A Csíki-havasok alcsíki szakaszán az illegális terepjárózás, túrázás és területrombolás megfékezésére fogott össze civil kezdeményezésre Kászonaltíz, Csíkkozmás és Csíkszentmárton önkormányzata, a három község közbirtokosságai, valamint a térség erdészeti és vadászati egyesületeinek képviselői. A Tusnád Traverse és a Nyergestető Történelmi Kávéház a helyi turisztikai cégek kezdeményezésére fórumot szervezett a néhány éve fennálló probléma megvitatására. Civil kezdeményezésre Kászon, Csíkkozmás és Csíkszentmárton önkormányzata, a három község közbirtokosságai, valamint a térség erdészeti és vadászati egyesületeinek képviselői fogtak össze az illegális terepjárózás, túrázás és területrombolás megfékezésére. A Tusnád Traverse és a Nyergestető Történelmi Kávéház, valamint helyi turisztikai cégek fórumot szerveztek a pár éve fennálló probléma megvitatására. A Nyergestető Történelmi Kávéházban az elmúlt hétvégén tartott megbeszélésen az imént leírt szervezetek mellett jelen voltak a károsított területek tulajdonosai is. A megbeszélést a kávéház tulajdonosa, Borbély András nyitotta meg, aki a résztvevőknek a probléma kapcsán kifejtette észrevételeit, többéves tapasztalatát a témában. Beszélt a turizmusból élő helyi, törvényesen működő vállalkozásokról, arról, hogy milyen atrocitásoknak vannak kitéve ezek, valamint arról, hogy az illegális terepjárósok által tanúsított agresszív, olykor támadó viselkedésmódot nem tartja elfogadhatónak. – Kicsit magam ellen is beszélek, amikor a terepjárózás ellen szólok. Olykor a gazdák is megszólítanak, hogy mi vagyunk azok, akik tönkretesszük a területeket, mivel nem tartózkodnak mindig a helyszínen és nem látják a tetteseket. Mi, akik ismerjük a területek tulajdonosait, akikkel jórészt barátságot, rokonságot ápolunk, megpróbálunk a területek közt kijelölt turistaúton haladni, és nem kerüljük ki az utat azért, mert gödrös és sáros. Hiszen azoknál a területeknél van óriási probléma, amelyekre támogatást kapnak a gazdák. Ha a műholdfelvételeken látszik, hogy a területet út szeli ketté, bizony az érintettek sok támogatástól elesnek. Erre sajnos van példa. A hatóságok elsősorban a szakmában dolgozó, adófizető cégeket okolják, mert az illegálisan működő, be nem jegyzett turisztikai vállalkozókkal jogilag nem nagyon lehet mit kezdeni – mondta a fórum házigazdája. Szántó László, Csíkkozmás polgármestere kitért a hegyi utakon való közlekedés jogi oldalára. Az elöljáró kifejtette, biztos megtalálják a megoldást jogi keretek közt a fenti problémára, hogy a helyi lakosságot, a területtulajdonosokat megvédjék az ilyen jellegű támadásoktól. Amint mondta, a helyi gazdákat nem lehet és nem is szabad kiszorítani a több éve apáról fiúra szálló területeikről. Bodó Dávid, a csíkkozmási közbirtokosság elnöke szintén az erdei utak tönkretételére hívta fel a figyelmet. Az utak karbantartása nem kevés pénzt emészt fel, és ezek rongálása többségében a területeken illegálisan áthaladó terepjárgányok számlájára írható – hangsúlyozta a közbirtokossági vezető. A csíkszentmártoni közbirtokosság elnöke az elmúlt nyolc év tapasztalatait osztotta meg azzal kapcsolatban, hogy az illegálisan közlekedő terepjárósok mekkora károkat okoznak az utakon és főleg a hegyi kaszálókon, és hogyan próbálták megfékezni az évtizedes problémát. Legtöbbször a közbirtokosság saját költségvetéséből teremti elő az anyagi forrásokat a károk enyhítésére. A három község vadászati és erdészeti szakemberei elmondták, a területeken az is nagy problémát jelent, hogy a vadakat a turisták vonzása érdekében etetik. Emiatt napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható a medvék káros közelsége a falvakhoz. Simon Rudolf, a Tusnád Traverse vállalkozás ügyvezetője a Hargita Népe kérdésére elmondta, a hegygerincen található turistaútvonal mentén eldobott több száz kilónyi szemét, ha nem is teljes mértékben, de bizonyos arányban ugyancsak ezen illegálisan közlekedő személyek számlájára írható. – Annak ellenére, hogy immár évente minden turistaszezon előtt a fent említett két turisztikai cég szervezésében, valamint önkéntesek segítségével szemétgyűjtő akciókat szervezünk, mégis mindig akad szemetelő turista – nyilatkozta Simon Rudolf. Az elhangzott problémák felsorolása után Becze István, Hargita Megye Tanácsának tagja lehetséges megoldásként kifejtette, ha szem előtt tartanák a helyi gazdák és földtulajdonosok, vállalkozók törvény szavatolta jogait, az érdekeiket figyelembe véve használnák a meglévő turistautakat, akár a régió fejlesztésére is fordíthatnák a turizmusnak ezt az ágát. – Minden szükséges lépést megteszünk a turizmus törvénytelen ágának visszaszorítása érdekében. Az itt elhangzottakat mindenképpen megyei szinten is meg kell tárgyalni és mihamarabb megoldást kidolgozni – hangsúlyozta Becze István. A megyei önkormányzati képviselő szerint van megoldás a területrombolás ellen a megfelelő ellenőrző szervek bevonása segítségével. A három község vezetői, polgármesterei egyöntetűen kifejezték a területtulajdonosok, gazdák és a törvényesen működő turisztikai egységek mellett való messzemenő kiállásukat. A fórumon jelen levők közül sokan felháborodásuknak adtak hangot a területeiket és a helyieket ért támadások miatt. A megbeszélést a fórum házigazdája, Borbély András zárta. Befejezésképpen a turisták szakszerűtlen tájékoztatásának káros következményeit ecsetelte. Amint mondta, egy szakmailag felkészületlen vezető beszéde a székelység több mint ezeréves történelmét, múltját is besározhatja. Helytörténeti idegenvezetőként párhuzamot vont a vázolt kérdés és az 1849-es események között. – A történelem során minden kisebb-nagyobb bajban a székelység csak az összefogás erejében bízhatott – mondta –, a természeti látnivalóink és javaink mellett az erkölcsi jogainkat sem érheti csorba, ezért fontos, hogy összefogjunk. A megbeszélés után a jelenlevők egy része kivonult terepre, hogy szemügyre vegye a terepjárók okozta károkat, sőt az alkalmat kihasználva „Magánterület” és „Behajtani tilos” táblákat helyeztek el, annak reményében, hogy talán jobb belátásra bírják a vandál, csak a bevételre hajtó turizmus képviselőit.

Vlaicu Lajos