Az időnként szemerkélő eső dacára kettős kiállításmegnyitó színhelye volt tegnap délután a csíkszeredai Mikó-vár udvara: Márton Ferenc műveiből, illetve a csíkszeredai művészeti oktatás ötvenéves évfordulója alkalmából az intézmény volt és jelenlegi tanárainak alkotásaiból nyílt időszakos kiállítás. Az eseményről Sarány István számol be. Időnként szemerkélt az eső, a várudvar tornácai alá kényszerítve a közönséget, de ez nem gátolta meg az eseményre érkezőket abban, hogy meghallgassák a kettős esemény kapcsán elhangzott méltató beszédeket és megtekintsék a Csíki Székely Múzeum által az utóbbi időszakban vásárolt Márton Ferenc-alkotásokból válogatott tárlatot, illetve a csíkszeredai művészeti oktatás fennállásának 50. évfordulója alkalmával az iskola korábbi és jelenlegi művésztanárainak alkotásait felvonultató kiállítást. Elöljáróban Gyarmati Zsolt múzeumigazgató, a rendezvény házigazdája köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy az általa vezetett intézmény sikerének kulcsa a kiterjedt szakmai kapcsolatháló. Mint mondta, a csíkszeredai művészeti oktatási intézményhez, a Nagy István nevét viselő középiskolához is számos szállal kötődik a múzeum, több közös rendezvényt tudhatnak maguk mögött. Megemlítette, hogy az iskola névadója, Nagy István és Márton Ferenc nemcsak a térséghez kötődő kortársak és sorstársak voltak, de együtt szolgáltak az első világháborúban, megörökítve a hadi eseményeket. [caption id="attachment_92605" align="aligncenter" width="1000"] Fotók: László F. Csaba[/caption] Az igazgató kiemelte, hogy Márton Ferenc születésének 135. évfordulója remek alkalmat szolgáltat arra, hogy folytassák a művész és művészete újrafelfedezésére irányuló munkát és bemutassák a nagyközönségnek az utóbbi időszakban vásárolt művek legjavát. A Nagy István Művészeti Középiskola igazgatója, Nagy Zsuzsa szólt arról, hogy e kettős rendezvényen találkozik a múlt, a jelen és a jövő. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda pol­gármestere Márton Ferenc két jelentős korai művére – az 1912-ben keletkezett Gátkötő csíki székelyek (más forrásokban Csíki székely gátkötők) és az 1913-ban festett Erdőirtás Csíkországban – utalva társadalmunk alakítóit két táborra osztotta, építő, védő gátkötőkre és romboló erdőirtókra, mondván, hogy mára az erdőirtók kerültek többségbe. A művészeti iskola tanárainak alkotásai­ból válogatott kiállítást Csíkszereda művészeti élete elmúlt fél évszázada lenyomatának nevezte a kiállított anyagot Túros Eszter művészettörténész, a Csíki Székely Múzeum munkatársa. Mint mondta, a felvonultatott munkák a kis közösség mikro-művészettörténetét mutatják be, a helyi művészet történetének egyes fejezeteit jelenítik meg. Hangsúlyozta, hogy nem teljes a kép, de tükrözi az oktatási intézmény hangulatát, annak alakulását. Végezetül kiemelte Imecs László tanárnak – ő maga is kiállító – a tárlat létrejöttében betöltött szerepét. Márton Ferenc munkásságáról Jakab-Ladó Ágota, a Csíki Székely Múzeum művészettörténésze beszélt. Felelevenítette a művész születésének 125. évfordulója alkalmával, ezelőtt tíz évvel megszervezett eseménysort, annak történéseit, mondván, hogy annak hozadéka az a tény, hogy az ő generációja számára már nem volt ismeretlen Márton Ferenc művészete. Mint mondta, a tegnap nyílt tárlaton többnyire a művész által a két világháború közötti időszakban készített grafit- és tusrajzai láthatók. Végezetül Zombori István történész, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum volt igazgatója, Márton Ferenc életművének szakavatott ismerője beszélt a hányatott sorsú alkotó művészetének minél szélesebb körben való megismertetésének szükségességéről, hangsúlyozva, hogy meg kellene birkózni egy állandó Márton Ferenc-tárlat létrehozásának nem könnyű feladatával.