Egy évvel ezelőtt a Kászonokban tartotta III. Etnoökológiai Kutatótáborát az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Társulat. Az akkori vizsgálódások összegzését tartalmazó kiadványt novemberben nyújtották át a helyieknek, viszont a kutatások ezzel nem értek véget. Gellény Krisztina doktorandusz hallgató például akkor választotta kutatási témául az erdősödés, cserjésedés és az ember kapcsolatát. [dropcap]A[/dropcap]z erdősödés, cserjésedés folyamatát eddig főleg botanikai, ökológiai szempontból kutatták, kevesen vizsgálják azonban a cserjésedés, erdősödés folyamatában főszerepet játszó emberi tényezőt – részletezte Gellény Krisztina, aki kollégáival nemrég Kászonban folytatta a munkát –, és azt, hogy miként hatnak az emberi tájhasználati döntések erre a folyamatra. Fontos, hogy jelen kutatásaink során a táj erdősödéséről, cserjésedéséről nemcsak egy botanikai szempontból elemzett képet kapunk, hanem elemezzük azt is, hogy az adott tájrészletben hogyan hat az emberi tevékenység a fajszintű dinamikákra, valamint, hogy milyen hajtóerők játszanak szerepet a tájhasználati döntések meghozatalában. Amint az ökológus elmondta, Európában az elmúlt ötven évben megfigyelhető tájváltozások egyik legjelentősebb trendje a felhagyás, és a korábban aktívan használt területek – szántók, kaszálók, legelők – felhagyásának eredménye gyakran a tájak cserjésedése, erdősödése. Ő azért választotta éppen a Kászonokat a kutatás helyszínéül, mert ez a táj jól reprezentálja azokat a székely falvakat, amelyek falutörvényeikre alapozva a 16–19. században a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatát valósították meg. – Emellett ebben a régióban is jól tanulmányozható az említett, Európában oly gyakori trend: a korábban aktívan használt területek felhagyása – tette hozzá. Gellény Krisztina többször volt már helyszíni adatgyűjtésen Margóczi Katalin egyetemi docenssel, témavezető tanárral, valamint Palásti Péter és Juhász Erika szakemberekkel együtt, és a terepi feladatok előkészítésében a témavezető Molnár Zsolt is segítette. – A terepi felvételezés során cönológiai felvételeket készítettünk – összesen 36 db 20-20 m-es kvadrátban –, amely során a táj fás szárú növényeiről fajlistát írtunk, egyedszámot számoltunk, mellmagassági átmérőt, lejtőszöget, kitettséget mértünk – mondta a kutató. – Emellett az egyes fás szárú fajokra borításbecslést is végeztünk. Külön érdekesség, hogy minden felvételezett helyen elkészítettük a tájtörténetre vonatkozó szóbeli adatgyűjtést, vagyis az adott helyet legjobban ismerő helyi lakossal a terepen interjúztunk a táj történetéről. Így tehát Kászon adott pontjairól nemcsak botanikai információk állnak rendelkezésre, hanem a helyiektől gyűjtött pontos tájtörténet is a kollektív időszakot megelőző évektől kezdve egészen napjainkig. Gellény Krisztina a témában több idegen nyelvű és magyar nyelvű publikációt is szeretne kiadni, és a most elvégzett botanikai vizsgálatokat szeretné 5-10 év múlva megismételni. Daczó Katalin