A Lux Aurumque Kamarakórus a kortárs zeneirodalom legkiemelkedőbb kórusműveit szólaltatja meg, többnyire magyar, de világhírű külföldi zeneszerzők műveit is: Vass Lajos, Vermesy Péter, Kocsár Miklós, Oláh Tibor, Horváth Márton Levente, Szalay Zoltán, továbbá Arvo Pärt, Eric Whitacre zeneszerzők alkotásaiból válogatnak. Számos egyházi mű is van a tarsolyukban, a kórus vezetői, Ványolós András és Orsolya azt vallják, hogy aki énekelve imádkozik, az kétszer imádkozik. 
A zenetanárokból és amatőr énekesekből álló Lux Aurum­que Kamarakórus tagjait egy kóruspróbán látogattuk meg, és a kortárs kóruszenéről beszélgettünk néhány énekessel: Lajos Katalinnal, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának tanárával; Tóth Boglárka régésszel; Ferencz Angélával, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatójával és Ványolós András zenetanárral, a kórus vezetőjével.

Csak a kortárs zene tükrözi a ma világát

A Lux Aurumque tizenöt évvel ezelőtt alakult meg,  neve azonos Eric Whitacre (Grammy-díjas zeneszerző és karnagy, napjaink egyik legnépszerűbb muzsikusa – szerk. megj.) egyik művének címével. A latin szavak jelentése ’fény és arany’ vagy ’az arany fénye’. 
Ványolós András és Orsolya olyan kortárs kóruszenével foglalkozó műhelyt akart indítani, ahol elmélyült szellemi munkát lehet folytatni. Azt látták, hogy bár a Csíkszeredában élő zenetanárok intenzíven dolgoznak, szükség lenne cizellált, pontos, közös szakmai munkára is. Kezdetben tehát zenetanárokat toboroztak, idővel pedig zenekedvelő amatőrök is csatlakoztak a kórushoz.
Arra a kérdésre, hogy miért épp kortárs klasszikus zenével akartak foglalkozni, András elmondta, hogy énekelt a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia egyik legjobb kórusában, amelyben csak kortárs zenét énekeltek, és zenei gondolkodásában az Antifónia kórusvezetője zeneszerzőként, illetve egyetemi tanárként is meghatározó szereppel bírt.

– A tanárunk véleménye az volt, hogy az igazi zene a kortárs zene, minden más halott, mert csak a mindenkori kortárs zene tudja tükrözni a mai emberek gondolatait és lelki világát. Ez nem azt jelenti, hogy a régizene értéktelen lenne vagy nem kellene játszani, de a kortárs a legfontosabb. Mozartot, Beethovent, Bachot, Bartókot is a kortárs zene foglalkoztatta akkor, amikor ők éltek

– hangsúlyozta András.

A Ványolós házaspár számára tehát a kortárs klasszikus zene művelése az egyik legfontosabb cél, de a tény, hogy öt másik kórust is vezetnek – a gregorián énekeket éneklő kórustól a népdalkörig terjed a skála – bizonyítja, hogy más zenei műfajokat is értékesnek tartanak. 

– A célunk az, hogy mindegyik kórus egy területre fókuszáljon, és nagyon jó legyen abban. Ha folyamatosan váltogatnánk a stílusokat, akkor nehezebben tudnának fejlődni. Nem egy kórust vezetünk sok stílussal, hanem sok kórust egy-egy stílussal. Így része az életünknek a középkori, reneszánsz, barokk és kortárs zene is

– mondta a kórusvezető.

Kell a léleknek

A kórustagok többnyire családos felnőttek, habár van egy-két gyermek is, aki a kórusban énekel. Jelenleg teljes a csapat, de András szerint ez a teljesség törékeny. Összetartás és sajátos lelkület jellemzi őket, évente kórustábort is rendeznek, ahol mindannyian családostól jelen vannak. Nyitottak arra, hogy új tagokat fogadjanak be, viszont az újoncoknak sok nehézséggel kell megküzdeniük.

– Mindaz, ami most működik, sok év munkája. Kitartás kell ahhoz, hogy sikereket érjünk el együtt és egyénileg is, de fontos, hogy aki hivatást érez, az jöjjön, függetlenül attól, hogy zenész vagy sem

– mondta András, és a kórustagok ezt meg is erősítették, hiszen András mindenkit egyformán jó szívvel fogad a csapatban, mert tudja, hogy kitartással, nyitottsággal és alázattal bárki meg tud tanulni énekelni.
Lajos Katalin, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának tanára évek óta énekel a kórusban. A vokál-szimfonikus éneklés szépségét még a Gergely-Simon Ibolya vezette Harmónia Kamarakórusban tapasztalta meg. Miután az megszűnt, csatlakozott a Lux Aurumque-hoz.

– Voltak frusztrációim a kortárs zenével kapcsolatban, mert előfordult, hogy hosszú kínlódás után sem szólt úgy, ahogy kellett volna. Néha az az érzésem, hogy ezek a darabok meghaladják a képességeinket, és van, hogy félreteszünk műveket, mert egyszerűen nem szólnak jól. Viszont óriási öröm együtt énekelni, és minden héten legalább egyszer három órán át együtt vagyunk. Számomra ez relaxációs tevékenység is – pedig szellemileg és fizikailag nagyon is megerőltető –, próba közben semmi másra sem gondolok

– közölte Lajos Katalin.

Tóth Boglárka régész, dendrokronológus több mint tizenkét éve tagja a kórusnak. Mint mondta, számára a kórusban való éneklés olyan, mint a mindennapi kenyér, szüksége van rá, egyszerűen kell a léleknek.
A Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Ferencz Angéla amatőr énekesként csatlakozott a kórushoz pár évvel ezelőtt. Mint mondta, régóta követi a kórus tevékenységét, és mindig is csodálta a repertoárt. Értékelte, hogy Arvo Pärt észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés ma élő legkiemelkedőbb képviselőjének műveit éneklik. 

– Nem is tudom, hogy mi volt itt, a térségben, mielőtt Andrásék hazajöttek. Magas szintű zenei műveltség és elkötelezettség jellemzi őket. Én néptanítónak hívom őket, legyen szó vidéki kórusról vagy szakmai csoportról, ugyanazzal az alázattal és szeretettel nevelnek. Nemcsak a közösséget szolgálják, hanem közösséget teremtenek

– fogalmazott Ferencz Angéla.

Zenei gondolkodást formáló szellemi műhely

András szerint nem keresik a fellépési lehetőségeket, mert inkább közös, zenei gondolkodást formáló szellemi műhelynek tekintik a kórust. Most azonban mozgalmas időszakot élnek meg, hiszen kétszer is fellépnek a Régizene Fesztiválon, majd Nagydisznódon, Kolozsváron, Brassóban és Budapesten fognak hangversenyt adni. A Csíkszeredai Régizene Fesztiválon kedden a csíksomlyói kegytemplomban a Madéfalvi Schola gyermekkórussal együtt tartottak zenei áhítatot, megmutatva a kortárs és gregorián dalok közötti ellentéteket és párhuzamokat, pénteken pedig a Barokk Fesztiválzenekarral együtt lépnek fel a Szent Ágoston-templomban, Ulrike Titze drezdai koncertmester vezetésével. Mint Ulrike Titze közölte, a kizárólag a Régizene Fesztiál idejére összeálló Ba­rokk Fesztiválzenekar idei hangversenye meglepetésekkel teli lesz. „(…) Szokatlan programot fognak hallani. Különböző művekből kiragadott tételek sorozatát, anélkül, hogy pontosabb információval szolgálnánk hozzájuk. Szeretettel meghívom Önöket erre a »csupa fül« utazásra. Csak hallgassák és figyeljék a zenét, élvezzék a megelepetéseket!” – fogalmaz a hangverseny ajánlójában Ulrike Titze.