A minap hozta nyilvánosságra a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) a világ országainak legfrissebb versenyképességi rangsorát. Amúgy 2003 óta minden évben közzéteszik a szóban forgó versenyképességi rangsort, s az idén 137 országot vizsgáltak. Románia esetében az idei helyezés nem nevezhető irigylésre méltónak, annál is inkább nem, mert hat hellyel hátrébb léptünk. A WEF-rangsort az elmúlt esztendők során bírálat is érte, akadtak olyan kormányzati körök is, amelyek a fórum által közölt ranglistát annak „szubjektivitása” miatt bírálták. Fenntartásokat ugyan meg lehet fogalmazni, de jó tudni azt is, hogy rendszerint akkor és ott jelentek meg a rangsorral kapcsolatos kifogások, amikor visszacsúszások következtek be a listán. Egyébként a Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index – GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon. 114 olyan részmutatókból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását. A rangsor összeállítása végső soron szem előtt tartja ezt a 114 részmutatót, s azok bonyolult eljárások révén történő összeötvözése nyomán véglegesítődik a versenyképességi rangsor. Amint már arra utaltunk, az az idén 137 országot ölel fel, köztük lévén – ahogy az eddig is volt – Románia is. Visszacsúszás A rangsort áttanulmányozva, a maga nemében Románia vonatkozásában akár furcsának tűnő jelenséget, tényállást nyugtázhatunk. Nevezetesen azt, hogy míg európai viszonylatban jó ideje már első helyet foglal el Románia a gazdasági növekedés tekintetében és ugyancsak kedvezően alakultak egyes makrogazdasági mutatószámok is, a mostani versenyképességi rangsor másabb fejleményekről tanúskodik. Románia a 137 ország közül a 68. helyet foglalta el, tehát valahol a középmezőnyben helyezkedett el. Ezzel még önmagában nem is lenne semmi baj, de az már akár aggodalomra is okot adhat, hogy hat hellyel visszacsúsztunk. Egyébként az Európai Unió tagállamai közül csupán csak Horvátország és Görögország kerültek lejjebb, az előbbi a 74. helyet foglalta el, az utóbbi pedig a 87-et. A kelet-európai országok közül a legelőkelőbb helyet Észtország foglalta el, a 29-et, de viszonylag előkelő helyre, a 31-re került Csehország, valamint Lengyelország, nevezetesen a 39-re. Uniós viszonylatban sokszor országunkat egy kalap alá veszik Bulgáriával, s talán nem véletlenül, s nem ok nélkül, ez esetben azonban attól eltávolodtunk, lévén, hogy Bulgária a 49. helyet foglalta el. Mindezen összefüggésben megemlíthetjük azt is, hogy Romániát olyan országok is megelőzték, mint Kazahsztán, Grúzia vagy Botswana. Mi visszaestünk, de az anyaország előrelépett, lévén, hogy kilenc hellyel előbbre került, s most a 60. helyen áll. Ez annak köszönhető, hogy a versenyképi indexe az előző évi 4,2 után megemelkedett 4,3-ra. Ez pedig jobbára a technológiai fejlesztéseknek, illetve annak volt köszönhető, hogy nőtt a lakosság internethasználata. Visszatérve Románia hátrébb kerülésére, nyomatékolandó, hogy a ranglista kialakulásában ugyan megvan a maga nem kis szerepe a gazdasági növekedésnek, de a versenyképesség tekintetében megvan a maguk nem kis szerepük másabb részmutatóknak, például a korrupcióra, a jogszabályozás kiszámíthatóságára és stabilitására, a munkaerő struktúrájára stb. vonatkozóan. Nos, azok tekintetében nemigen van mivel kérkednie országunknak… Helycserék A listát a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Svájc vezeti a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik Szingapúr. Az uniós tagállamok közül a legjobb indexet Hollandia érte el, így ismét a globális lista negyedik helyére került, megelőzve Németországot, amely ezúttal az ötödik helyre került a versenyképességi ranglistán. Amúgy a rangsor első harmadát jobbára az európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de olyan gyorsan növekedő országok is jól állnak, mint Kína (a 27. hely) és India (a 40. hely). Ugyanakkor viszonylag gyors előrelépés következett be Oroszország esetében is, nevezetesen öt hellyel kerülve előbbre, s így az akár előkelőnek is nevezhető 68. lett a ranglistán. Hecser Zoltán