Első ízben szervezett tegnap a község határain túlmutató megemlékezést Csíkszentmihály az 1694-es tatárbetörés évfordulója alkalmából. A megsemmisítő támadást egyebek mellett az elbizakodottság, a hiszékenység és az elővigyázatlanság miatt szenvedte el egész Felcsík, Izsák–Székely Lóránt polgármester pedig arra intett: ugyanezeket a hibákat követjük el ma is. [caption id="attachment_64866" align="aligncenter" width="1000"] Koszorúzás a templomkertben. Kísértenek a hibák Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Már korábban közölte lapunkkal a község elöljárója: a lakosság önbizalma eléggé megfogyatkozott, ezért szükségét érzi a dicső múltra való gyakoribb emlékezéseknek. A valamikori gazdag felcsíki település múltja azonban nemcsak dicső emlékeket őriz, és erre a legjobb példa az 1694. február 13-i tatárbetörés, majd a rákövetkező még erőteljesebb támadás, amely az egész – félretájékoztatás és felkészületlenség miatt védtelenül maradt – Felcsíkot érzékenyen érintette. Szentmihályt és térségét porig égették, ekkor pusztult el végleg Cibrefalva is. A lakosságot lemészárolták, akit életben hagytak, azt rabságba hurcolták. A községnek ekkor kopott meg régi fénye. A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött, amelyen Tankó Szilveszter helyi plébános a fiatalságra való odafigyelésre hegyezte ki prédikációját. A szentmisét a helyi általános iskola tanulóinak műsora követte – részletes történelmi áttekintést, énekeket hallhattunk –, és a templomban hangzottak el az ünnepi beszédek is. – Miért voltunk védtelenek? Egyik oka lehet a moldvai vajda álnok barátsága, másik oka lehet a kedvezőtlen időjárás is. A legfőbb oka viszont az elbizakodottság, a hiszékenység és az elővigyázatlanság. Ma is ugyanezeket a hibákat követjük el – fogalmazott Izsák–Székely Lóránt polgármester. – Legyen ez a megemlékezés figyelemfelkeltés: tudjuk megelőzni, kivédeni a támadásokat, és soha ne küldjük el az őrszemeinket. Flender Gyöngyi csíkszeredai konzul kifejtette: a történelem nem tankönyvekben létezik, hanem itt található körülöttünk, mi magunk vagyunk. Borboly Csaba megyeelnök elmondta: nem hatalmas várfalakkal, hanem a hit erejével tudtuk megvédeni ezt a földet, és ennek így is kell maradnia. A templomkertben található kopjafánál a nemesi Sándor család sarja, Sándor Ákos üzenete hangzott el, amelyben a tatár rabságot a fiataljaink mai, modern, nyugati rabságával állította párhuzamba. A megemlékezést koszorúzás és a himnuszok éneklése zárta. Kovács Hont Imre