Megkezdődött Csíkszent­györ­gy­ön a Márton Ferenc-emlékszoba berendezése a nemrégi­ben felújított háromtízesi óvo­da­épületben. Az állandó emlékhely megnyitását a Szent György Napokra tervezik. [caption id="attachment_44640" align="aligncenter" width="1000"] Czikó Gergely az emlékszoba berendezéséhez gyűjtött anyagokat mutatja. Főhajtás Márton Ferenc előtt Fotó: László F. Csaba[/caption] Csíkszentgyörgyön nem ez az első Márton Ferenc-emlékszoba. Amíg Márton Mihály, a művész testvére élt, ő is fenntartotta az emlékszobát, majd a bánkfalvi Márton Ferenc iskolában rendezett be emlékhelyet a jeles szülöttnek Czikó Gergely iskolaigazgató. – Amikor meghalt Misi bácsi fia is, akkor annak az anyagát széthordták, megszűnt az emlékszoba – magyarázta a nyugdíjas pedagógus, Czikó Gergely – Az iskola új épületének halljában berendeztünk egy emléksarkot, festményeket és reprodukciókat állítottunk ki, a régi iskola épületének folyosóján pedig az életrajzát ismertettük, de úgy éreztem, hogy itt, ahol született, ide kellene egy emlékszoba. Úgy éreztem, hogy tartozunk ezzel a festőnek – tette hozzá. A háromtízesi óvodával csaknem szemben áll a Márton család kapuja és az igencsak átalakított családi ház. Bár a köztudat ezt tartja szülőházának, Czikó Gergely szerint a művész nem ebben, hanem egy mára már lebontott házban született a Laczok-hídja környékén. – Ez a ház az édesanyjáé volt, és végül is ide költözött a család, úgyhogy itt nőtt fel Márton Ferenc, ezen a környéken, ahol az emlékszobát most berendezzük – tette hozzá a pedagógus. – Az egykori Márton-ház magántulajdon, és azt gondoltuk, hogy ez most a legalkalmasabb hely. A helyiséget az önkormányzat biztosítja, a bútorzat, az anyagok, a képek költségeit pedig a közbirtokosság állja, mivel Kézdi József, elnök szintén fontosnak tartja az emlékápolást. A csíkszentgyörgyiek a Csíki Székely Múzeumhoz fordultak szakmai tanácsadásért, és a Csíki Székely Múzeum anyagából származik a kiállítandó reprodukciók, másolatok nagy többsége is, két magántulajdonú reprodukción, valamint az egyházművészeti alkotásokról készült másolaton kívül. – Úgy csoportosítom, tema­tizálom, hogy elsőként a család, a szülőház udvara, a helyi vonatkozású alkotások jelennek meg a megfelelő magyarázó szövegekkel – világosított fel Szabó András muzeológus, Márton Ferenc életművének kutatója. – A szemben lévő falra a két leghíresebb Márton Ferenc-festmény kicsinyített mását Imecs László készíti el. Melléje kerülnek a frontbéli pasztellek legjavának másolatai. A terem jobb oldali falán a monumentális alkotásokat mutatják be. A tárlókba különböző vázlatok, rajzok másolatai kerülnek, főleg ismertebb személyek portréi és az eddig róla megjelent könyvek, amiből az egyik másolat. Élthes Gyulának az 1940-ben megjelent Márton Ferenc-kötete ugyanis már nem beszerezhető, a másolatot a megyei könyvtár készítette el támogatás gyanánt. A halotti maszk másolatát szintén támogatásként készíti el Sárpátki Zoltán képzőművész, a bejárati ajtó mellé elhelyezendő emlékszoba-feliratot pedig Dóczy András készíti, ugyancsak támogatásként. Szabó András úgy véli, ha egy közösségnek volt egy ilyen nagy nevet szerzett szülötte, arról meg kell maradjon valami, kell legyen egy emlékhely, hogy felhívja az utódok figyelmét is rá. A Márton Ferenc-emlékszobát a falunapokon szeretnék megnyitni. Daczó Katalin