„Elvesztettem zsebkendőmet”, „Én elmentem a vásárba fél pénzzel” – azt hiszem, mindenki számára is­me­­­rősek ezek a gyermekdalok, amelyeket nemcsak énekelni, hanem eljátszani is lehet. A székelyudvarhelyi Kinda Emese évek óta tart mondókázó, illetve népzenés, néptáncos foglalkozásokat a legkisebbeknek és felnőtteknek egyaránt, de mégis a tipegő meg az ovis korosztályú gyermekek oktatása a legkedvesebb feladat számára. Mint mondta, mondókázó foglalkozásait hiánypótlásként indította, amelyre már egészen babakortól lehet vinni a gyermekeket, néhány éve pedig az Udvarhely Néptáncműhely próbatermében, heti egy alkalommal tipegőket és ovis gyerekeket is vár néptáncolni, társával közösen.

Minden téren fejleszt
A néptáncoktató kiemelte: a ritmusgyakorlatok, a tapsolás, a kéz-láb váltás, testsúlyáthelyezés nagyon fontosak a testtudat szempontjából, de a finommotorikus képességek, az egyensúlyérzék fejlesztésében is jelentős szerepük van. Az énekekből, mondókákból is sokat tanulhatnak a gyerekek, fejlődik a szókincsük, a szövegértésük, a zenei érzékük és a térhasználatuk egyaránt.
– A népi gyermekjátékoknak nagyon sok fejlesztő hatásuk van, és így vissza tudjuk csempészni a népi hagyományainkat is, ami szintén nagyon fontos – fogalmazott Kinda Emese, aki több mint tizenkét éve foglalkozik néptáncoktatással. 

Korhoz szabott foglalkozások
A tipegőknek, ahová 1–3 év közötti gyermekeket várnak, félórás foglalkozásokkal készülnek. Itt jelentős szerep jut a szülőknek is, akik aktívan részt vesznek a tánc­oktatáson. 
– Ezek a gyerekek még kicsik, így a szülők jelenléte egyfajta biztonságot ad. A játékokat, dalokat, kis táncokat is úgy állítjuk össze, hogy egymással párban tudják végezni. Ebben a korban még nem tudják, hogy kell kihúzni egy kört, vagy nem tudnak például ugrani, de leguggolni is nehezen, vagy nem akarják megfogni egymás kezét, ezért is jó, ha ott van a szülő – magyarázta az oktató.
Az ovisoknak – azaz 3–6 éves kor között – már egyórás foglalkozásokat tartanak. Kinda Emese szerint a népzene, a néptánc, a népi gyermekjátékok a szocializációs folyamatokban és az érzelmek feldolgozásában is sokat segítenek a kicsiknek, és abban, hogy el tudják fogadni a kudarcot, ha például egy körtánc során nem őt választják ki párnak – ezzel az érzelmi intelligenciájuk is sokat fejlődik. Foglalkozásaik során figyelemmel követik az év jeles napjait, és azok tematikájához igazítják tevékenységeiket.

Változatos tematikák
– Szinte minden naphoz lehet kötni valamilyen népi gyermekjátékot, s akkor ezeket vesszük sorba. Szent György vagy Szent Mihály napján a birkás játékok kerülnek előtérbe, hiszen régen ilyenkor hajtották ki, illetve haza a legelőről az állatokat, vagy Márton-napkor a libás tematikájú játékoké a főszerep – részletezte az oktató. 
Mint mondta, a tevékenységek mindig bemelegítéssel kezdődnek, amelyeket ritmusgyakorlatok követnek. Mese gyanánt megbeszélik a nap tematikáját, hogy mit kell tudni arról a bizonyos eseményről, milyen szokások tartoznak hozzá, majd megtanulják a játék kis szövegét, eléneklik, végül eltáncolják az adott napokhoz kapcsolódó körjátékokat, a foglalkozásokat pedig feszültséglevezető játékok zárják. 
A tipegők és ovisok számára tartott foglalkozások bárki számára nyitottak, nem igényelnek előzetes bejelentkezést.