A konfliktus hallatán manapság elsősorban mindenki a szomszédos országban zajló háborúra gondol, de ennél jóval szélesebb a paletta. Erdélyben folyamatosan konfliktuszónában élnek a kisebbségek és nemcsak – vezette fel a beszélgetés témáját Szilágyi Zsolt moderátor.

– Tágabb értelemben identitás- és genderháború dúl, arról nem is beszélve, hogy világszerte még mindig a kereszténység a legüldözöttebb vallás. Erdélyben etnikai konfliktus van, az oroszok hasonló narratívát meglovagolva indítottak háborút Ukrajna ellen, az orosz kisebbség védelmében – mondta a moderátor.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint jelen pillanatban nehéz megítélni, milyen következményei lennének a tűzszünetnek a háború kimenetelére nézve.

– Kijelenthető, hogy a NATO továbbra is segíteni akarja az ukránokat a háborúban, és az is biztos, hogy az ukránok részesülni szeretnének ebből a támogatásból – hangsúlyozta. – Ukrajna közelebb került a NATO-hoz, mint 2008-ban. Vitathatatlan, hogy az orosz agresszió Ukrajnát közelebb sodorta a Nyugathoz, ámbár az ukránok korábban is inkább nyugat felé tekintettek, mintsem Moszkva irányába. Katonailag mindenképp közelebb került Ukrajna a Nyugathoz – szögezte le Csoma Botond.

Megjegyezte, ez teljesen ellentétes az orosz érdekkel, ugyanis az orosz vezetőkben mindig volt félelem a nyugati fenyegetéstől, erre történelmi példák is vannak.

– Egy Oroszország elleni NATO-támadásnak kevés valós alapja van. Törökország az utóbbi időben árnyalta álláspontját a konfliktus kapcsán. Az ukránok eltökéltek, hogy megvívják a háborút, ami eléggé klasszikus háború, ahol nem elegendő a drónok jelenléte, a háborút személyek, katonák vívják – mondta az előadó. – Ukrajna esetében igaz, hogy szuverén országként jogában áll eldönteni, milyen katonai szövetségeket köt, ennek viszont következményei vannak a világrendre nézve – fűzte hozzá.

Mire jó a fegyverszünet? 

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szerint sok múlik a háborúhoz való viszonyulásról, de még így is megtörténhet, hogy egy ország kimarad a háborúból, és mégis a vesztes oldalon fejezi be azt.

– A NATO nyelvezetében Oroszország és Kína megítélése azonos, potenciális veszélyforrásként tekint rájuk – hangsúlyozta az előadó megjegyezve, hogy a NATO álláspontja szerint Ukrajna megvédheti magát Oroszországgal szemben. – A környező országok segítenek Ukrajnának, de Magyarország nem fegyverek szállításával teszi ezt – hangsúlyozta. 

Új világrend kialakulóban?

Mint elhangzott, a világrend a nagyhatalmak megállapodását jelenti, ahogyan a történelmi tapasztalatok is mutatják, viszont eszmék és ideológiák is húzódnak a háttérben a világrend alakításakor.

– A mostani világrend az ENSZ alapokmányára épül, amit 1948-ban fektettek le. Nemzetközi jólét, emberi jogok és egyenlőség mind benne foglaltatnak. A nemzetközi struktúra recsegése-ropogása hallatszik, mert Oroszország is tagja ennek a szövetségnek, és jelenleg lábbal tiporja az alapokmányban foglaltakat – részletezte Németh. Hozzátette: nem tudni pontosan, hogy milyen következményekkel jár az orosz állásfoglalás a jövőre nézve, de nagyban befolyásolja az új világrend kialakítását. A külügyi bizottság elnöke szerint megkezdődött az új világrend kialakításának folyamata, az elmúlt időszak nagy csúcstalálkozói mind ezt támasztják alá. Mint mondta, küzdelem zajlik a G7 részéről a globális tér átalakításáért. – A háború kapcsán a két ellentétes pólusnak meg kellene egyeznie. Ha sikerül kiegyezniük egy esetleges tűzszünetet követően, még akkor sem kizárt a diplomáciai harc, ez a jobb forgatókönyv, a másikat világháborúnak hívják – hangsúlyozta Németh Zsolt. – NATO-tagok az Európai Unió tagjai is, ezen belül kell nekünk jogokat és érdekeket képviselnünk – fűzte hozzá.

Az előadó szerint a NATO megerősítette a védelmi identitását, a G7 akar háborút.

– A megváltozó nemzetközi politikai helyzetre jól kell reagálni, különben hosszú távú problémák lesznek, amelyek világméretűek is egyben – szögezte le Németh.

Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collégium Alapítvány Média Iskola vezetője szerint a magyar kormány a leginkább békepárti az európai országok közül.

– Értelmetlen a vérontás, a frontvonal alig mozdul. A vélemények megoszlanak: egy esetleges tűzszünet egyesek szerint az oroszoknak kedvezne, hiszen megtartanák a megszerzett ukrán területeket– mondta Kálnoky.

Az előadó kitért arra is, hogy egyelőre nem tudni, kinek szolgálna egy esetleges tűzszünet. Mint mondta, az első világháború tanulságai alapján – igaz ez a mai háborúra is – lehetetlen a támadó félnek áttörni a frontvonalat, a technikai felszereltségének köszönhetően egyre több drón figyeli a frontvonalakat.

– Multipoláris világ következik – hangsúlyozta az előadó megjegyezve, hogy a nagyhatalmak állítják a játékszabályokat. – A magyarokat belekényszerítették egy unipoláris struktúrába, de érdekük az unipolaritásból kimaradni – fűzte hozzá. 

Európa a keresztény értékekre kell támaszkodjon továbbra is

David Campanale brit újságíró, a Tusványos egyik alapítója szerint létünk történelmi gyökerei a keresztény világrendben fedezhetők fel, ezek az értékek azóta sem változtak.

– Jézus a béke hercege, az ő vállain nyugszik a béke. Ez a béke ideje: vissza kell térni a keresztény gyökerekhez. Miért van háború mégis? Krisztus mellett más isteneknek szolgálunk, kiengedtük a háború ördögét. Legyünk tisztában azzal, ha kilép az „orosz medve”, akkor vissza kell parancsolni a területére, mert Európának szabadnak kell lennie – hangsúlyozta Campanale.

Hozzátette: az oroszok jelentik Ukrajna területén a legnagyobb kisebbséget, figyelmet kell fordítani az országok kisebbségeire. Nem szabad hátratett kézzel nézni, hogy semmibe veszik a kisebbségek jogait.

– Amikor a medve kijön, és üzenetet küld, akkor komolyan kell venni, és cselekedni kell. Voltak jelzések korábban is. Az oroszok határmódosításokat már eszközöltek a Krím félsziget elcsatolása alkalmával, most újabbal próbálkoznak. Meg kell értsék, nem tehetnek azt, amit akarnak. Ma Ukrajna, holnap egy másik ország… A világrend szabályait nem szabad lábbal tiporni. Fontos, hogy Európa a keresztény értékeinek megfelelő válaszokat és jogokat érvényesítsen. Fel kell ismerni, hogy az erőszak nem jelenthet választ semmire – mondta David Campanale. Hangsúlyozta: a háború kockázatát fel lehet ismerni és komolyan kell venni. – Keresztény politikusként ki kell mondanunk, mi a mi érdekünk, mindenkinek kötelessége Európa keresztény gyökereire visszautalni – szögezte le a nyári szabadegyetem egyik alapítója.