A jövőben kötelező óvodai és a mezőgazdasági középiskolákban zajló, illetve az újonnan alapítandó tanintézményeket érintő törvényváltozások körvonalazódnak, jövő évtől a csatornaszolgáltatási illeték áfája is kilencszázalékosra csökkenhet, illetve a közigazgatási törvényben a prefektus szerepét körbehatárolják. Többek között ezek voltak azok a fontosabb témakörök, mint az elmúlt hónap parlamenti munkájának legfontosabb változásai, amelyekről Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő beszámoltak. [caption id="attachment_71300" align="aligncenter" width="1000"] Korodi Attila és Tánczos Barna számol be az újságíróknak a parlamenti munkáról. Várható újdonságok[/caption] A két politikus szerint az előkészítés alatt álló új közigazgatási törvénykönyvet az aktuális parlamenti ciklus, tehát a nyári szünet előtt végleges formába öntenék, és előterjesztenék a parlamentben. A szakbizottságokban folyó munka során sok olyan jogszabályjavaslat látott napvilágot, amelyekkel az RMDSZ nem értett egyet, így azok megváltoztatása vagy figyelmen kívül hagyása volt a cél. Mégsem terjesztik ki a prefektus hatáskörét Ezek közül az egyik vitatható pont az volt, hogy a prefektusi hivataloknak szántak volna nagyobb szerepet az önkormányzatokkal szemben. Rögzítették továbbá, hogy a prefektus a kormány helyi képviselője, de nem a törvény és helyi közrend betartásának szavatolója. Korodi Attila hangsúlyozta, hogy a majdani új törvény értelmében tehát a prefektus személyével kapcsolatban minden eddiginél egyértelműbb lesz, hogy a kormánypárt mindenkori képviselője, tehát pártpolitikai szerepet tölt be. Az oktatási törvényben szereplő jogszabályok egyes pontjain is módosítanának: a parlament mindkét háza elfogadta, hogy az EU-s normáknak megfelelően a gyermekeknek már óvodáskortól kötelező lesz az oktatási rendszerben való részvétel. Továbbá jóváhagyták, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolák az oktatási és a mezőgazdasági minisztérium kettős fennhatósága alá tartozzanak. Az új tanintézmények alapítására vonatkozó jogszabályból törölték azt a passzust, hogy 300-as létszám alatt csak román tannyelvű iskolát lehet újonnan létrehozni. Klaus Johannis államfő mindhárom módosítási javaslatot továbbküldte az Alkotmánybíróságnak, így azok sorsa ezután dől el. Csökkenő áfa, növekvő gázhálózat A közszolgáltatások terén két fontos téma is terítéken volt az elmúlt időszakban. Az RMDSZ javaslatára a szenátus első házként elfogadta, hogy az szennyvízcsatorna-szolgáltatás áfája az ivóvíz-szolgáltatáséhoz hasonlóan kilenc százalékos legyen. A javaslatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, és ha az megtörténik, akkor 2019-től már kevesebbet fizethetünk a csatornára is. Egyelőre szintén csak a szenátus véleményezte pozitívan azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az önkormányzatok vagy azok társulásai maguk fejleszthetnék a saját közigazgatási területükön áthaladó földgázvezetékeket, illetve jogukban állna azok használatának haszonbérbe adása vagy saját gázszolgáltató alapítása. Tánczos Barna elmondta, hogy ez Hargita megye esetében azt jelentené, hogy ezentúl nem a Hargaz – Harghita Gaz Rt. lenne a kizárólagos ügykezelője a megyében található gázvezetékrendszernek. Márk Boglárka