Az utóbbi tíz évben csaknem minden faluban épült/létesült játszótér. Hol a községközpont parkjában, hol egy-egy tanintézmény udvarán, uniós pénzből vagy más pályázati forrásokból, uniós normáknak megfelelően vagy azokat messzemenően figyelmen kívül hagyva. Kis játszótérmustránkon túlnyomórészt rendezett – de nem minden esetben veszélytelen – játszótereken jártunk Csíkszereda környékén. [gallery link="file" ids="35267,35264,35266"] A játszótér általában közterületen elhelyezkedő, kikapcsolódásra, gyermekek szabadidejének eltöltésére alkalmas park, közterület vagy tér – írja a Wikipedia, és ha ilyen szempontból vizsgáljuk, könnyen megállapíthatjuk, hogy a csíki falvak egy részében tulajdonképpen nincs is játszótér, csak az iskolák udvarán berendezett játszóhely, a szinte kötelező játszótéri elemekkel, hintával, lipinkával, csúszdával. Sok helyen az iskolaudvar szabadon megközelíthető, így a játszóhely vakációban sincs elzárva a gyerekek elől. Csicsóban például egy majdnem új iskolai játszóteret vehettünk szemügyre. Madéfalván kívülről nézve igen tetszetős a napközihez tartozó játszótér, de nemrégiben épült, még erősödnie kell a gyepnek, ezért a vakációban nem használhatták a gyerekek, közölte Szentes Csaba polgármester. Szeptembertől viszont birtokba vehetik. Egyébként a falu több pontján is van hinta, de játszótérnek nevezhető játszóhely nincs. Csíkrákoson és Göröcsfalván is az iskolaudvarokon játszhatnak a gyerekek, akárcsak Vacsárcsiban, ahol bizony elég megviselt eszközöket – leszakadt hintát, foghíjas mászókát láthattunk. Két kisgyereket ki is faggattunk arról, hogy szoktak-e az iskolaudvaron játszani, erre sorolták is gyorsan, mi van elromolva és honnan állnak ki a szegek. Csíkszentmihályon az új napközi udvarán és a település parkjában is van jó állapotú játszótér. Szülők a biztonságért Szépvízen csak az óvodaudvarra mehetnének a gyerekek, de a hely, a tapasztalatok szerint (és szemmel láthatóan is) balesetveszélyes: több gyerek megsérült már a kemény, köves talaj miatt, ezért a szülők a tanév végén, június 24-én beadvánnyal fordultak a Nyirő József Általános Iskola vezetőségéhez és a polgármesteri hivatalhoz, kérve a hibák kijavítását. – A játszótér elemei elavultak, elhasználódtak, de legfőképpen, balesetveszélyesek – fogalmaztak a szülők. – A legnagyobb veszélyt gyermekeink számára a hinta és a csúszda jelenti. Itt történik a legtöbb baleset. Mindkettőhöz elengedhetetlen lenne az ütéscsillapító talaj. A hintákból nagyon könnyen ki tudnak esni a gyermekek. A szülők felhívták a címzettek figyelmét néhány, az óvodai játszóterekre vonatkozó uniós előírásra, például arra, hogy a balesetveszélyes helyekre gumiszőnyeg kötelező, és hogy a játszótéri elemeket kétméteres körzetben homokággyal, vagy más, „esésbiztos” anyaggal kell körülvenni. „A homokozókra szükség lenne egy-egy letakaró fóliára, hogy amikor azok használaton kívül vannak, lehessen őket elzárni az udvarra betévedő kutyáktól, macskáktól, mivel azok szőre, ürüléke súlyos veszélyt jelent a gyermekeink számára – olvasható a beadványban, amelyet több mint harminc szülő látott el kézjegyével. – Tisztában vagyunk vele, hogy a községhez tartozó települések óvodáinak játszótereit a szülők kalákában újították fel. Mi is hajlandók vagyunk közreműködni a játszótér felújításában, de elsősorban az Önök segítségére, ráfordítására van szükség.” Amint az egyik aláírótól, Szakács Adéltól megtudtuk, beadványukra eddig nem kaptak választ sem az iskola, sem a község vezetőitől, viszont bíznak abban, hogy a tanévkezdésig mégiscsak megoldódik a helyzet. – Tanácsülésen is megbeszéltük a beadványt – mondta Zakariás István, Szépvíz alpolgármestere. – Számba vettük a tennivalókat, megoldjuk a tanévkezdésre. Ami szükség, kicseréljük, felújítjuk, homokkeretet készítünk a csúszdánál és a hintánál. De utána azt karban is kellene tartani, ami nem igazán szokott megtörténni… Úgy tudjuk, pénteken elkezdték a játszótér javítását. Biztonságos kaland kell – A hintákhoz kell a legnagyobb körültekintés – hangsúlyozta Mandel Zoltán vállalkozó, a játszóterek szakértője. – Megfelelő méretű esési térre van szükség, ami a hinta magasságának függvénye. Egy 2,3 m magasan felfogatott hintához például 8 méter helyre van szükség a hinta mozgásirányában. A biztonságos földet érés helyét, az előírásoknak megfelelően, több módon is ki lehet alakítani. Fontos, hogy megfelelő felületen puhára essen a gyerek. Például a csúszdánál minimálisan két méter kell hogy legyen puha „felület”, a gumiszőnyeg, a jól karbantartott gyep, a homok vagy a gyöngykavics. A döngölt vagy összetömörült föld nem látja el ezt a feladatot. Ha homok van, az fel kell hogy legyen ásva 20-25 cm mélységben. Láttam olyan esetet, amikor hegyes tört kővel töltötték fel a játszóteret: ez nagyon veszélyes, elég egy kis esés ahhoz, hogy a gyerek felhorzsolja, felvágja a térdét. Mandel Zoltán elmondta, hogy a hintákat szabvány szerint nem lehet kötéllel felfogatni, és a láncra is szigorú előírás vonatkozik, például a láncszemeknek olyannak kell lenniük, hogy a gyerek ujját ne csíphessék be. A szabványokban még a játszótéri faelemek repedésvastagsága is meg van határozva. Játszótérmustránkon bőven láttunk „szabványmentes” játszóteret, s azt is megállapíthattuk, hogy sok esetben a megrendelők egyszerűen kipipálják a játszótérépítést, aztán nem érdekel senkit, hogy szeretik-e a gyerekek… Mert játszóteret sokat, gyereket viszont keveset láttunk. – Mi annak idején az építőtelepen futkorásztunk. Most ha eszembe jut, borsódzik a hátam – adott egy lehetséges magyarázatot Mandel Zoltán. – Kész csoda, hogy nem esett bajunk! Most már a játszótereket annyira szabályozták, hogy egyenesen lebutultak. Nincs magasság és nem lehet leesni, sehol nem karcolhat, és nem súrolhat, nem szúrhat, bárhol el lehet esni, mert nem ütheti meg magát a gyerek. Csakhogy egy hatévesnél nagyobb gyereknek az ilyen átlagjátszótér „uncsi”. Vagy otthon ül és nyomja a számítógépet, vagy kitalál valami érdekesebbet: például egy építkezésen mászkál vagy veszélyes lejtőn biciklizik. Nyugaton már félig-meddig kalandparkszerű dolgokat készítenek, amelyek a 10–14 éves gyermeknek is kihívást jelenthetnek. Lehet, hogy ezért nem mennek falun a gyermekek játszótérre, hanem inkább ugrálnak a szénában vagy ülnek a számítógép előtt. Szerintem ezért egyre inkább olyan játszótereket kell kialakítani, amelyek a gyerekek erejét és az ügyességét próbára teszik. Biztonság kell, de nem nőhetnek fel kipárnázott szobában a gyerekeink, mert akkor nem ismerik meg a reális veszélyt és azt hiszik, hogy mint a számítógépes játékokban, akárhányszor újra lehet kezdeni… Daczó Katalin