A Hargita Megyei Törvényszék 2016. február 10-én bírálta el a kérést alapfokon, meghozva a 176/2016-os ítéletet, aminek értelmében részben helyt ad a keresetnek, és arra kötelezi a polgármestert, hogy távolítson el a csíkszeredai polgármesteri hivatal, illetve helyi önkormányzat épületéből minden olyan zászlót, ami nem szerepel a 75/1994-es törvényben.
Ez ellen az ítélet ellen a polgármester fellebbezést nyújtott be a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, amiben rámutatott, hogy az említett törvény előírásai a csíkszeredai városházán be vannak tartva, minden, a törvény által előírt helyen ki van tűzve Románia és az Európa Tanács zászlaja, azokon kívül pedig sehova nincs kitűzve egyetlen más ország zászlaja sem. A fellebbezést azonban a Táblabíróság a 361/R/2016-os határozatával visszautasította. Tekintettel arra, hogy ez a határozat súlyos tárgyi hibákat tartalmaz, a polgármester rendkívüli jogorvoslati kérést nyújtott be, ami a 255/43/2016-os számot kapta. Ezt a Táblabíróság 2016. szeptember 22-én megtárgyalta, és jogerősen elutasította. Következésképpen a 176/2016-os számú ítélet jogerőre emelkedett és a polgármester azt végre kellett hajtsa. A gyakorlatban az azt jelentette, hogy el kellett távolítsa a saját irodájából, illetve a városháza gyűlésterméből Székelyföld és a város zászlaját.
Tőke Ervin szerint egy egész sor törvényes előírást sértettek meg az ügyben eljáró bíróságok, annak ellenére, hogy az alperes, illetve a perbe beavatkozási kérelmet benyújtó Füleki Zoltán tételesen felhívta rájuk a figyelmüket. Kiemelte azt, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló 554/2004-es törvény is, meg a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv is előírja, hogy csak az fordulhat a bírósághoz, aki az adott ügyben érdekelt, és az az érdek meghatározott, jogos, személyes és aktuális kell legyen. Mivel ez nem így volt, a törvényszék hivatalból vissza kellett volna utasítsa a keresetet. Továbbá egy zászló kitűzése nem közigazgatási cselekedet, tehát nem tartozik ennek a bíróságnak a hatáskörébe, mégis ezen a bíróságon zajlott. A felperes azt sem bizonyította semmilyen módon, hogy egyáltalán létezik, hogy a keresetet aláíró Dan Tănasă az egyesület elnöke, illetve hogy az egyesület megbízta őt azzal, hogy ebben a konkrét ügyben képviselje, holott a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv kötelező feltételként rögzíti ezeket. Hasonlóképpen a felperes azt sem bizonyította, hogy ki van tűzve Magyarország zászlaja a csíkszeredai városházán. Ezen túlmenően a felperes kérése Magyarország zászlajára vonatkozott, a 176/2016-os ítélet viszont minden olyan zászlóra, ami nem szerepel a 75/1994-es törvényben, a másodfokon született 361/R/2016-os határozat pedig a székely zászlóra vonatkozóan fogalmaz meg álláspontot.
Végül pedig azzal érvel Tőke, hogy a jogerős ítélet arra kötelezi a város polgármesterét, hogy ő maga is sértsen meg érvényben levő törvényeket. Ugyanis az egyik zászló, amit el kellett távolítson, a város zászlaja volt, márpedig a helyi közigazgatási törvény értelmében a polgármester kötelessége végrehajtani a helyi képviselő-testület határozatait, s azok közül a 71/1994-es határozat kimondja, hogy a város zászlaját ki kell tűzni a helyi középületekben és azok bejáratához.
HN-információ
Tavaly novemberben távolították el a zászlókat. Fekete zászlót tűztek ki helyettük Fotó: Daczó Katalin / archív[/caption]
Tőke Ervin a levélben leírja, hogy 2015. április másodikán Csíkszereda polgármestere kapott egy levelet a Méltósággal Európában Polgári Egyesület nevű bukaresti egyesülettől, amiben felszólították őt, hogy távolítsa el Magyarország zászlaját a polgármesteri hivatal minden helyiségéből, illetve az összes helyi alárendeltségű intézmény minden helyiségéből. Tekintve, hogy a megjelölt helyeken sehol nem volt kitűzve Magyarország zászlaja, a polgármester nem is válaszolt rá.
2015. augusztus 21-én érkezett a polgármester címére a 1086/96/2015-ös számú kereset, amiben az említett egyesület arra kéri Hargita Megye Törvényszékét, kötelezze a polgármestert arra, hogy távolítsa el Magyarország zászlaját az említett helyekről. A kérés jogalapjaként a 75/1994-es törvény, valamit az 1157/2001-es kormányhatározat volt megjelölve, két olyan jogszabály, amely az ország zászlajának és himnuszának a használatát szabályozza, de tartalmaz előírásokat arra nézve is, hogy milyen feltételek mellett szabad kitűzni Románia területén más országok zászlaját. A polgármester a válasziratában azt kérte elsősorban, hogy a törvényszék fogadja el a kérés befogadhatatlanságára vonatkozó kifogást, ugyanis egy ilyen kérés nem tartozik a közigazgatási bíróságok hatáskörébe, érdemben pedig azt, hogy utasítsa vissza a kérést, mert a felperes által megjelölt helyeken sehol nincs kitűzve Magyarország zászlaja, tehát a kérés tárgytalan. A Hargita Megyei Törvényszék 2016. február 10-én bírálta el a kérést alapfokon, meghozva a 176/2016-os ítéletet, aminek értelmében részben helyt ad a keresetnek, és arra kötelezi a polgármestert, hogy távolítson el a csíkszeredai polgármesteri hivatal, illetve helyi önkormányzat épületéből minden olyan zászlót, ami nem szerepel a 75/1994-es törvényben.
Ez ellen az ítélet ellen a polgármester fellebbezést nyújtott be a Marosvásárhelyi Ítélőtáblához, amiben rámutatott, hogy az említett törvény előírásai a csíkszeredai városházán be vannak tartva, minden, a törvény által előírt helyen ki van tűzve Románia és az Európa Tanács zászlaja, azokon kívül pedig sehova nincs kitűzve egyetlen más ország zászlaja sem. A fellebbezést azonban a Táblabíróság a 361/R/2016-os határozatával visszautasította. Tekintettel arra, hogy ez a határozat súlyos tárgyi hibákat tartalmaz, a polgármester rendkívüli jogorvoslati kérést nyújtott be, ami a 255/43/2016-os számot kapta. Ezt a Táblabíróság 2016. szeptember 22-én megtárgyalta, és jogerősen elutasította. Következésképpen a 176/2016-os számú ítélet jogerőre emelkedett és a polgármester azt végre kellett hajtsa. A gyakorlatban az azt jelentette, hogy el kellett távolítsa a saját irodájából, illetve a városháza gyűlésterméből Székelyföld és a város zászlaját.
Tőke Ervin szerint egy egész sor törvényes előírást sértettek meg az ügyben eljáró bíróságok, annak ellenére, hogy az alperes, illetve a perbe beavatkozási kérelmet benyújtó Füleki Zoltán tételesen felhívta rájuk a figyelmüket. Kiemelte azt, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló 554/2004-es törvény is, meg a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv is előírja, hogy csak az fordulhat a bírósághoz, aki az adott ügyben érdekelt, és az az érdek meghatározott, jogos, személyes és aktuális kell legyen. Mivel ez nem így volt, a törvényszék hivatalból vissza kellett volna utasítsa a keresetet. Továbbá egy zászló kitűzése nem közigazgatási cselekedet, tehát nem tartozik ennek a bíróságnak a hatáskörébe, mégis ezen a bíróságon zajlott. A felperes azt sem bizonyította semmilyen módon, hogy egyáltalán létezik, hogy a keresetet aláíró Dan Tănasă az egyesület elnöke, illetve hogy az egyesület megbízta őt azzal, hogy ebben a konkrét ügyben képviselje, holott a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv kötelező feltételként rögzíti ezeket. Hasonlóképpen a felperes azt sem bizonyította, hogy ki van tűzve Magyarország zászlaja a csíkszeredai városházán. Ezen túlmenően a felperes kérése Magyarország zászlajára vonatkozott, a 176/2016-os ítélet viszont minden olyan zászlóra, ami nem szerepel a 75/1994-es törvényben, a másodfokon született 361/R/2016-os határozat pedig a székely zászlóra vonatkozóan fogalmaz meg álláspontot.
Végül pedig azzal érvel Tőke, hogy a jogerős ítélet arra kötelezi a város polgármesterét, hogy ő maga is sértsen meg érvényben levő törvényeket. Ugyanis az egyik zászló, amit el kellett távolítson, a város zászlaja volt, márpedig a helyi közigazgatási törvény értelmében a polgármester kötelessége végrehajtani a helyi képviselő-testület határozatait, s azok közül a 71/1994-es határozat kimondja, hogy a város zászlaját ki kell tűzni a helyi középületekben és azok bejáratához.
HN-információ
