Denis Shapovalov lép fel a Csíki Moziban vasárnap délután hat órától. Nem az azonos nevű teniszcsillagról van szó, hanem a nem kevésbé neves orosz csellóművészről, aki karmester és zeneszerző is. Természetesen nem egyedül lép fel, hanem a Csíki Kamarazenekarral közösen. Shapovalov hétközben mesterkurzust is tartott a Csíki Moziban. Belelestünk egy kicsit, majd elbeszélgettünk az orosz csellista, karmester, zeneszerzővel. Élmény volt megnézni, hogy Shapovalov hogyan tanította a csíkszeredai művészpalántákat. Egyik ifjú tanítványának előbb egy rövid futamot mutatott meg lassan, amit az ügyes kezű lány visszajátszott. Aztán ugyanazt megmutatta gyorsabban. A lánynak azt is sikerült visszaadnia. Majd nagyon gyorsan is megismételte. Ekkor a lány kicsit elbizonytalanodott. Bátorítóan nézett rá, hogy meg tudja csinálni. És sikerült az ifjú hölgynek, de a meglepetést könnyedén le lehetett olvasni az arcáról, mert őt magát is meglepte, hogy képes erre. Ez a Shapovalov, úgy tűnik, ért a pedagógiához is. Megjegyezte például, hogy nem magolni kell, hanem az összefüggéseket, vagy ahogy ő fogalmazott, „struktúrákat” kell megtanulni, a zenei kulcsok pedig ajtókat nyitnak ki. Érteni véltem, mert mintha valami ilyesmit tanítottak is volna anno az iskolában. Kovács László, a vasárnapi koncert szervezője volt a segítségemre, készséggel bemutatott Shapovalovnak. A beszélgetésünket a moziszínpad mögötti egyik teremben ejtettük meg. Előtte természetesen átfutottam angol nyelvű honlapját és pár újságcikket róla, így tudtam, hogy most második alkalommal jár Csíkszeredában. Korábban ezelőtt két éve, 2019-ben koncertezett a megyeszékhelyen a Csíki Kamarazenekarral. Szívesen emlékezett vissza. – Remek koncert volt. Csajkovszkijt játszottam és rokokót. Nagyszerű zenészeket ismertem meg és új barátokat szereztem – elevenítette fel élményeit Shapolavov. Hozzáfűzte: mindenekelőtt Kovács Lászlónak tartozik köszönettel, aki másodjára is meghívta koncertezni Csíkszeredába. – László fél évvel ezelőtt küldött egy üzenetet. Felidézte a legutóbbi koncertem hangulatát és megkérdezte, hogy nem tudnánk-e megismételni? Ezért vagyok itt – foglalta össze röviden, hogy miért tért vissza Csíkszeredába. [caption id="attachment_123174" align="aligncenter" width="2560"] Mesterkurzus. Pedagógusként is bizonyított Shapovalov[/caption] Túlélte Észak-Koreát Elmondta: sokat utazik. Igyekszik kapcsolatot teremteni a helyi zenészekkel, zeneakadémiákkal, diákokkal. Járt már Dél-Amerikában, Kanadában, Ázsiában. Legutóbb egy hónapot töltött Észak-Koreában. – Remek mesterkurzusokat tartottunk ott a helyi zenészekkel – mesélte. – És élve hazatért onnan… – vetettem közbe. – Persze, zenész vagyok, nem politikus – jegyzete meg mosolyogva. Shapovalov ugyanakkor nem csupán csellista, hanem karmester és zeneszerző is, persze, hogy megkérdeztük tőle, hogy melyik szerepkör a leginkább testhezálló a számára. [caption id="attachment_123175" align="aligncenter" width="2560"] Mester és tanítványa. A humortól sem riad vissza az orosz oktató[/caption] Műfajok ötvözője Erre elmondta, hogy négy és fél éves volt, amikor elkezdett zenélni. Az édesapja karmester volt, az édesanyja – aki szerencsére még mindig él – pedig zongorista, így nem a véletlen műve, hogy zenélésre adta a fejét. Moszkvában végezte el a zeneakadémiát csellistaként. Tizenöt évvel ezelőtt ugyanakkor karmesterkedésre adta a fejét. Ezelőtt öt évvel pedig zeneszerzéshez kezdett. Hiába próbáltam rávenni, hogy rangsorolja a három szerepkörét. Az válaszolta, hogy száz százalékosan szereti mindhármat művelni. Zeneszerzőként szívesen vegyíti a klasszikus zenei elemeket a rockzenével. Személyes angol nyelvű honlapján szerepel, hogy szereti a legendás, pszichedelikus rockbandát, a Pink Floydot. Megkérdeztem tehát, hogyan tudja a látszólag egymástól távoli műfajokat összeegyeztetni. – A földkerekség legjobb zenekara a Pink Floyd. Most is van olyan projektem, ami az ő munkásságuk előtt tiszteleg – mondta. Mint részletezte, két csellóra és nagyzenekarra átírt Pink Floyd-dalokkal is koncertezik. Aztán rátért arra is, hogyan lehet összeegyeztetni a klasszikus zenét a rockmuzsikával. – Két évvel ezelőtt írtam egy rockszimfóniát szimfonikus zenekarra. Most pedig egy olyan projekten dolgozok, amely a rokokó zenét ötvözi a rockzenével. Rokokó versus rock, a műfajok csatája. Az első részben Csajkovszkij rokokó zenéje hangzik el csellóval és nagy zenekarral, a második részben pedig jön a rockzene. Saját rockszimfóniám és rockvariációim elektromos csellóra írva. Három az egyben műsort kap a közönség: csellista, karmester és rockzenész is vagyok egyben – avatott be terveibe Denis Shapovalov. Kifejtette: tudatosan keveri a különböző műfajokat, azzal a céllal, hogy új közönséget teremtsen számukra. Aki nem hallott addig soha rockzenét, az hallhat az előadás második részében, aki pedig rockzenén nőtt fel, az az előadás első részében ismerkedhet a klasszikus zenével. Hozzáfűzte: a saját rockszimfóniájában is keveri a két műfajt. Az első részének az a címe, hogy Menetelj és nyerj (March and win). Ez egyébként a Motörhead rock March or die (Menetelj vagy pusztulj el) albumának a tudatos parafrázisa. A második részének meg az a címe, hogy „József vakáción” (Joseph on vacation), azaz mintha Joseph Hayden szabadságra ment volna. Ezt úgy kell érteni, hogy a rockszimfónia klasszikus részét Joseph Hayden stílusában írta. A műben a klasszikus és a rockzenei részek váltakoznak. – Meg kell hallgatnod ahhoz, hogy teljesen megérthesd – tette hozzá. A rockszimfónia harmadik részét Beethovennek szentelte. Azaz az ő stílusában írta ezt a részt, egész pontosan a 9. szimfóniából inspirálódott, amelyben, mint köztudott, az Örömóda is elhangzik. Utána pedig ismét visszatér a rockzene. Eljátssza saját rockvariációit, elektromos csellón rengeteg effektpedállal. A vasárnapi csíkszeredai koncertjéről is kérdeztem természetesen. Megnyugtatott, hogy ezúttal is fogja ötvözni a két különböző műfajt. – Olaszt tűzijáték a projekt címe, mert Vivaldit játszunk C-mollban és G-dúrban. Ezután vezényelni fogom a zenekart, Rossini első szonátája következik. Majd eljátszom a Figarót. Végül olyan darabok következnek, amelyeknek mind van valami közük Olaszországhoz – tette hozzá.

Kiss Előd-Gergely