A sajtónak is bemutatott elemzés szerint Romániában a legmagasabb a tanulmányaikat idő előtt megszakítók aránya az Európai Unióban; 2023-ban a tanulók 16,6 százalékát érintette a lemorzsolódás jelensége.

Tavaly a vidéki településeken élők körében volt a legmagasabb, 27,5 százalékos a lemorzsolódási arány, ami jelentős oktatási problémákra utal. Ezzel szemben a kisvárosokban és külvárosokban ennél jóval alacsonyabb, 14,3 százalékos volt a lemorzsolódási arány, míg a nagyvárosokban mindössze 3,3 százalékos – mutat rá az elemzés.

Ugyanakkor Romániában a legalacsonyabb a felnőttoktatásban részt vevők aránya is az EU-ban: a 25–64 évesek közül 2020-ban 1 százalék, 2022-ben 5,7 százalék, 2023-ban pedig 6,7 százalék vett részt tovább- vagy átképzéseken.

Az iskolaelhagyásnak hosszú távú következményei vannak: egy ilyen személy élete során megközelítőleg átlagban 190 000 euróval keres kevesebbet érettségi oklevelet szerző társainál. „Ez pedig nemcsak egy szám, ez az elszalasztott lehetőségek, a kiaknázatlan lehetőségek története” – mutatott rá Elisabeta Moraru, az AmCham Románia igazgatótanácsának tagja és az AmCham oktatási munkacsoportjának elnöke az intézmény közleménye szerint.

A jelenség Románia gazdaságára is negatív hatással van, az elemzés szerint ugyanis az iskolát a vizsgált időszakban (2005–2013 és 2016–2024 között) elhagyó személyek élethosszig tartó költségei összesen 107 milliárd euróra rúgnak, ami Románia éves GDP-jének (becslések szerint 300 milliárd euró) mintegy 35,67 százalékát teszi ki.

A 12 vizsgált közösségben az éves költségek megközelítőleg 2,3 milliárd eurót tesznek ki, ami a GDP 0,77 százalékának felel meg. Az utóbbi 11 évben ez 15,7 milliárd eurós költséget jelent, azaz a GDP-nek megközelítőleg az 5,23 százalékát – mutat rá az elemzés, amelyet az Agerpres hírügynökség szemlézett.