A Mementó Stúdió Nem engedtek a hatvannyolcból – Csíkszereda februári forradalma című dokumentumfilmjének vetítésével tegnap elkezdődött a megyésítés fél évszázados évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat. Az alkotás rámutat: példátlan társadalmi mozgalomnak köszönheti Csíkszereda a megyeszékhellyé vállását. [caption id="attachment_65056" align="aligncenter" width="1000"] Egykori tüntetők is részt vettek a filmvetítésen. Élő kordokumentumok Fotó: László F. Csaba[/caption] Zsúfolásig megtelt a vetítésnek otthont adó Hargita Megyei Kulturális Központ pinceklubja, ahol Ferencz Angéla, a kulturális intézmény vezetője köszöntötte a vendégeket. A Daczó Dénes és Daczó Katalin, lapunk munkatársa által készített dokumentumfilmben megszólaló közéleti személyiségek közül többen részt vettek az eseményen, így élénk, visszaemlékezésekkel tarkított kötetlen beszélgetés kezdődött a vetítést követően. A film bemutatása után elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke gratulált az alkotóknak. Az elöljáró rendkívül tanulságosnak nevezte a mozgóképes alkotást, mert jól látható a párhuzam: ma is gyakran csak úgy lehet érdemben tárgyalni a bukaresti hatalommal, ha felemeljük a hangunkat. Annak kapcsán, hogy a megyerendszer létrejöttekor regionális konfliktus alakult ki Csíkszereda és Székelyudvarhely között a megyeszékhelyi címért, kifejtette: 2018-ban azon kell dolgoznunk, hogy azok a régi vélt sebek, sérelmek mesterségesen ne éljenek tovább. – Meg kell találnunk az együttgondolkodás lehetőségét. Valami ellen sokkal könnyebb küzdeni, mint valamiért. Hargita megye mesterségesen létrehozott megye, ez egyértelműen látszik, épp ezért kell dolgozni azon, hogy légiesítsük a megyehatárokat – fogalmazott az elöljáró. A vetítést követő beszélgetésen Daczó Katalin elmondta: a 45 perces dokumentumfilm elkészítéséhez rengeteg nyersanyagot vettek fel, az akkori események résztvevőivel több egyórás interjú is készült. A megszólaltatott 19 riportalany közül nem is tudtak mindenkit bemutatni. Daczó Dénes ugyanakkor úgy fogalmazott: számára érthetetlen és felfoghatatlan, ami akkor, 1968-ban történt, mert az ő Ceaușescu-képe a megtorlásról szólt. A film alkotója úgy vélte: diákoknak is vetíteni kellene a filmet, hogy lássák: az emberek képesek voltak utcára vonulni, azért, hogy Csíkszereda megyeszékhely legyen. Hozzáfűzte: a megyeszékhellyé válásnak árnyoldalai is voltak, a régi városközpont például teljesen átalakult. A vetítésen részt vevők közül többen is felszólaltak, méltatva a tömeg bátorságát, kiállását. [box type="shadow" ]Folytatódik a rendezvénysorozat A megye létrejöttének ötvenéves évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat ma 17 órától Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódik Ambrus Attila és Sarány István Szóbeszéd, illetve Szertelen szószedet című ikerkötetének bemutatásával. Pénteken iskolai műhelyfoglalkozást tartunk Balánbányán, a jövő hét folyamán pedig fotókiállításokra és könyvbemutatókra várjuk olvasóinkat.[/box] Kiss Előd-Gergely