Korszerűsítik a Suta-tó gátját
Korszerűsítik a Suta-tó gátját, ha minden jól megy, májusban elkezdik a munkát – közölte lapunkkal Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízügyi Szakaszmérnökség igazgatója. Egy év áll a kivitelező rendelkezésére, hogy befejezze a munkát. A beruházás értéke ötmillió lej, amelyet Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter már február közepén beharangozott. Az illetékeseket kérdeztük a részletekről.
Az idei tavasz egyik slágertémája volt a Suta-tó és környékének rendezése. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter már február közepén beharangozták a beruházást. A tervek szerint nemcsak a gátat korszerűsítik, hanem a környékét is teljesen felújítják. A beruházás elsősorban árvízvédelmi célokat szolgál, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium finanszírozza, később a Hargita Megyei Vízügyi Szakaszmérnökség felügyeli a tavat. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere ugyanakkor a Hargita Népének elmondta, a csíkszentléleki önkormányzattal közösen azt tervezik, hogy felvásárolják a Suta-tó környéki telkeket. Szabadidő eltöltésére alkalmas, vonzó idegenforgalmi helyszínné alakítanák a tavat és közvetlen környezetét.
Korai bejegyzés?
A tervezett beruházást Tánczos Barna és Korodi Attila közösségi oldalukon már februárban beharangozták. Az elöljárók arra számítanak, hogy jelentősen nő majd a terület értéke, és a környék arculata teljesen megváltozik. A bejelentés óta eltelt két hónap, ezért kíváncsiak voltunk, hogyan halad a nagyszabású terv. Megkerestük valamennyi érintett illetékest.
[caption id="attachment_118906" align="aligncenter" width="2560"]
Festői látvány. Nem véletlen, hogy idegenforgalmi célra szánja az önkormányzat[/caption]
Egyelőre lassan haladnak
Miklós Géza emlékeztetett: árvízvédelmi okokból még a rendszerváltás előtti időszakban alakították ki Csíkszereda keleti határában a mesterséges víztározót. A tó eredeti szerepe, hogy megfékezze a Fitód-patak árhullámait.
– Ha minden jól halad, májusban hozzá kell látniuk a munkálatokhoz – bizakodott az igazgató. Hozzátette: még egyeztetnek, de előreláthatóan egy szatmári cég – az igazgató nem árulta el a nevét – lesz a kivitelező. Ami a hódok okozta veszélyt illeti, elmondta: az volt a gond, hogy különböző ágakkal és növényekkel eltorlaszolták az áteresztő csatornákat. Emiatt nem tudták a vízhozamot szabályozni. Kifejtette: ennek azért van jelentősége, mert jelenleg nincs víz a tóban, ezért a feltöltését szakszerűen, felügyelet mellett kell végrehajtani, hogy a gát stabilitását ne fenyegesse a nagy mennyiségű víz.
– Eleinte nem tudtuk pontosan, hogy a hódok vagy esetleg más tényező miatt emelkedett-e a víz szintje, azonban a Harvíz segítségével megbizonyosodtunk, hogy az állatok tevékenysége miatt alakult ki a torlasz, és ehhez alkalmazkodva kezdtük el tisztítani a tavat. A zsögödiek számára nagy esőzések esetén jelentett volna veszélyt a magasabb vízszint, hiszen a nagy mennyiségű vizet nem tudtuk volna szabályozni – mutatott rá a beavatkozás szükségességére Miklós Géza.
Hozzáfűzte: azért is volt fontos minél gyorsabban megtisztítani a tavat, hogy a területet átadhassák a kivitelező cégnek. Elmondása szerint nagy munka vár a cégre, közel 60 ezer tonna iszapot kell kitakarítani a mederből, a gátat meg kell emelni és erősíteni, illetve utakat kell megépíteniük.
Kérdésünkre, hogy a hódok – amelyek köztudottan védett állatfajnak számítanak egész Románia területén – élettere nem sérül-e, Miklós Géza emlékeztetett: a tó vizét már közel 14 éve lecsapolták. Az igazgató szerint nem fenyegeti veszély a környék ökoszisztémáját.
Lesz-e gazda?
Ha a beruházás elkészül, a vízügy felelőssége lesz víz és a vízszint szabályozása. Ami az egyéb szabadidős tevékenységeket illeti – a csónakázás, horgászás –, a közbeszerzési eljáráson nyertes üzemeltető vállalat fogja menedzselni.
– A szabadidős helyszín kialakítását nem érinti a Natura 2000-es besorolás. Amint említettem, a tavat mesterségesen hozták létre – zárta beszélgetésünket Miklós Géza.
Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a Suta-tóval kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott: jelenleg folyamatban van a szükséges papírok és engedélyek beszerzése.
– Külön csapatot állítottunk rá az ügyre, remélhetőleg a következő hónapban megkezdhetjük a munkálatokat, és akkor részletesebb beszámolóval tudok szolgálni a projekt kapcsán – tette hozzá a tárcavezető.
A hivatalok közötti együttműködésről
A mesterséges tó területének nagy része Csíkszentlélek községhez tartozik. Ezért Nagy István-Alfréd polgármestert is megkérdeztük a beruházásról. Az elöljáró érdeklődésünkre elmondta: a község lakosságát az előzetes becslések szerint egy évig tartó munkálatok nem fogják zavarni, a polgármesteri hivatal gyakorlatilag csak egy bekötőutat kellett a kivitelező vállalat rendelkezésére bocsásson. A tó környékének másik része Csíkszeredához tartozik. Korodi Attila kijelentette: a csíkszeredaiak és csíkszentlélekiek kikapcsolódási és szabadidős tevékenységeit kell szolgálja a Suta-tó. Elmondta: a csíkszentléleki önkormányzattal korábban közösen is vásároltak már telket. További telekvásárlásokat terveznek.
– A legfontosabb, hogy olyan urbanisztikai szabályozásokat léptessünk érvénybe azon a környéken, amely csak és kizárólag a turisztikai célokat fog szolgálni. Nagyon sok erőfeszítés és befektetett munka van a hátunk mögött, és még sok vár ránk, azonban minden adott, hogy egy kiváló turisztikai zónát alakíthassunk ki az erdő és a tó közötti részen – fejtette ki Korodi Attila.
Festői látvány. Nem véletlen, hogy idegenforgalmi célra szánja az önkormányzat[/caption]
Egyelőre lassan haladnak
Miklós Géza emlékeztetett: árvízvédelmi okokból még a rendszerváltás előtti időszakban alakították ki Csíkszereda keleti határában a mesterséges víztározót. A tó eredeti szerepe, hogy megfékezze a Fitód-patak árhullámait.
– Ha minden jól halad, májusban hozzá kell látniuk a munkálatokhoz – bizakodott az igazgató. Hozzátette: még egyeztetnek, de előreláthatóan egy szatmári cég – az igazgató nem árulta el a nevét – lesz a kivitelező. Ami a hódok okozta veszélyt illeti, elmondta: az volt a gond, hogy különböző ágakkal és növényekkel eltorlaszolták az áteresztő csatornákat. Emiatt nem tudták a vízhozamot szabályozni. Kifejtette: ennek azért van jelentősége, mert jelenleg nincs víz a tóban, ezért a feltöltését szakszerűen, felügyelet mellett kell végrehajtani, hogy a gát stabilitását ne fenyegesse a nagy mennyiségű víz.
– Eleinte nem tudtuk pontosan, hogy a hódok vagy esetleg más tényező miatt emelkedett-e a víz szintje, azonban a Harvíz segítségével megbizonyosodtunk, hogy az állatok tevékenysége miatt alakult ki a torlasz, és ehhez alkalmazkodva kezdtük el tisztítani a tavat. A zsögödiek számára nagy esőzések esetén jelentett volna veszélyt a magasabb vízszint, hiszen a nagy mennyiségű vizet nem tudtuk volna szabályozni – mutatott rá a beavatkozás szükségességére Miklós Géza.
Hozzáfűzte: azért is volt fontos minél gyorsabban megtisztítani a tavat, hogy a területet átadhassák a kivitelező cégnek. Elmondása szerint nagy munka vár a cégre, közel 60 ezer tonna iszapot kell kitakarítani a mederből, a gátat meg kell emelni és erősíteni, illetve utakat kell megépíteniük.
Kérdésünkre, hogy a hódok – amelyek köztudottan védett állatfajnak számítanak egész Románia területén – élettere nem sérül-e, Miklós Géza emlékeztetett: a tó vizét már közel 14 éve lecsapolták. Az igazgató szerint nem fenyegeti veszély a környék ökoszisztémáját.
Lesz-e gazda?
Ha a beruházás elkészül, a vízügy felelőssége lesz víz és a vízszint szabályozása. Ami az egyéb szabadidős tevékenységeket illeti – a csónakázás, horgászás –, a közbeszerzési eljáráson nyertes üzemeltető vállalat fogja menedzselni.
– A szabadidős helyszín kialakítását nem érinti a Natura 2000-es besorolás. Amint említettem, a tavat mesterségesen hozták létre – zárta beszélgetésünket Miklós Géza.
Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter a Suta-tóval kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott: jelenleg folyamatban van a szükséges papírok és engedélyek beszerzése.
– Külön csapatot állítottunk rá az ügyre, remélhetőleg a következő hónapban megkezdhetjük a munkálatokat, és akkor részletesebb beszámolóval tudok szolgálni a projekt kapcsán – tette hozzá a tárcavezető.
A hivatalok közötti együttműködésről
A mesterséges tó területének nagy része Csíkszentlélek községhez tartozik. Ezért Nagy István-Alfréd polgármestert is megkérdeztük a beruházásról. Az elöljáró érdeklődésünkre elmondta: a község lakosságát az előzetes becslések szerint egy évig tartó munkálatok nem fogják zavarni, a polgármesteri hivatal gyakorlatilag csak egy bekötőutat kellett a kivitelező vállalat rendelkezésére bocsásson. A tó környékének másik része Csíkszeredához tartozik. Korodi Attila kijelentette: a csíkszeredaiak és csíkszentlélekiek kikapcsolódási és szabadidős tevékenységeit kell szolgálja a Suta-tó. Elmondta: a csíkszentléleki önkormányzattal korábban közösen is vásároltak már telket. További telekvásárlásokat terveznek.
– A legfontosabb, hogy olyan urbanisztikai szabályozásokat léptessünk érvénybe azon a környéken, amely csak és kizárólag a turisztikai célokat fog szolgálni. Nagyon sok erőfeszítés és befektetett munka van a hátunk mögött, és még sok vár ránk, azonban minden adott, hogy egy kiváló turisztikai zónát alakíthassunk ki az erdő és a tó közötti részen – fejtette ki Korodi Attila.
Vlaicu Lajos
