Hirdetés

Mások adják, mégis a miénk

Míg Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékhez kell alkalmazkodjanak a szülők, nálunk viszonylag megengedő a Polgári Törvénykönyv a keresztnévválasztásban. A szakember szerint nevünk személyiségünk és identitásunk fontos része, ezért nagy a szülők felelőssége.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 5 perc
Mások adják, mégis a miénk
Nem mindig az első ötlet a legjobb. A névadás öröme Fotó: Veres Nándor

Romániában a kereszt­ne­vek alkalma­zá­sá­ról a Polgári Tör­vény­könyv rendelkezik. A jog­sza­bály kimondja, hogy a ke­resztnév legfeljebb három szó­ból állhat, és az anya­könyv­ve­zető nem jegyezhet be olyan nevet, amely illetlen, trágár, sértheti a közrendet, a közerkölcsöt vagy a gyermek érdekeit. Geréd Enikő, a Csíkszeredai Lakosság-nyilvántartó Közszolgálat vezetője is azt mondja, ha megítélése szerint a bejegyzendő név sértené a fenti kritériumok valamelyikét, akkor az anyakönyvvezető írásban köteles közölni a nyilatkozattevővel (azaz a szülővel) az elutasítás indoklását – erre viszont még nem volt példa munkája során.

– Sosem jutunk el idáig: amennyiben egy előzetesen választott keresztnévvel kapcsolatban kétségek merülnek fel, az anyakönyvvezető diszkréten és együttérzéssel felvilágosítja a szülőt a lehetséges hátulütőkről, és már szóban egyetértés születik

– állítja. 


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Ennél több megkötés azon­ban nincs – míg példá­ul Ma­gyar­or­szágon nem lehet akár­mi­lyen nevet adni az új­szü­löt­teknek, a szülők csak a Magyar Tudományos Aka­dé­mia utó­név­jegy­zé­ké­ből vá­lo­gat­hatnak. Mivel nálunk nincs hivatalos utónévjegyzék, előfordulnak meghökkentő vagy nagyon idegen hangzású, szappanoperák ihlette nevek. 
Hogyan döntsünk?

Ha már törvényi mankó nincs, szakember véleményét kértük arról, hogy a névadás pillanatában a szülőkben milyen folyamatok játszódhatnak le, illetve hogy a gyermekek miként birkóznak meg életük későbbi szakaszaiban különleges nevükkel. Kádár Enikő pszichológus szerint: a szülők önismereti munka előtt állnak, fel kell ismerjék a bennük lévő és őket mozgató vágyakat, személyes történeteiket. 

– Érdemes számításba venni saját nevünk kapcsán is, hogy szüleink, a család, a nagyszülők miért adták nekünk ezt a nevet. A családban volt-e már viselője a névnek, vajon mi játszódott le saját felmenőink fejében névadáskor, és ezt követően érdemes végig­gondolni a szóba jöhető neveket

– mondta a pszichológus. 

Különlegességre törekednek

A névválasztást sok minden befolyásolhatja, viszont legtöbbször a nevekhez kapcsolt érzelmek, vágyak, és néha a szülők veszteségei a meghatározók. 

– Minden szülő számára különleges a gyermeke, amit a névvel is hangsúlyozni szeretne. De számításba kellene venni, hogy ez teher is lehet később a gyermeknek. Nevünk az identitásunk része, mástól kapjuk, de mi viseljük, ezért fontos, hogy el tudjuk fogadni és szeretni tudjuk

– mondta a pszichológus.
Kiemelte: a neveknél időn­ként előfordulnak bizonyos trendek, régen például a magyar identitás hangsúlyo­zá­sa miatt igyekeztek más nyelvre nehezen fordítható nevet adni, de mára ez megfordult: fontosabb lett, hogy több nyelven is érthető legyen a gyermek neve. A társadalmi, kulturális és egyéni értékrendszerünk változása érzékelhető a neveknél is. 

Csíki statisztika

A csíkszeredai városházán 2023-ban 1372 újszülöttet anya­köny­veztek, ebből 292-en csík­sze­re­daiak: 121 lány és 171 fiú született. Az elmúlt tíz évben Csíkszeredában évente átlagosan 325 gyermek született. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben átlagosan 160 esküvőt tartottak, a legtöbb, 205 2014-ben volt, a legkevesebb, 105 pedig 2020-ban. 
Csíkszeredában anya­köny­vi nyilvántartásba vett leggyakoribb lánynevek a ta­valy: Anna, Boglárka, Hanna, Lili, Luca, Nóra és Regina, míg a fiúknál: Dániel/Daniel, Máté és Mátyás, Bence és Dávid/David. Különleges nevek a lányoknál: Anemona, Liza, Lora, Odett, Tatiana és Zayah, a fiúknál pedig: Ar­man­do, Haris. 
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!