Hirdetés

Háború Európában: Ukrajna orosz ostrom alatt

HN-információ
Háború Európában: Ukrajna orosz ostrom alatt
Fotó: Hargita Népe Archív
Csütörtök hajnali televíziós beszédében Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy kiadta a parancsot az orosz katonai beavatkozásra Ukrajna területén, és fegyverletételre szólította fel az ukrán haderőket. Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Oroszországnak nem szándéka Ukrajna megszállása, csupán annak demilitarizálása és „nácimentesítése”. Továbbá a helyi lakosság védelméről is beszélt, amely szerinte sok bántalmazást szenvedett el 2014-től a hatalmon lévő ukrán politikai erőktől, amelyeket népirtással vádolt. A nemzetközi közösséget a konfliktustól való távolmaradásra szólította fel, kijelentve, hogy az orosz hadsereg válaszolni fog minden külső beavatkozásra, és ismételten Oroszországra nézve veszélynek minősítette a NATO keleti terjeszkedését, azzal vádolva a katonai szövetséget, hogy évtizedek óta nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal az európai biztonsági megállapodás megkötése céljából. Külföldi hírcsatornák szerint hajnalban már megjelentek az orosz csapatok Odesszában, valamint több ukrajnai nagyvárost érintő rakétatámadásról számoltak be. Az ukrán elnök bejelentette a hadiállapot bevezetését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökre virradóan az Oroszországi Föderáció állampolgáraihoz fordult videóüzenetében, feltéve nekik a kérdést, hogy akarnak-e háborút, mert – mint mondta – Ukrajna népe békét akar. „Ukrajna az önök híreiben és Ukrajna a valóságban két teljesen különböző ország.  Azt mondják, hogy utáljuk az orosz kultúrát. Hogyan lehet utálni a kultúrát, bármilyen kultúrát? A szomszédok mindig kulturálisan gazdagítják egymást. Ez azonban nem teszi őket eggyé. Különbözőek vagyunk, de ez nem ok arra, hogy ellenségek legyünk” – hangoztatta Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy az ukránok maguk akarják meghatározni történelmüket „békésen, nyugodtan és őszintén”. „Hallgassatok meg bennünket! Ukrajna népe békét akar. Az ukrán kormány is, és ezért mindent megtesz, amit tud” – szögezte le az elnök. Kijelentette, hogy csakis Oroszország polgárain múlik, hogy ők akarnak-e háborút, vagy sem. Később Zelenszkij újabb videóüzenetet tett közé, amelyben – orosz nyelvre áttérve – közölte, hogy csütörtökön újfent telefonos megbeszélést kezdeményezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amire nem kapott választ.  Zelenszkij később bejelentette Ukrajnában a hadiállapotot. Megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését Zelenszkij ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO). „Reggel Putyin különleges katonai műveletet jelentett be a Donyec-medencében. Oroszország megtámadta katonai infrastruktúránkat és határőrségünket. Ukrajna számos városában robbanások hallatszottak. Ukrajna egész területén hadiállapotot vezetünk be” – fogalmazott az államfő. Hozzátette, hogy „egy perce” beszélt Joe Biden amerikai elnökkel, és már megkezdték Ukrajna nemzetközi támogatásának előkészítését. Az embereket arra kérte, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és lehetőleg maradjanak otthon. Közölte, hogy ő maga, a kormány, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) és a fegyveres erők mind teszik a dolgukat, és ígéretet tett arra, hogy folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt. Románia elítéli az orosz agressziót Klaus Johannis államfő a leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció fegyveres agresszióját Ukrajna ellen – közölte csütörtök reggel az államelnöki hivatal. Az elnök rámutat, hogy az Oroszországi Föderáció durván áthágta a határok sérthetetlenségének nemzetközi elvét és az erőszak alkalmazásának tilalmát. Az Oroszországi Föderáció sajnálatos módon a fegyveres erő alkalmazását választotta, dacára annak, hogy állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely a világbéke és a világbiztonság garantálója – olvasható az elnöki közleményben. „Az Oroszországi Föderáció ismét bebizonyította, hogy nem érdekli az európai és euroatlanti közösség által felajánlott konstruktív és felelősségteljes párbeszéd, hanem folyamatosan és tudatosan a konfrontációra törekszik, erőszakosan akarja érvényesíteni az úgynevezett befolyási övezetek elavult logikájának alávetett követeléseit. Románia felhívja a figyelmet, hogy az Oroszországi Föderációnak viselnie kell ennek a mélységesen törvénytelen cselekedetnek a következményeit. Románia határozott, a NATO- és EU-szövetségeseivel és partnereivel összehangolt válaszlépéseket fog tenni” – szögezi le Johannis. Az államfő teljes mértékű szolidaritását fejezi ki Ukrajnával és az ukrán néppel, és ismételten hangoztatja, hogy Románia teljes mértékben támogatja Ukrajna területi egységét és szuverenitását. Ugyanakkor követeli az orosz katonai agresszió azonnali, teljes és feltétel nélküli leállítását, az összes orosz haderő kivonását Ukrajnából és az Ukrajnára gyakorolt nyomás megszüntetését. Johannis leszögezi, hogy Románia kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának, ugyanakkor óva int az ukrajnai román közösség tagjai elleni bárminemű ellenséges fellépéstől. Az Ukrajna területén élő román állampolgároknak Románia kész konzuli segítséget nyújtani. „Románia egyetlen állampolgárának sincs oka a félelemre. Klaus Johannis elnök hangsúlyozza, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagjaként Románia állampolgárai az ország történelmének legátfogóbb biztonsági garanciáit élvezik” – áll a közleményben. Az ukrajnai magyarok támogatásáról biztosított a magyar külügy „A háború a legrosszabb forgatókönyv. A feladat most, mint mindig, a magyar emberek biztonságának garantálása. Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak” – írta Facebook-bejegyzésében Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Stoltenberg: a NATO megvédi szövetségeseit Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára éles szavakkal ítélte el Oroszország „vakmerő és indokolatlan” támadását Ukrajna ellen, és bejelentette, a szövetségesek összeülnek, hogy levonják a következtetéseket Moszkva „agresszív cselekményeiből”. „Ismételt figyelmeztetéseink és a diplomáciai párbeszédre intő szüntelen erőfeszítéseink ellenére Oroszország az agresszió útját választotta egy szuverén és független ország ellen” – fogalmazott Stoltenberg csütörtök hajnali közleményében. A főtitkár katonai akciójának azonnali leállítására és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására szólította fel Oroszországot. „Ukrajna népe mellett állunk ebben a rettenetes időszakban. A NATO mindent meg fog tenni szövetségeseinek védelme érdekében” – fogalmazott a főtitkár. „Ez a nemzetközi jog súlyos megsértése, és komoly fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra” – írta korábban Twitter-bejegyzésében. Válságtanácskozást tartanak a NATO harminc tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt. Biden: a világ felelősségre fogja vonni Oroszországot „Putyin szándékosan háborút választott, amely katasztrofális emberveszteséggel és emberi szenvedéssel fog járni” – reagált az Ukrajna elleni csütörtöki orosz támadásra Joe Biden. Az amerikai elnök közleményében leszögezte, hogy egyedül Oroszország felelős a támadás okozta halottakért és pusztításért, és azt ígérte, az USA, valamint szövetségesei egységesen és határozottan fognak válaszolni „A világ felelősségre fogja vonni Oroszországot” – jelentette ki Biden. Ciucă: Románia a NATO-tagság legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi Nicolae Ciucă miniszterelnök elítélte csütörtöki állásfoglalásában az Ukrajna ellen intézett orosz támadást, amit „törvénytelen agressziónak” nevezett. Hangsúlyozta, hogy a kormány számára az Ukrajna területén tartózkodó román állampolgárok oltalma jelenti a prioritást. „A kormányfő kifejezi szolidaritását az ukrajnai vezetéssel, és továbbra is kiáll a szomszédos állam szuverenitása és területi egysége mellett” – olvasható a kabinet közleményében. [caption id="attachment_134791" align="alignnone" width="960"] Fotó: Nicolae Ciucă/Facebook[/caption] A miniszterelnök szerint Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaként a béke és a biztonság fenntartójaként kellene viselkednie, ezzel szemben súlyosan megsérti a nemzetközi jogelveket. Nicolae Ciucă közölte: Románia állandó kapcsolatban áll a NATO-s és EU-s partnereivel, és készen áll a szükséges intézkedésekre a térség biztonságának biztosítása érdekében. „Ugyanakkor prioritásként kezeljük az Ukrajna területén tartózkodó román állampolgárok oltalmát és az ukrajnai román közösségek jogainak védelmét” – idézte a miniszterelnököt a közlemény. A kormányfő nyugalomra intette a lakosságot. Emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO-tagság legteljesebb biztonsági garanciáit élvezi. Külügyminiszter: Románia kiáll Ukrajna mellett Bogdan Aurescu külügyminiszter csütörtökön a Twitter-oldalán azt üzente, hogy Románia kiáll Ukrajna mellett, és a szövetségesek fognak dönteni az euroatlanti közösség biztonsága és védelme szempontjából legmegfelelőbb intézkedésekről. „Románia kiáll Ukrajna mellett. Oroszország nagy árat fog fizetni a nemzetközi jog súlyos megsértéséért. Szövetségeseinkkel és partnereinkkel együtt fogunk dönteni az euroatlanti közösség biztonsága és védelme szempontjából legmegfelelőbb intézkedésekről” – olvasható a külügyminiszter bejegyzésében. Működésképtelenné vált az ukrán katonai repterek infrastruktúrája Működésképtelenné vált az ukrán fegyveres erők légi bázisainak katonai infrastruktúrája – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagy pontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti. A tárca valótlannak nevezte azt az állítást, mely szerint Ukrajna légterében orosz repülőgépet lőttek le. Száz dollár fölé emelkedett a kőolaj világpiaci ára Nagy indexveszteség várható csütörtökön az európai értékpapírpiacok nyitásakor az ukrán–orosz feszültség erősödése miatt. A tőzsdén kívüli forgalomban kialakult árfolyamok alapján a csütörtöki kezdéskor a vezető európai indexek akár 2-4 százalékkal is eshetnek. A főbb európai részvényindexek szerdán pozitív kezdés után a délutáni kereskedés során gyengültek, a DAX a korai nyereséget visszafordítva 0,42 százalékos csökkenéssel, 11 hónapos mélyponton zárt. A piaci hangulat a fokozott háborús aggodalmak miatt romlott. Ázsiában az indexek eséssel indították el a geopolitikai feszültség erősödésével terhelt csütörtöki tőzsdenapot. Tokió 1,8 százalékos veszteséggel zárt, a sanghaji index pedig 1,9 százalékos, a sencseni 2,1 százalékos veszteségben járt az európai kereskedés kezdete előtt két órával. Hongkongban 3,3 százalékos, Tajpejben 2,5 százalékos, Szöulban 2,6 százalékos veszteséget mutattak a tőzsdeindexek. Az olaj 2014 óta először átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat, miután a kelet-ukrajnai csapatmozgások aggodalmakat keltettek, hogy egy európai háború megzavarhatja a globális energiaellátást. Az olajárak több mint 5 dollárral ugrottak meg az orosz szállítások lehetséges zavarai miatti aggodalomra. Az eurót 1,12282 dolláron jegyzik, 0,71 százalékkal gyengébben. A kijeviek menekülnek a városból Kijevben elhallgattak a légvédelmi szirénák, tömegek menekülnek gépkocsikkal az autópályán a fővárosból, közlekedési káosz alakult ki. A közösségi oldalak tanúsága szerint egyre erősödik a pánikhangulat, a televíziós felvételek szerint az emberek az utcán imádkoznak. Johannis összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését Klaus Johannis államfő csütörtökön 11 órára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését. Az elnöki hivatal közleménye szerint az ülés napirendjén az Ukrajna elleni orosz támadásnak az euroatlanti biztonságra gyakorolt hatásai is szerepelnek. A tanácskozás végén az államfő sajtónyilatkozatot tart. Klaus Johannis csütörtök reggel határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz katonai támadást. Ukrán harci repülőt kényszerítettek leszállásra Bákóban Belépett a román légtérbe csütörtökön reggel egy ukrán Szu–27-es vadászrepülőgép, amely – az elfogására küldött román harci gépekkel együtt – Bákó katonai repülőterén szállt le – közölte a Védelmi Minisztérium. A román légierő két NATO-parancsnokság alatt álló F–16-os járőrgépét 6 óra 15 perckor riasztották, hogy tisztázza a román légtér felé észak felől engedély nélkül közeledő repülőgép helyzetét. A gépet a nemzetközi eljárásoknak megfelelően azonosították, elfogták és a bákói katonai repülőtérre kísérték, elrendelve azonnali leszállását. A művelet 7 óra 5 perckor ért véget. A leszállást követően az ukrán katonai pilóta a hatóságok rendelkezésére állt, az ügyben vizsgálat kezdődött. Az esetről beszámoló Digi24 hírtelevízió úgy értesült, hogy az ukrán pilóta műszaki gondokra hivatkozott. A hadsereg aktiválta a katonai parancsnokságait A Védelmi Minisztérium csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az ukrajnai biztonsági helyzetre való tekintettel a román hadsereg aktiválta a kialakult helyzet nyomon követésében és a válaszlépésként bevetendő katonai erők koordinálásában illetékes parancsnokságait. A védelmi tárca vezetősége az előzetesen kidolgozott intézményközi együttműködési terveknek megfelelően minden szükséges válaszintézkedést megtett, beleértve a közvetlenül az intézményre háruló, illetve a nemzetbiztonsági rendszer más elemeit támogató intézkedéseket is – olvasható a tárca közleményében. Halálos áldozatokról és sebesültekről számoltak be ukrán illetékesek Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma – közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon. Megerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan megsérültek. A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek, 11-en eltűntek. Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg. A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, személyi áldozatokról viszont nem adott közre több információt. Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette, és legalább öten megsebesültek – közölte Olekszandr Szkicsko, a megye kormányzója. Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat – tette hozzá a tisztségviselő. Válságtörzset hozott létre a Külügyminisztérium az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok védelmére Válságtörzset alakított a Külügyminisztérium az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok megsegítésére – tájékoztatott a kormány. A közlemény szerint az illetékes kormányzati szervek felkészültek az esetleges menekülthullám fogadására. A kormány ugyanakkor figyelemmel kíséri az országba be- és kiáramló gázmennyiséget az ország valamennyi vezetékén, hogy szükség esetén intézkedni tudjon a gázellátás folyamatosságának biztosításáról. A hideg évszak végéig elegendő gáztartaléka van Romániának – olvasható a közleményben. Nicolae Ciucă miniszterelnök különleges munkacsoportot hívott össze csütörtökön az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió okozta helyzet kezelésére. A munkacsoport feladata a helyzet monitorozása és a kormányzati struktúrák szintjén hozott intézkedések koordinálása a közintézmények működésének biztosítása érdekében. A különleges munkacsoport tagjai Vasile Dîncu védelmi miniszter, Bogdan Aurescu külügyminiszter, Adrian Câciu pénzügyminiszter, Lucian Bode belügyminiszter, Virgil Popescu energiaügyi miniszter, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, Marius Budăi munkaügyi és társadalomvédelmi miniszter, Marian Neacşu kormányfőtitkár és Mircea Abrudean, a miniszterelnöki kancellária vezetője. Ukrán hadsereg: visszaverték Luhanszk megyében a támadást, orosz veszteségek Az ukrán fegyveres erők visszaverték csütörtökön az orosz támadást a Luhanszk megyei Scsasztya településen, komoly veszteségeket okozva a támadóknak – közölték ukrán hírportálok a Stratégiai Kommunikációs és Stratégiai Biztonsági Központra hivatkozva. „Visszafoglaltuk Scsasztya települést, amelyet megtámadott az orosz agresszor” – idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a Facebookon közzétett közleményből. A tájékoztatás szerint az ukrán hadsereg a harc során „legalább ötven ellenséget likvidált” és haditechnikai eszközöket semmisített meg. Az ukrán szárazföldi erők arról adtak hírt, hogy megsemmisítették a hatodik orosz katonai repülőgépet az ukrán légtérben. Az ukrán vezérkari főnökség legfrissebb közleményében arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai Harkiv közelében az ukrán katonák négy orosz harckocsit semmisítettek meg. A fegyveres erők korábban hírt adtak arról, hogy öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében, továbbá Scsasztya térségében két orosz harckocsit és néhány teherautót is megsemmisítettek. Moszkva tagadja, hogy Oroszországnak repülőgépekben és páncélosokban elszenvedett veszteségei lennének. Johannis: Romániát nem vonják be az orosz–ukrán háborúba Románia határozottan elítéli Oroszország törvénytelen és ki nem kényszerített agresszióját Ukrajna ellen – jelentette ki Klaus Johannis államfő csütörtökön. „Oroszország az agresszor, és nem az áldozat” – mondta az elnök a Cotroceni-palotában, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után. Romániát nem fogják bevonni az ukrajnai katonai konfliktusba, a román lakosságnak nem kell féltenie a biztonságát – tette hozzá. „Kedves románok, tudom, hogy aggódtok az országunk határaitól nem messze levő konfliktus miatt, de biztosítalak benneteket: egyetlen román állampolgárnak sem kell féltenie a saját és a családja biztonságát” – mondta Johannis a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után. Az államfő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja. „Hangsúlyozom: Romániát nem fogják bevonni az ukrajnai katonai konfliktusba” – nyomatékosította. Az államfő ismét hangsúlyozta, hogy az ország NATO- és EU-tagsága, valamint az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erős biztonsági garanciát jelent. „Az ország még soha nem élvezett jobb védelmet bármilyen potenciális agresszióval szemben” – fogalmazott. Johannis hozzátette, a kormánnyal, a parlamenttel és az ország nemzetközi szövetségeseivel közösen minden intézkedést meghoznak azért, hogy a román állampolgárok biztonsága semmilyen formában ne sérüljön. Moldova szükségállapot bevezetését kezdeményezte és lezárta az ország légterét Az Ukrajnát ért csütörtök reggeli orosz támadás nyomán a moldovai kormány szükségállapot kihirdetésére kérte a parlamentet, és az ország légterének lezárásáról döntött. Maia Sandu moldovai elnök csütörtök délelőtti televíziós beszédében – amelyet a romániai hírtelevíziók is élőben közvetítettek – elmondta: reggel ülésezett a moldovai Legfelsőbb Biztonsági Tanács, amelynek határozata nyomán a kormány szükségállapot kihirdetésére kéri a parlamentet. Az elnök arról is beszélt, hogy több, Ukrajnába tartó utasszállító repülőgép az ukrajnai fejlemények miatt a chişinăui nemzetközi repülőtéren szállt le. Hozzátette: Moldova gondját viseli a Chişinăuba érkezett állampolgároknak. Maia Sandu hazatérésre kérte az Ukrajnában tartózkodó moldovai állampolgárokat. Azt is hozzátette: szükség esetén országa több tízezer menekültet tud befogadni. Az Agerpres hírügynökség Andrei Spanut, a moldovai infrastruktúra és regionális fejlesztés miniszterét idézte, aki bejelentette: a Legfelsőbb Biztonsági Tanács javaslatára helyi idő szerint 14 órától lezárják Moldova légterét, és az országba tartó repülőgépeket más repülőterek felé irányítják. A Digi24 hírtelevízió hozzátette: mivel Moldova csak Ukrajnával és Romániával határos, és Ukrajna légtere szintén le van zárva, Románia fogadhatja a Moldovába tartó repülőket. Benyomultak Kijev megyébe az orosz csapatok, lezuhant egy ukrán gép Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat. Az UNIAN hírügynökség jelentette, hogy Kijev megyében lezuhant az ukrán légierő egyik AN-26-os gépe. A repülőgépen 14-en voltak, közülük öten életüket vesztették. A Szuszpilne hírportál közben arról számolt be, hogy a hatóságok lezárják a fővárosba, Kijevbe bevezető utakat. Kifelé szabad a forgalom a fővárosból. A határőrség közleménye szerint Kijev megyében a határőrök az ukrán katonákkal együtt „harcba bocsátkoztak az orosz betolakodókkal”. A Kijev megyei Hosztomel települést – ahol az Antonov állami repülőgépgyár reptere van – helikopterekről lövik az oroszok, egyes források szerint deszantalakulatokat vetettek be a reptér elfoglalására. Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója úgy tudja, hogy három támadó helikoptert az ukrán légvédelem semlegesített. [caption id="attachment_146494" align="alignnone" width="900"] Fotó: Getty Images/Twitter[/caption] A szintén Fehéroroszországgal határos Zsitomir megyében Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ottani határőrök laktanyáját. Az ukrán határőrség közölte, hogy a határ menti egységeket a helyzettől függően tartalékpozíciókba csoportosítják át a fegyveres erőkkel és a nemzeti gárdával együttműködésben. A vezérkari főnökség jelentése szerint Csernyihiv megyénél sikerült megfékezi az orosz csapatok benyomulását Ukrajnába. Ugyanakkor – az UNIAN hírügynökség szerint – súlyos harcok dúlnak Harkiv megye, valamint a Donyec-medence térségében. Az ukrán hadsereg kora délután azt közölte, hogy Oroszország eddig több mint harminc csapást mért ukrajnai polgári és katonai infrastrukturális létesítményekre. Az ukrán szárazföldi erők azt közölték, hogy az ukrán 93-as gépesített dandár tagjai foglyul ejtettek két orosz katonát a Donyec-medencében.

HN-információ



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!