Mint írtuk, háromnapos rendezvénysorozattal emlékeznek Madéfalván a 261 évvel ezelőtti vérengzésre. Vasárnap kulturális előadásokra hívták az érdeklődőket a község kultúrházába. Hétfőn pedig immár a hagyományossá vált lovas zarándoklatot szervezték meg a Szalonka erdőtől a madéfalvi Siculicidium-emlékmű útvonalon. 

Az idei zarándoklatot a 2024 októberében hirtelen elhunyt Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség néhai nemzetpolitikáért felelős államtitkárának emlékére is szervezték, ugyanis az előző években ő is résztvevője volt a zarándoklatoknak, illetve bukovinai székelyek leszármazottjaként rendszeresen részt vett a madéfalvi megemlékezéseken. 

A madéfalvi veszedelem (1764)
A madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt. A bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf von Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat, és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta. A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden is), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.