A magyarországi Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját. Első alkalommal 2020-ban a Trianon 100 emlékévben szervezték meg a Szóljanak a harangok! nevezetű megmozdulást, viszont a járványügyi korlátozások feloldása után idén ismét a nemzeti összetartozás erősítésére szólítanak a protestáns és katolikus templomok június 4-én. Idén is megszólalnak a harangok a Kárpát-medence protestáns és katolikus templomaiban a Trianon-évforduló alkalmából. Június 4-én romániai idő szerint 17 óra 30 perckor a történelmi egyházak minden magyart imára szólítanak a magyarországi és külhoni magyarlakta területeken. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 2020-ban, a Trianon 100 emlékévben hirdette meg először a Szóljanak a harangok! elnevezésű megmozdulást, amikor a koronavírus-járvány ellenére egységes ünneplési lehetőséget szerettek volna biztosítani az országon belül és kívül élő magyaroknak. A budapesti székhelyű szövetség irodavezetője, Sári Judit érdeklődésünkre elmondta, hogy a holnap felcsendülő harangszó nagy elégtételt jelent a hajdani terveiknek, hiszen a kerek évszám utáni években is örömmel csatlakoztak a résztvevők, valamint a korlátozások feloldása ellenére a megmozdulás nem veszítette értelmét, hanem hagyománnyá alakult. – Nehéz lenne szám szerint meghatározni, hogy hányan vesznek részt, de azt biztosan állíthatom, hogy ebben az évben is minden magyarlakta régióból regisztráltak – számolt be a szövetség irodavezetője. Megtudtuk, Erdélyből kimagaslóan sokan jelentkeztek, de Sári kiemelte, hogy a többnyire református és katolikus, illetve szerényebb számú evangélikus gyülekezetek mellett kivételesen a romániai magyarság részéről unitárius egyházközségek is regisztráltak. – Az a célunk, hogy az összetartozás napján a legtávolabbi diaszpórában élő magyarok az anyaországi közösséggel együtt érezzék a nemzeti, kulturális és történelmi egységet – részletezte a megmozdulás céljait Sári Judit. A harangszó viszont csak külső hívás, a több, mint egy percig tartó harangozás után egy közös imában kérik a csatlakozók a nemzet egységét. – A harangszóval örömet közvetíthetünk, győzelmet ünnepelhetünk, búcsúztatunk, figyelmeztetünk, ezért a templomaink harangkongása a magyarság számára a megmaradás bizonyítéka – foglalta össze a harangszó szerepét a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének munkatársa.

Demeter Adél-Hajnalka