erős felhőzet
kevés felhő
szórványos felhőzet
Himihumi…
Azt pillanatnyilag pontosan nem tudni, hogy mi lesz, mi is lehet az ingatag talajon egyensúlyozni próbálkozó Dăncilă-kormány sorsa, de azért meg lehetne kockáztatni, hogy az talán a végnapjait éli. Ez utóbbit viszont mintha nem érzékelné Viorica Dăncilă pártelnök, kormányfő, sem pedig a szociáldemokraták csúcsvezetői. Legalábbis ez derül ki legutóbbi megnyilatkozásaikból. (Az más ügy, hogy „bizalmas” értesülések szerint köztük is vannak olyanok, akik elbizonytalanodtak, némileg másként látják a párt helyzetét és a kormányét, mint Dăncilă, sőt olyanok is, akik állítólag indokoltnak tartanák, hogy mondjon le a kormány.) A kormányfő már-már görcsösen ragaszkodik ehhez a tisztséghez, és többek között azzal érvel, hogy neki, nekik hazafias kötelezettségük a kormányprogram töretlen végrehajtása, s ezen belül a lakosság jólétének kiteljesítése. Ugyanakkor azonban látni kell a kormányzás gyenge, azaz meggondolkoztató, aggodalomra okot adó, hezitálást kifejezésre juttató jeleit is. Egyre több a kapkodás, az átgondolatlan lépés, egyre gyakoribbá válnak a jogszabály-módosítások, beleértve azok kiigazítását, egyes határidők elnapolását, valamint bizonyos jogszabályok késedelmes meghozatalát. A vázoltak amolyan illusztrálása végett érdemes néhányat megemlíteni. Kezdjük talán a legfrissebbel: a Hivatalos Közlöny augusztus 9-i számában jelent meg és 12-én vált hatályossá ama 2019/9-es kormányrendelet, amely révén újólag kiegészítették a helyi fejlesztések országos programját jóváhagyó 2013/28-as sürgősségi kormányrendeletet. Eltelt két hét, és augusztus 29-én megjelent a 2019/26-os kormányrendelet, amely érintette a már említett augusztus 9-i jogszabály-kiegészítéseket is, olyan értelemben, hogy annak két bekezdését szabatosabban fogalmazták meg. Ami történt pedig nem egyéb, mint a kormányzati kapkodás, bizonytalankodás és felületesség ékes példája. A 2018/114-es sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyták a gyógyfürdők korszerűsítési és fejlesztési beruházásainak finanszírozási programját. Ennek csak örvendeni lehetett, de annak már kevésbé, hogy a gyakorlatba ültetés eszközeit képező jogszabályozások (amelyeket egyébként az Országos Prognosztikai és Stratégiai Bizottságnak, illetve a kormánynak kellett volna jóváhagyni) az eredeti határidőhöz képest jóval később jelentek meg, s azok egyike-másikát utólag még módosították is. Mindezt tetőzi, hogy a gyógyfürdői turizmus fejlesztésének stratégiáját csak az említett program jóváhagyása után dolgozták ki, s akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a lovak elé került a szekér. Igen, mert a szóban forgó stratégiát az augusztus 8-i kormányülésen fogadták el, s az azt jóváhagyó 2019/671-es kormányhatározat a Hivatalos Közlöny augusztus 27-i számában jelent meg és az a múlt pénteken vált hatályossá. Van egy érdekes előírás abban a kormányhatározatban: annak hatályba lépésétől számított két éven belül ugyancsak kormányhatározat révén hagynák jóvá a szóban forgó stratégia révén javasolt célkitűzések gyakorlatba ültetésére vonatkozó intézkedési tervet. Hol lesz akkor, azaz két év múltán a Dăncilă-kormány?… A kormánycsata, a hatalmi harc fellegei ugyan már tornyosultak, de Viorica Dăncilă augusztus 21-én magabiztosságát tudatosító megbeszélésre invitálta a Romániai Patronátusok Konföderációjának (CPR) képviselőit. Azon több kormánytag is részt vett, köztük Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. A kormányfő arról biztosította a jelenlévőket, hogy pragmatikus dialógust kíván kialakítani, és azt szeretné, hogy a vállalkozók képviseletei a közpolitikák kidolgozásának aktív részesei legyenek. Szép szavak, de úgy tudni, hogy a kormány az utóbbi időszakok során süketként viszonyult a partnereihez, például a Gazdasági Társadalmi Tanács (CES) ülésein. Idetartozik az is, hogy a szóban forgó találkozót követően, pontosabban augusztus 23-án Teodorovici tárcavezető anélkül küldte meg a CES-nek véleményezés végett a „baksis” fiskalizálására vonatkozó jogszabálytervezetet, hogy azt közvitára bocsátotta volna, s annak ellenére, hogy a Romániai Turizmus Patronátusainak Föderációja (FPTR) képviselőivel egyeztetett volna (akik egyébként nem értenek egyet ezzel a jogszabálytervezettel, pontosabban annak megszövegezésével). Nesze neked, pragmatikus dialógus! Amúgy a pénzügyminiszter mostanság egyre gyakrabban „lustálkodik” (de az is lehet, hogy ügyvezető elnöki minőségében inkább a pártügyek foglalkoztatják): a 2019/31-es sürgősségi kormányrendelet egyik előírása értelmében június 22-ig kellett volna megjelentetnie azon bónuszok nyújtására vonatkozó eljárást jóváhagyó rendeletet, amelyre a jogosultság az egyéni egészségbiztosítási hozzájárulás megelőlegezett befizetése esetén jár(na). Jó két hónapot késett azzal, ugyanis az a rendelet, a 2019/2806-os, csak augusztus 28-án jelent meg, s a múlt pénteken vált hatályossá.
Zárjuk sorainkat azzal, ami a kormányzati himihumi számára olyan, mint a tortának a hab: a Nép Ügyvédje a múlt csütörtökön bejelentette, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadja a kormány által jogalkotási remekműnek kikiáltott és egyes helyhatósági vezetők által dicsőített, a 2019/57-es sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyott közigazgatási törvénykönyvet.
Hecser Zoltán
.jpg)
