A hit melletti tanúságtétel, az Isten és a szülőföld iránti szeretet, kéréseink meghallgatása és felajánlásaink fontossága miatt zarándokoltak idén is száz­ezrek Csíksomlyóra a pünkösdi búcsú alkalmával – köztük több ezren gyalogszerrel, de szép számban lóháton és kerékpárral is. Marian Adam Waligóra lengyel pálos szerzetes, a búcsús szentmise szónoka az életnek és annak védelmének mindenek felettiségéről beszélt „az utolsó vacsora legnagyobb termében”. [caption id="attachment_69905" align="aligncenter" width="1000"] Zarándokok tömege a somlyói Nyeregben. Hitben, nemzetben, egységben Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] Szép időre virradt Csíkszereda pünkösd szombatjának reggelén, a csíksomlyói Nyereg felé haladó több százezres tömeg a szentmise végére mégis kapott az aranyat érő májusi esőből. A búcsú szimbólumának tekintett labarumot közrezáró kordonban Tamás József segédpüspökkel vonult Marian Adam Waligóra lengyel pálos szerzetes és a papság, a kordon után közvetlenül pedig Áder János magyar köztársasági elnök haladt feleségével, Herczegh Anitával, valamint Eperjes Károly színművésszel. „Legyünk érzékenyek mások iránt is” Az idei pünkösdszombati csík­somlyói búcsú ünnepi szentmiséjén is a hagyományokhoz híven a kegyhely őrzői, a ferences rendtartomány elöljárója, Orbán Szabolcs köszöntötte a zarándokokat, no meg mindazokat, akik a televízió képernyőjén vagy az internetes közvetítés révén követik a csíksomlyói eseményeket, illetve a Pilisszántón összegyűlt zarándokokat, akik közösséget vállaltak a Csíksomlyón összegyűltekkel. Ugyanakkor köszöntötte a „hitben és lélekben fiatalokat”, akik eljöttek a szent helyre „megtapasztalni az ige teremtő erejét és boldogító hatását”. Dr. Jakubinyi György, az erdélyi főegyházmegye érseke is köszöntötte megjelent püspöktársait, a szónokot, a szerzeteseket és az állami hatóságokat. Az elöljáró emlékeztetett arra, hogy ez a 451. csíksomlyói fogadalmi zarándoklat és búcsú, amelyre kegyelmet kérni gyűlünk össze, hogy továbbra is kitarthassunk, s „minden körülmények között ki tudjuk mondani: legyen a Te igéd szerint” – hangsúlyozta az érsek, utalva az idei búcsúnak az ifjúság évére utaló jelmondatára. Az ünnepi szentmise főceleb­ránsa dr. Varga Lajos, a váci egyházmegye segédpüspöke volt, az ünnepi szentbeszédet Marian Adam Waligóra lengyel pálos szerzetes, a częstochowai Jasna Gora-kolostor elöljárója tartotta. A szónok köszöntötte „a vendégszerető székely és csángó népet”, valamint az ifjúság évére való tekintettel külön köszöntötte a diakónusokat. Elöljáróban felidézte a Częstochowába látogató Ferenc pápa szavait – aki a Fekete Madonna képe előtt az anya tekintetét kapta ajándékba –, mondván, hogy a csíksomlyói kegyszobor előtt állva is „megkapjuk az istenanya tekintetének ajándékát”. A lengyel szerzetes beszámolt első csíksomlyói látogatása alkalmával szerzett tapasztalatairól, a kegyszoborral való első találkozás élményéről, mondván, hogy „szükségünk van az istenanya közelségére”, no meg arra, hogy megtapasztaljuk az Isten jelenlétét. A szónok hangsúlyozta, hogy gyakran hiányzik nekünk, ezért keressük Mária tekintetét. Waligóra feltette a kérdést: miért zarándokolunk. A választ megfogalmazva kifejtette, hogy azért vállaljuk a búcsú fáradalmait, hogy „tanúságot tegyünk egységünkről a hitben”. Másodsorban azért, hogy megmutassuk: „egy nemzet, egy nép vagyunk, aki szereti Istent és szülőföldjét”, harmadsorban pedig azért, mert „szeretnénk valamit kérni és itt hagyni valamit magunkból”, elvinni magunkkal valamit a hely szentségeiből, „elvinni a lélek erejét”. Mint mondta, a zarándoklat alkalmával megerősítjük lelkünket, megújítjuk hitünket. A szónok kitért a csíksomlyói zarándoklat nemzeti jellegére is. – Az egész magyarság itt fohászkodik: „most segíts meg, Mária” – hangsúlyozta. Az elkövetkezőkben felidézte egy liverpooli kórházban kezelt, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Alfie nevű kisfiú esetét, amelyben a bíróság elutasította a szülők kérését a kezelés folytatására, hangsúlyozva, hogy „a jog hatalmába burkolózva mondtak le egy gyermek életéről”. Idézte Krisztus szavait, miszerint „mindazt, amit a legkisebbel tesztek, velem teszitek”, figyelmeztetve a szeretet parancsára, s felhívta a figyelmet az angol hercegi pár kisfiát övező rajongás és az Alfie életéről való lemondás közötti „megrázó kontrasztra”, mondván, hogy „a szeretet parancsa mindenkire vonatkozik” és „legyünk érzékenyek mások iránt is”. A szónok az utolsó vacsora legnagyobb termének nevezte a csíksomlyói szabadtéri szentmise helyszínét. Végezetül felidézve Mária példáját, azt, hogy a „legyen nekem a te igéd szerint” szavakkal elfogadta a rá rótt feladatot, megköszönte azt, hogy ilyen szép számban gyűltek össze Csíksomlyón a zarándokok, akik büszkék magyarságukra. [caption id="attachment_69906" align="aligncenter" width="1000"] A labarumra és a papságra vigyázó kordon. Hegymenet Fotó: Pap Éva[/caption] – Isten, áldd meg a magyart, mindazokat, akik szeretik az életüket – mondta a szónok, majd Fekete István író Az ima című írásából vett idézettel zárta mondanivalóját: „Ne imádj hát mindent, édes Magyarom, ne szórd lelked aranyát, nyelved szépségét a rombolás disznai elé, ne imádj semmit, csak az Istent, mert nem tudod, milyen idők jönnek és nincs az a vihar, mely elpusztíthatna, ha veled van az imádság és veled van az Isten”. Mentős adatok: megfeleződött a rosszullét Évről évre egyre fegyelmezettebbek a csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkező zarándokok. A megyei mentőszolgálat igazgatója szerint részben ennek köszönhető, hogy idén a megszokottnál kevesebb személyt kellett töréssel, bokaficammal ellátniuk a szentmise napján. – Az időjárás is kedvező volt a szabadtéri szentmise megtartására, hiszen nem volt meleg, így kevesebben lettek rosszul. A szertartás végét ugyan megzavarta az eső, de a zarándokok odafigyeltek egymásra, óvatosan hagyták el a Nyerget, és így viszonylag kevés személyt kellett töréssel és ficammal kórházba szállítanunk – tudtuk meg Péter Szilárdtól, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatójától. A megyei mentőszolgálat szombaton összesen 70 egészségügyi szakemberrel – köztük 11 orvossal – volt jelen a csíksomlyói búcsún, és szombaton, a szentmise alatt összesen kilencven személyt láttak el, ez fele a korábbi években jegyzett statisztikai adatoknak. A mentőszolgálat idei adatai szerint 15 személyt magas vérnyomás miatt, 17 személyt pedig ájulás miatt láttak el a helyszínen. Töréssel heten, míg ficammal kilencen fordultak az egészségügyi szakemberekhez. Nyolc személy hasgörcsre panaszkodott, négyen pedig mellkasi szorítás miatt igényelték az ellátást. A további esetekben légzési problémákat, allergiás és cukorbeteg személyeket láttak el a mentősök. A helyszíni ellátást követően 17 személyt kellett a mentőszolgálatnak a kórházba szállítania. [caption id="attachment_69907" align="aligncenter" width="1000"] Marian Adam Waligóra. Magyar nyelven szólt a hívekhez Fotó: László F. Csaba[/caption] Unitárius egyház: álljanak el a „hamis legendától” A Magyar Unitárius Egyház (MUE) elnöksége pénteken közleményben emelt szót „az évente visszatérő hamis legenda ellen”, amely a csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsolja. A közlemény szerint kitalált történet az, hogy az erdélyi fejedelem fegyverrel akarta volna a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Leszögezik: a jelzett esztendőben Erdély első fejedelmének nem volt ilyen jellegű hadjárata, az unitárius felekezet intézményesüléséről pedig nem lehet beszélni 1568 előtt. Az unitáriusok szerint a tordai vallásszabadság törvényét lehetővé tevő uralkodó jellemével összeegyeztethetetlen az, hogy ő vassal és haddal próbálta volna saját hitét másokra erőltetni. A MUE szerint a csíksomlyói búcsú felbecsülhetetlen értékét nem növeli egy hamis történethez való kapcsolása, ezért azt kéri a testvéregyházaktól, világi és egyházi elöljáróktól, hogy álljanak el János Zsigmond fejedelem és az unitárius felekezet történelmileg megalapozatlan bemutatásától. HN-összefoglaló