Visszafogottság jellemezte az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt szombaton Csík­som­lyón. A népdal, a néptánc, a népzene és az imádság ünnepe idén a szokásosnál jóval rövidebb volt, ezúttal mindössze néhány százan vettek részt. Többek között elmaradt a hagyományőrző tánccsoportok fellépése is.

Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk – ezzel a jelmondattal szervezték meg 1931-ben az első Ezer Székely Leány Napja rendezvényt a Szociális Testvérek Társaságának tagjai, a csíksomlyói ferences szerzetesek és Domokos Pál Péter néprajzkutató. A hagyományőrző rendezvényt a rendszerváltás után minden év július első szombatján tartják. Idén a járványügyi helyzet miatt visszafogottabb volt a Csíkszereda önkormányzata és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes rendezvénye. Ezúttal többek között elmaradt Csíkszereda főterén a gyülekező és a közös tánc, nem volt lovas felvonulás és a csíkszéki települések hagyományőrző csoportjai is csak kis létszámban voltak jelen.

Fontos küldetés
A csíksomlyói Hármashalom-oltárnál összegyűlteket a rendezvény tiszteletbeli házigazdáinak nevében Ferencz Csaba, a Csíkdelnét is magában foglaló Csíkpálfalva község polgármestere köszöntötte. Azt mondta, ez a nap amellett, hogy összehívja Székelyföld különböző térségeiből a székelyeket, a szellemi és kulturális értékrend megőrzésére is kötelez. Hozzátette: sokan próbálták és próbálják elhitetni, hogy Székelyföld nem létezik, ennek cáfolatára azonban kiváló esemény az Ezer Székely Leány Napja, amely azt üzeni, hogy Székelyföld volt, van és lesz.
– Egyre több éket akarnak közénk verni, szét akarnak bennünket forgácsolni. Értsék már meg, mi nem mások ellen teszünk, mi a megmaradásunkért, hagyományainkért harcolunk, hisz ez a mi örökségünk, és reménykedésünk nem minden alapot nélkülöző, hiszen mi még mindig itt vagyunk ezen a helyen, ahová minket a Teremtő őrként állított. Talán mondhatnánk, a Kárpátok őreként, hogy vigyázzuk a világ ezen picin szegletét, mert nekünk, itt a keleti határvonalon fontos feladatunk van, és ha nem vigyázunk arra, amit ránk hagytak szüleink, nagyszüleink, akkor nem lesz, amit átadjunk gyerekeinknek, unokáinknak – mondta Ferencz Csaba.

Új lehetőségek
Az ünnepi szentmisét Csíki Szabolcs, Csíkdelne plébánosa mutatta be. Prédikációjában arról beszélt, hogy a járvány nemcsak a hétköznapokat változtatta meg, hanem az ünnepeket is rendhagyóvá tette.
– Más volt húsvét ünnepe, más a fogadalmi búcsúnk megünneplése, más pünkösd ünnepe és egy kicsit más a mai ünnep is, de egy biztos, ebben a furcsaságban most is ott van az Isten, és Ő most is üzenni akar nekünk. Bátorítani, lelkesíteni és biztatni akar mindannyiunkat – mondta az ünnepi szónok.
Hozzátette: az Ezer Székely Leány Napja azt is üzeni, hogy Isten mindenkinek új lehetőséget kínál a lelki megújulásra, megtérésre, illetve ez az ünnep lehetőség arra is, hogy Istenhez, embertársunkhoz, történelmünkhöz és székely kultúránkhoz forduljunk.

 

Küzdelem, erőfeszítés és harc
A szentmise után Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere is köszöntötte az egybegyűlteket. Azt mondta, együtt kell üzenjük a nagyvilágnak, hogy a székely népviselet, az Ezer Székely Leány Napja olyan fogódzó, amely minden időkben erőt ad a megszakadónak látszó életünk újrakezdéséhez. Hangsúlyozta, a hétközna­pok csatáihoz küzdelem, erőfeszítés és harc szükséges.
– Amikor az az üzenet hangzik el, hogy egyre lejjebb tegyük a mércét, hogy egyre többen tudjunk átugrani rajta, én azt mondom önöknek, innen a csíksomlyói Nyeregből, hogy ne! Mi tegyük a mércét magasabbra és dolgozzunk, küzdjünk azon, hogy ez a magas mérce számunkra, egyre többünk számára együtt és közösen elérhető legyen. Ez talán ma, 2020. július elején, az Ezer Székely Leány Napja ünnepének legfontosabb üzenete. Legyünk képesek magasabbra tenni a lécet, elsősorban önmagunkkal szemben, teljesíteni ezt, és másokat is magunk mellé véve segíteni abban, hogy együtt lépjünk előre – mondta Csíkszereda elöljárója.
A polgármester köszöntője után a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai rövid előadással örvendeztették meg az ünneplőket. A rendezvényen – a megfelelő távolsági szabályok betartásával – volt közös tánc és elkészítették a népviseletbe öltözöttek közös fotóját is.
A rendhagyó Ezer Székely Leány Napja a himnuszok eléneklésével zárult.

Magukra öltötték a székely népviseletet
 

Pénteken tartották a Székely Népviselet Napját, amelyet 2017-ben hirdetett meg először a szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Azóta minden évben, így idén is, arra biztattak mindenkit, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt megelőző napon népviseletbe öltözve induljanak munkába, vásárolni vagy éppen hivatali ügyeket intézni. A székelyruhába öltözöttek fotóikat üzenetben elküldhették a ezerszekely@gmail.com e-mail-címre vagy a Hargita Együttes közösségi oldalára. A beérkezett fényképeket a szervezők Facebook-oldalán megosztották. A Székely Népviselet Napja kezdeményezéshez nemcsak Székelyföld-szerte, hanem a világ számos pontján csatlakoztak. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együtteshez közel háromszáz fotót küldtek be a népviseletbe öltözöttek. A fényképek zöme Erdélyből és Magyarországról érkezett, de kaptak fényképet Helsinkiből, Linzből, Ausztráliából is. Olyanról is tudunk, aki aznap Kolozsvárra utazott és viseletben tankolta meg az autóját, vagy aki aznap viseletben online államvizsgázott, illetve aki viseletben vette át Budapesten az egyetemi oklevelét. Nagyon sok önzetlen felajánlás is érkezett erre a napra, például a csíkszeredai La Mamma pizzázó mindenkit megvendégelt egy fagylalttal, aki aznap népviseletben látogatott a vendéglátóegységbe. A Csíki Székely Múzeumban ingyen lehetet tárlatot nézni a viseletbe öltözötteknek, vagy a Mycreativplace kuckóban ajándék fülbevalót kapott az, aki pénteken székelyruhában ment be az üzletbe.

Biró István