Hirdetés

Határátkelők, regionális projektek

HN-információ
Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel tárgyalt tegnap Bukarestben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Megállapodás született két, jelenleg ideiglenesen és korlátozott nyitvatartással működő határátkelőhely állandó nyitvatartásáról, valamint egy 1 milliárd forintos erdélyi gazdaságfejlesztési programról. Emellett még születtek energetikai megállapodások is, és szó volt a magyarországi M4-es autópályának a magyar–román határig való elvezetéséről, valamint a két ország közötti kapcsolatok erősítéséről is. [caption id="attachment_55906" align="aligncenter" width="1531"]Határátkelők, regionális projektek Szijjártó Péter és Teodor Meleş­canu Fotó: KKM[/caption] Szijjártó Péter Teodor Meleș­canu meghívására látogatott Bukarestbe, ahol délután előadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén. Reggel Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, majd Teodor Meleșcanu külügyminiszterrel és Marcel Ciolacu miniszterelnök-helyettessel tárgyalt. Tárgyalásai után Szijjártó sikertörténetnek nevezte Románia és Magyarország kereskedelmi kapcsolatait, amelyek segítik azt, hogy a két ország kapcsolatai más területeken is kedvezően alakuljanak. Elmondta: Románia Magyarország második legfontosabb exportpiaca. Az elmúlt évben a magyar vállalatok 4,6 milliárd euró értékben exportáltak Romániába, és az idei esztendő első öt hónapjának az adatai 16 százalékos növekedést jeleznek. Kölcsönös bizalom – Ha a román gazdaság jól megy, ha Románia sokat importál, a magyar vállalatok ebből sokat profitálnak – állapította meg a magyar miniszter. Azt is megemlítette: a MOL Románia 15. legnagyobb vállalata, az OTP pedig a 14. legerősebb bank az országban. Örvendetesnek mondta, hogy a román kormány „nem áll negatívan az OTP azon szándékához”, hogy tovább növelje piaci részesedését. Úgy vélte, a kölcsönös bizalom megerősödését jelzi, hogy meghívást kapott a román nagyköveti értekezletre. Megjegyezte: pár évvel ezelőtt nehezen volt elképzelhető, hogy Románia külügyminisztere a magyar nagyköveti értekezleten, Magyarország külügyminisztere pedig a román nagyköveti értekezleten tartson előadást. Két határátkelőhely is állandó nyitvatartással működik majd Az új határátkelőhelyek megnyitásával kapcsolatban elmondta: a román kormány megadja a felhatalmazást a román Külügyminisztériumnak a tárgyalásra, amely során gyorsan el fogják dönteni, hogy a februárban ideiglenesen és időszakosan megnyitott határátkelőhelyek közül melyik kettő maradjon állandóan nyitva. Azt is elmondta, hogy hamarosan létrejön a második autópálya-határátkelőhely a román–magyar határon. A magyarországi M4-es 2019 végéig eléri az államhatárt, ahol a határátlépési infrastruktúrát is megépítik, és eddig román oldalon is megpróbálnak a határig érni az A3-as autópályával. Szijjártó Péter az energetikai együttműködés terén is eredményekről számolt be. Mint elmondta: a Románia és Magyarország közötti gáz-interkonnektoron keresztül jelenleg csak Magyarország irányából lehet Romániába gázt szállítani. Románia elkezdte azonban azokat a beruházásokat, amelyek nyomán lehetővé válik, hogy Magyarország 2019 végére évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt, 2022 végére pedig évente 4,4 milliárd köbméter gázt vásároljon Romániából. Már csak néhány döntés szükséges A magyar külügyminiszter azt is elmondta: már csak néhány kisajátítási döntés szükséges ahhoz, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között a két ország villanyhálózatait is összekössék. – A két ország közötti kapcsolatok és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében kulturális intézetet nyitunk Kolozsváron, az erre vonatkozó megállapodás is megszületett – mondta el Szijjártó Péter. – Magyarország energiabiztonsága szempontjából is kiemelten fontos a jó kapcsolat Romániával. A megállapodások értelmében 2019 végétől kezdve már évente 1,75 milliárd köbméternyi gázt tudunk vásárolni Romániától, ennek a fizikai feltételei adottak lesznek – tette hozzá. Szijjártó Péter a nap „legjobb hírének” mondta, hogy román tárgyalópartnerei pozitívan fogadták azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és kárpátaljai után a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. – A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni – fogalmazott. – Kértem a román illetékeseket, hogy a két marosvásárhelyi oktatási ügyet: a Római Katolikus Gimnáziumét és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemét (MOGYE) oldjuk meg. Azt gondolom, hogy politikai akarattal és egy kis jóindulattal ez a két ügy megoldható a kö­zeljövőben – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Regionális projektek A Szijjártó Péter magyar külügyminiszter vezette küldöttséggel találkozott tegnap Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes a Victoria-palotában. A találkozó során szóba kerültek a közös regionális projektek, többek közt a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria közötti gázvezeték (BRUA) kérdése. A kormány arról számolt be az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményében, hogy a felek elsősorban a két ország közötti gazdasági, energetikai és mezőgazdasági együttműködés perspektíváiról tárgyaltak. A kormányfőhelyettes felhívta a figyelmet arra a kedvező üzleti környezetre, amelyet Románia utóbbi időszakban tapasztalható gazdasági fejlődése teremtett meg, és beszélt a közös érdekeket szolgáló regionális projektek – mint például a BRUA-gázvezeték – fontosságáról. Marcel Ciolacu úgy nyilatkozott: Romániának és Magyarországnak – szomszédos államokként, valamint az Európai Unió és a NATO tagjaiként – számos kilátásuk nyílik az együttműködésre. A felek a diplomáciai kapcsolatok megszilárdításáról, valamint a kulturális együttműködés további lehetőségeiről is megbeszélést folytattak – olvasható a közleményben. HN-összefoglaló


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!