Nem unatkoznak a Csíkszentlélekért Egyesület tagjai: augusztusban két székelyföldi kiránduláson vettek részt, A régió kulturális turizmusának és történelmi értékeinek megismerése és megélése nevű program részeként – közölték lapunkkal az egyesület tagjai. Mint mondták: a program célja az egyesület tagjainak a kulturális és történelmi ismeretének a bővítése volt. Augusztusban két kirándulást is szervezett az egyesület. Első útjukon Gyer­gyóditróba, a Jézus Szent Szíve római katolikus templomba látogattak el: a neogótikus épületet Antal Zoltán segédlelkész mutatta be. A templombemutató után Mezei Imre helyi ezermester alkotásait tekintették meg, amely a Lánchíd, a magyar Parlament, a csíksomlyói és a gyergyóditrói templomok kiállított makettjeit is tartalmazta. Ezután Marosvécsre utaztak, a Kemény-kastélyba, a Kelemen-havasok lábához. A kastélyban Kemény János író unokája, Nagy Kemény Géza fogadta az egyesület tagjait. Az Erdélyi Helikon folyóirat szerzői találkozóit Marosvécsen, a Kemény-kastélyban tartották, ezért a kastély parkjában a Kós Károly által tervezett Helikon-kőasztalt körbeállva, verseket felolvasva emlékeztek a Helikon társaságra, illetve koszorút helyeztek el. Hazafelé Szejkefürdőn megtekintették a Mini Erdély Park szabadtéri kiállítást, majd koszorút helyeztek el Orbán Balázs sírjánál. Háromszéki kirándulás Induláskor az egyesület elnöke, Molnár Csaba Márton Áron püspök intelmeiből idézett, ugyanakkor az érintett települések történelméről, földrajzáról és neves embereiről beszélt az utazó közösségnek. Kézdivásárhelyen áthaladva Csernátonba érkeztek a Haszmann Pál Múzeumba, ahol Haszmann Orsolya, az alapító unokája fogadta őket. Megtekintették a skanzent, a régióra jellemző temetővel, a méhészet tárgyi kultúrájával, az egyedülálló mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjteményt, valamint a látványos öntöttvasművességet bemutató kiállítást. A múzeum rádiókiállítását is megnézték, és a rádiókészülékek sokasága mellett megtekintették a Morse-távírót, telefonközpontot, régi telefonokat, gramofonokat, patefonokat, televíziókészüléket és számos egyéb technikai eszközt. Végül a Damokos-kúria hat termében berendezett alapkiállítást csodálták meg. ‒ Megtudtuk, hogy ez egy élő múzeum, ahol táborokat, rendezvényeket foglalkozásokat is tartanak. Ilyen például a csernátoni burrogtató, ami egy egész napos rendezvény. Gelencén Háromszék leghíresebb műemlékét, a Szent Imre-templomot néztük meg és a templom szinte teljes belső falát díszítő középkori freskókat, amelyeken a Szent László-legenda egyes jeleneteit ábrázolták, alul pedig Krisztus szenvedéstörténetét ‒ összegezték az egyesület tagjai. Bereckben Gabor Áron szobránál álltak meg, ahol Balogh András ismertette a település történetét a római kortól egészen mostanig. Mint elhangzott, a szobrot 1992-ben állíttatta a Gábor Áron Alapítvány a torontói magyar közösség támogatásával. ‒ Verssel emlékeztünk az 1848–49-es magyar szabadságharc híres ágyúöntő tüzér őrnagyára, akinek székely találékonyság, meg nem alkuvás, tettrekészség jellemezte életét – közölték lapunkkal a kiránduló szentlélekiek. Hadisírokat is felkerestek Továbbhaladva Erdély és Moldva határán az Ojtoz szűk völgyében, a megye legkeletibb fekvésű történelmi településébe, Ojtozba érkeztek, az Árpád-vonal keleti végéhez. Rózsa József 86 éves helyi lakos segítségével hadisírokat, háborús helyszíneket kerestek fel. ‒ József bácsi szemtanúja volt a második világháborús eseményeknek, és az édesapja ‒ aki az első világháborúban harcolt ‒ történeteit is megosztotta velünk – mondták. Hazafelé Esztelneken a ferences templomban és kolostorban állomásoztak, utána pedig a Nyergestetőn főhajtással tisztelegtek a kopjafák előtt. A Csíkszentlélekért Egyesület kirándulásait Hargita Megye Tanácsa támogatta.

Péter Ágnes