Életeim és az IPICCF
Életeim címmel jelent meg a napokban Rákosi Zoltánnak, a csíkszeredai IPICCF néven ismert Vasúti Építőanyag- és Gépgyártó Vállalat volt igazgatójának visszaemlékezés-kötete. A könyvet a Múzeumi esték: Csíki történetek elnevezésű rendezvénysorozat keretében mutatták be a Csíki Székely Múzeumban szerdán este.
[caption id="attachment_30608" align="aligncenter" width="620"] Rákosi Zoltán dedikálta önéletírását. Sorstörténet, ipartörténet Fotó: Daczó Dénes[/caption]
Rákosi Zoltán nem érkezett üres kézzel – a rendezvény bevezetőjeként az újonnan megjelent kötet mellett átadott a Csíki Székely Múzeumnak egy gazdag dokumentációt a gyár történetére és a munkaközösség tevékenységére vonatkozóan. Termékkatalógusok és reklámfüzetek az 1980-as évekből, török és angol nyelvű prospektusok, találmányok műszaki leírása, szállítószalag-történet, lövőharangról és hidegaszfaltról szóló munkák, a csíkszeredai Lenin utcai tömbházrobbantástól készült dokumentumfelvételek, valamint különböző filmezett anyagok képezik az adományt.
– Jó gazdái leszünk – ígérte Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. – A közgyűjteményünkben lesz a legjobb helyen a hagyaték és a dokumentáció. Reméljük, más ipari létesítmények valamikori vezetői, munkatársai is követik majd Rákosi Zoltán példáját, gazdagítva a múzeum ipartörténeti gyűjteményét.
– Egy emlékirat akkor teljes, ha benne van az eleje és egy összefoglaló a pálya derekáról is – mondta Koszta István, aki, mint maga mondta, házi szerkesztőként vett részt a könyv születésében, több mint fél éven keresztül folyamatosan egyeztetve Rákosi Zoltánnal, és az átlagember számára is érthető nyelvezetre próbálva „lefordítani”, érthetővé tenni a műszaki kifejezésekben bővelkedő anyagot.
Koszta István ismertette a kötet megszületésének körülményeit, a szerkesztési szempontokat és Rákosi Zoltán életének főbb állomásait – amelyek a kötetben is fellehetőek –, a családi hátteret, a marosvásárhelyi futballista és a petrozsényi rögbis múltat, a döntés, ami a bányaipar irányába vezetett, a balánbányai kihelyezést, majd a csíkszeredai helyiparhoz érkezést, és a folyamatot, amelyből kinőtte magát az IPICCF, a háromezer embert is foglalkoztató nagyvállalat.
Az Életeim című kötet – amelyet a jelenlévők, nagyrészt volt alkalmazottak, ajándékban hazavihettek – DVD-mellékletet is tartalmaz igencsak izgalmas kisfilmekkel, köztük a Sahia filmstúdió által készített filmtörténeti ritkaságokkal. Ezekből láthattak ízelítőt a könyvbemutató résztvevői Rákosi Zoltán kommentárjaival, eligazításával. Az átlagember számára a legizgalmasabb talán a valamikori Lenin utcai négyemeletes tömbház robbantásáról készült kisfilm volt – amint elhangzott, ez volt az első civil építményrobbantás Romániában, amelyet robbantások hosszú sora követett Rákosi Zoltán irányításával. Mert a volt vállalatigazgató, aki 1990-ben nyugdíjba vonult, továbbra is a szakmában maradt, szakterületén nemzetközi hírnévnek örvend, és amint a hidegaszfalt gyártása kapcsán elhangzott, talán itthon ismerik legkevésbé.
Daczó Katalin