Természetes élőhelyek és fajok védelme címmel tartottak szakmai konferenciát csütörtökön Tusnádfürdőn, ahol számos, olykor egymással ütköztetett szemléletet ismerhettek meg a résztvevők. A tanácskozás sarkalatos pontját a nagytestű vadállatok – különösen a medvék – kérdése alkotta, de szó volt a Natura 2000-es területek fontosságáról is. [caption id="attachment_69331" align="aligncenter" width="1000"] Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága is képviseltette magát. A medve sem tabu Fotó: László F. Csaba[/caption] Az uniós környezetvédelmi irányelvek gyakorlatba ültetése és Helyi stratégiák és cselekvési tervek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós célok fényében témakörben szervezett konferenciát Hargita Megye Tanácsa Tusnádfürdőn. Az esemény apropóját az Európai Bizottság által 2017-ben elfogadott természetet és biológiai sokféleséget védő cselekvési terv képezte. A tanácskozás megnyitóján Csák László, a Régiók Bizottságának vidékfejlesztési szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy mindannyiunk érdeke az európai biodiverzitás védelme és javítása. Arra is kitért, hogy ezt a területet sokan érzik magukénak, de csak akkor lehet haladást elérni, ha mindenki hozzáadja tudását a saját szakterületéből, és nyitott dialógust képes folytatni a témáról. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy fogalmazott, hogy a különböző látásmódok és vélemények segítik a megoldás felé haladást. Közölte, hogy a közös fellépés eredménye az is, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium a napokban közvitára bocsátotta a medvepopuláció egészséges megőrzésére vonatkozó cselekvési tervet. Ember és természet viszonya Korodi Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy optimális világban ember és természet megférnek egymás mellett, de ezt a sokrétű kérdést egészében kell nézni, és össze kell fogniuk azoknak, akik érdekeltek a biodiverzitás védelmében. A nyitóbeszédek után elkezdődött a tanácskozás, amely során a meghívottak egymás kijelentéseire és a hallgatóság kérdéseire is reagáltak. Humberto Delgado Rosa, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának képviselője leszögezte, hogy jelenléte bizonyíték arra, hogy az Unió nem csak Brüsszelben kommunikál, hanem a kisebb régiókkal is szeretne kapcsolatba lépni. – A biodiverzitás csökkenése veszélyesebb az éghajlati változásoknál is. Persze nem az a cél, hogy választani kell a természet és az emberiség vagy a gazdaság között, hanem az egyensúly fenntartásának fontossága – taglalta Humberto Delgado Rosa, kiemelve, hogy szükség van arra, hogy a tagállamok befejezzék a Natura 2000-es területek megjelölését, hiszen még vannak teendők ezen a téren. Mint ismeretes a Natura 2000-es területek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot jelentenek, amelyek biztosítják Európa természetes élőhelyeinek megmaradását, a biológiai sokféleség megóvását, illetve helyreállítását. Ha medvéről van szó, bajnokok vagyunk Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa arról beszélt, hogy a nagyvadak valós problémát jelentenek a térségben, és a fajok károsítása nélkül kell beavatkozni. Ioan-Mihai Pop, a Natura 2000 Civil Szervezetek Koalíciójának küldötte bemutatta a szervezetet és megfogalmazta az általános problémákat is. Kiemelte: az utóbbi időben Hargita, Kovászna és Maros megye „bajnokok lettek” a vadállatok tekintetében, hiszen számos támadás történt ezekben a térségekben. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Natura 2000-es területek és a hálózatok fejlesztésére hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy a medvepopuláció egyensúlya felborult, és emberi beavatkozás nélkül nem lehet megoldani a problémát. – A Natura 2000 olyan pillanatban érkezett Romániába, amikor az infrastruktúra kezdetleges volt. Úgy gondolom, vannak térségek, amelyek más perspektívát igényelnek, és nem szabad ugyanazon mércével mérni az országokat – fogalmazott Tánczos Barna. Gondolataira Humberto Delgado Rosa úgy reagált: nem lehet mindenkinek megfelelő döntéseket hozni, és bizonyos normákhoz igazodni kell. Hozzátette, hogy érti, miért égető probléma Hargita megyében a medve kérdés, és olyan megoldást kell találni, amely minimalizálja a veszélyforrásokat. Keresztes Bea