Hirdetés

Szatellitekhez igazított toronyórák

HN-információ
Toronyórák javítását, harangok automatizálását és templomok fűtésrendszereinek kiépítését finanszírozza többek között a 2016-os egyház-támogatási prog­ram keretében Hargita Megye Tanácsa. Bár első hallásra meglepő, tényleg szükség van erre: legalább negyven felújításra szoruló és arra érdemes toronyóra van szerte a megyében. [gallery link="file" ids="22823,22822"] A gyergyói nagyközségek több­ségében ma is messziről látszik a templomok toronyórája, de talán csak Gyer­gyóremetén mutatja az idő múlását, miután nemrégiben meg­javították. – Komoly összegbe kerültek valamikor ezek az órák, csak a módos települések engedhették meg maguknak – magyarázza dr. Márton László gyergyószentmiklósi műszaki szakíró. Pontos felmérést ő sem készített a toronyórákról, ezért nem tudta megmondani, hány lehet a medencében vagy a megyében, de nem is lehet csak arról megítélni, hogy a toronyban látjuk az eszközt – előfordulhat, hogy a számlap, a mutató megvan, de maga az óramű nem létezik, mert eladták vagy egyszerűen ócskavasként „értékesítették”. Időmérők a múltból A szakértő viszont hangsúlyozta, hogy ezek a nagyon komoly mechanizmussal rendelkező eszközök – óraszerkezetük legalább fél köbméter – igen értékes technikatörténeti relikviák. A Hargita megyében fellelhető toronyórák között vannak egymutatós és kétmutatós darabok, de a 18. század előttről talán egy-két szerkezet, ha fennmaradt, a többi ennél újabb. A csíkszentdomokosi és a tekerőpataki egymutatós órákat valószínűleg ugyanaz a mester készítette a 18. század végén vagy a 19. század elején, és a két templom felújítása is a 18. század végére tehető. – Szerintem ezek a legrégebbi toronyórák a környéken – véli a technikatörténész. – Később már kétmutatós órákat készítettek. Igaz, e két óra esetében is úgy tűnik távolról, az ellensúly miatt, mintha két mutatójuk volna, de valójában csak egy van. A toronyórák mindenképpen nagy értéket jelentenek. Az ütőórák voltak az első automata berendezések, a mechanikus automatizálás elődjei. A korszerűbbek fogaskerekeit marógéppel készítették, a korábbiakat viszont még helyi kovácsok, lakatosok reszelték ki. A gyergyócsomafalvi és a csíkkarcfalvi órák készítőinek a nevét is ismerjük. Mindkét szerkezet megérdemelné, hogy újraindítsák. A bonyolult szerkezetek ellensége maga az idő, ennél pontosabban a rozsda és a galambürülék. Márton László szerint a szerkezeteket le kellene hozni a toronyból, és látható helyre, például a plébánián a repedt harangok mellé kellene elhelyezni. – Nagy kopások vannak ezeken az órákon, csak ideig-óráig működnek pontosan, másrészt nincs, aki felhúzza őket, hiszen ma már a harangokat is átállították gépi, elektromos harangozásra. Lehet vásárolni toronyba való korszerű és pontos, modern szerkezetű órákat, a régi mechanikus darabokat pedig konzerválni kell, mert óriási értéket jelentenek. Menthető értékek A nagyváradi Ora Exacta Sys­tems Kft. igazgatója, Füstös Makár István megpróbálta felmérni a Hargita megyei templomok javítható toronyóráit. Mintegy negyvenet szá­molt. Közöttük van a csíkszentta­má­si, valamint a csíktaplocai templomok időmérője is. – A csíktaplocai templom toronyórája 1860-ban Budapesten készült – világosít fel Péterfi András, az egyházközség kántora. – Az 1970-es években egy helybéli fiatal mérnök, Száva Gyula próbálta megjavítani, és egy ideig működött is, de aztán összevissza kezdett ütni, ezért megállítottuk. Mára már annyira elkoptak az alkatrészek, hogy nem lehet beindítani. Most pályázatot állítunk össze, hátha sikerülne megjavíttatni vagy újat tenni a helyére. Csíkszenttamáson a toronyóra javítása mellett a harangokat is villamosítani szeretnék, amennyiben sikeresen pályáznak a megyei tanács kiírásán – tudtuk meg Boros László plébánostól. Magát a templomtornyot tavaly újították fel a Vidéki Beruházások Finanszírozásának Ügynökségén ke­resztül. – Amennyiben megbíznak Csík­szenttamáson a munkával, meg­hagyjuk a számlapokat és a mu­tatókat. Jó állapotban vannak – magyarázza Füstös Makár István. – Gya­korlatilag a templomon belülre szereljük az új mechanikát, és a pon­tosidő-kalapácsot is, hogy a toronyóra jelezze az időt, az órákat, a negyed- és a félórákat. Ugyanerre az elektronikára rászereljük a harangozógépeket is. Taplocán szintén tökéletes állapotban van a számlap, az is megmarad. A vállalkozó elmondta, szerinte különlegesen szép óra van Gyer­gyócsomafalván, az egyetlen üveg számlapos óra, de azt egyelőre nem akarja megjavíttatni az egyházközség. Ezenkívül szintén szép és javítható toronyórák vannak többek között Gyer­gyó­szár­he­gyen, Gyer­gyó­töl­gye­sen, Te­ke­rőpatakon, Csík­dán­fal­ván, Csík­szent­györgyön, Szent­egyházas­fa­lu­ban és Sófalván is. – Tizenöt éve dolgozunk Hargita megyében is. Ez idő alatt több helyen szereltünk fel elektromechanikus órákat a régi toronyórák kiegészítéseként, Szé­kely­keresztúrra, Far­kas­lakára, Orosz­hegy­re, a szé­kely­ud­varhelyi református középiskolába, Gyer­gyó­remetére, Gyer­gyó­szent­mik­lós­ra. Modern órákról van szó, amelyek 20-30 évig működnek a szatellitek által leadott jelek alapján, tökéletes pontossággal. Minden esetben megőriztük a régi óra formáját, és ha a számlapok és a mutatók rozsdásak voltak, felújításra szorultak, azokat is kijavítottuk. Hogy mi lesz a régi szerkezetekkel? Mi ezeket kiiktatjuk, és azt javasoljuk a megrendelőknek, hogy vigyázzanak rájuk. Farkaslakán például üveglap alá került, hogy védjék. Sok helyen a bejárathoz vagy a parókiára helyezték el. Idővel jó lenne például egy erdélyi óramúzeumban elhelyezni ezeket. Jártam külföldi óramúzeumokban, ott bevett gyakorlat, hogy néhány ilyen szerkezetet működésbe hoznak, és egy-egy kisebb számlapot rendelnek hozzájuk. Az eredeti számlapok hatalmasak lennének, hiszen egy mutató is gyakran embermagasságú. A toronyórák ilyenszerű üzembe helyezésének költsége 3000–5000 euró (mintegy 13–22 ezer lej) között alakul, és úgy tűnik, lesz rá igény. Hogy miért? – Mert régi és szép szerkezet, fontos dísz a templomon a toronyóra, és mert az embereknek az óra ütése is számít. Régebben is ehhez és a harangszóhoz igazodtak, és ma is szeretik hallani – fogalmazott Czikó László csíktaplocai plébános. Daczó Katalin


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!