Újabb pályázatot nyújt be a mai nap folyamán a Henter-kúria felújítására Csíkszentimre önkormányzata. A helyi tanács hétfő esti ülésén hozta meg a pályázat benyújtásához szükséges döntéseket. [caption id="attachment_34696" align="aligncenter" width="1400"] Lemondtak a sonka- és sajtérlelésről, a gyümölcsaszalásról. Újragondolták Fotó: Balázs Árpád[/caption] Javában zajlik Csíkszentimrén a pályázati dokumentáció előkészítése, hogy ma Gyulafehérváron benyújthassák, és ismét próbálkozzanak európai pénzeket elnyerni az egyre veszélyeztetettebb műemlék helyreállítására. – A Regionális Operatív Program 5.1-es kiírása tulajdonképpen városoknak szól – világosított fel Fülöp Kinga csíkszentimrei alpolgármester –, de politikai nyomás hatasára utolsó percben a falvak is belekerültek, így a városi és a vidéki kulturális örökség védelmére és fenntartható használatára is lehet benyújtani pályázatot. Csíkszentimre a Henter-kúria felújítására és hasznosítására egymillió eurót szeretne elnyerni a pályázat révén. Két évvel ezelőtt a Norvég Alaphoz másfél millió euróra pályáztak, több hónapos munkával, mintegy hétszáz oldalnyi dokumentációval – sikertelenül. Az akkori elképzelések szerint a boltíves pincében sajtérlelő, gyümölcsaszaló és sonkaérlelő helyiségeket alakítottak volna ki, ugyanakkor egy hangulatos kóstolóterem is helyet kapott volna. A délkeleti oldal két, egyenként csaknem 70 négyzetméteres termében helyi mesterségeket és azok eszközeit mutatták volna be. Az egyik nagytermet konferenciák szervezésére tették volna alkalmassá, a bal szárnyon barokk ebédlőt és kápolnát szerettek volna berendezni. Megváltozott elképzelés – Most teljesen le kellett mondanunk a sajtérlelés, helyitermék-kóstolási lehetőségekről, mert ebben a pályázatban semmilyen szállással és étkezéssel kapcsolatos dolog nem lehet, például teakonyha kialakítása vagy étkezőasztal beszerzése sem, csak kizárólag épületrestaurálás – világosított fel Fülöp Kinga. – A villany-, víz-, fűtés- és csatorna-hálózatok kialakítását támogatja ugyan ez a kiírás, de mivel a funkcionalitást át kellett tervezni, ezért módosultak ezek a tervek is. Hozzáteszem, hogy a norvég alapos pályázathoz megszereztük már a minisztériumi szakhatósági jóváhagyást, ugyanolyan körülményesen, mint most, de nem érvényes, mivel most semmilyen étkezési felület nem lehet benne, és még a barokk ebédlő sem megengedett. Így ha nyerünk, múzeumnak, helyi népi kultúrához kötődő tárgyak, eszközök kiállításának és Natura 2000 kiállítótermeknek használhatjuk az utolsó elszámolástól számított 5 éven át – mert a tetőtér is a korábban tervezett mesterségeket bemutató termeiből kiállítóteremmé változott – azután pedig újra lehet gondolni. Az udvar, a mosdók, az áram, a kút maradtak a régi elképzelések szerint. Az udvaron és az épületben természetesen a szelektív hulladékgyűjtés és annak eszközei is helyet kapnak, mert erre adnak pontot, valamint arra is, ha olyan bejegyzett tevékenység van a faluban, amelyiknek a munkája összefügg a kúriával, és ez csak a kovácsmester, Csató Sándor. Csíkszentimre helyi tanácsa hétfői ülésén döntött a projekt elfogadásáról, valamint arról hogy 2,1 százalék önrészt vállal, arról is, hogy 5 éven át működteti a kúriát a pályázott célnak megfelelően, és állja az éves működési költségeit. A sikerhez legalább 70 pontot kell elérni, a dokumentációt ma délig lehet benyújtani Gyulafehérváron. Kis lépésekkel a kapurestaurálásig Az értékes és veszélyeztetett műemlékegyüttes – amelynek legrégebbi része a 17. század közepén épült – hosszú ideje a csíkszentimrei önkormányzat egyik legfőbb gondja. Az utóbbi években az udvarházat és a kaput külön kezelik, és elsősorban a kapu megmentésével próbálkoztak, elkészültek a helyreállításához szükséges tanulmányok és a napokban kapták meg a kivitelezéshez szükséges engedélyt is a kulturális minisztériumtól. – A kaput önerőből állítjuk helyre – mondta Fülöp Kinga. – Most már ott tartunk, hogy kiadhatjuk az építkezési engedélyt, kezdődik a közbeszerzési folyamat, és ha az idő engedi, akkor már idén hozzáfogunk a restauráláshoz. Ha nem, akkor legalább átadjuk az építőnek, hogy kitámassza télire és megerősítse, hogy kibírja tavaszig. A kúria épületét illetően évek óta nem történt előrelépés – a pályázati próbálkozásokon kívül, amelyekkel nagyon sokat dolgoztunk, nemcsak mi, hanem a tervezők is, különösen Korodi Szabolcs, aki még Bukarestbe is bejárt megvédeni az éjszakába nyúló gyűléseken a projektet. Amennyire lehet, vigyázunk az épületre, hogy össze ne omoljon – jegyezte meg az alpolgármester asszony, – habár az idén nyáron a viharok alaposan megtépázták, az ideiglenes tető beomlott. Szerintünk a Regionális Operatív Program az utolsó lehetőség, hogy megmentsük az épületet. Ha ez a projekt sem jön össze, akkor a közeljövőben nincs, ahová forduljunk… Daczó Katalin