Bár igyekeznek kihasználni a pályázati lehetőségeket és egyéb támogatási forrásokat, Gyimesközéplokon nem ülnek ölbe tett kézzel: amit lehet, önerőből is megvalósít a község vezetősége. Eközben arra is igyekeznek odafigyelni, hogy a fiataloknak is perspektívát jelentsen a szülőföldön maradni. Gyimesközéploki látogatásunk során Gergely Károly polgármesterrel beszélgettünk, és megismertük a település turisztikai irodáját is. Egy forró július végi nap délelőttjén toppantunk be a gyimesközéploki polgármesteri hivatalba, ahol Gergely Károly polgármesterrel beszéltünk meg találkozót. A községvezetőt nem volt könnyű kiragadni a munka sűrűjéből, beszélgetésünk alatt is be-benyitottak a hivatal munkatársai érdeklődni vagy éppen beleegyezést, aláírást kérni. Az elöljárót persze nem olyan fából faragták, hogy mindez kizökkentse a beszélgetésből, szinte kérdés nélkül sorolta, milyen beruházások folynak a községben, és melyek azok a megvalósítások, amelyekre büszkék lehetnek a gyimesiek. Éppen aznap fogtak hozzá a veszélyessé vált sötétpataki Tatros-híd bontásához, az új átkelőhely önerőből, mintegy 900 ezer lejes költségvetésből fog elkészülni, tudtuk meg Gergely Károlytól. A végleges híd elkészültéig ideiglenes építményen haladhatnak át a járművek. A beruházást a rendszeresen jelentkező árvizek tették szükségessé, ugyanis ez a híd is megrongálódott, elvesztette stabilitását az idők során. – Eléggé sanyargat itt bennünket az árvíz. Ebben az évben még megúsztuk a nagyobb bajt, Borospatakán volt egy árvízkárunk, és Hidegségen is történtek ilyen esetek. Ez a probléma minden évben előjön, annyit féltünk a nyáron is a szélsőséges időjárás miatt! Esők, jégesők, viharok voltak bőven – mondta el a polgármester. Hozzátette: a Tatrosba folyó patakok egy-egy kiadós eső után bizony mindent visznek magukkal. Idén elmaradtak a nagy károk Gergely Károly elmondta azt is, hogy az előző évektől eltérően igazán nagy károk szerencsére nem keletkeztek. Míg korábban autókat, hidakat is elsodort időnként az áradás, idén legfeljebb utakat mosott el a víz. A keletkezett károkat a megyei útügyi igazgatósággal közösen igyekeznek helyreállítani. Partvédelmi munkák folynak jelen pillanatban is, és két kilométernél is több készült el tavaly – emelte ki a községvezető. A község legnagyobb beruházása az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése lesz. Ugyan a bürokratikus akadályok miatt még nem kezdődött el a munka, de jelenleg már aláírták a kivitelezési szerződést, és kiadták az engedélyt az építkezések elkezdésére. Ugyanakkor ez sem megy gördülékenyen, a kivitelező szatmárnémeti cég végül augusztus elejére ígérte az indulást. – A beruházás 2023-ban készülhet el. Szinte ott tartunk, hogy a papírmunka három év, a kivitelezés egy év – jegyezte meg Gergely Károly. A község útjain is folyamatosan dolgoznak, akárcsak a 127 A és B jelű megyei úton. A Gyergyódamukig átvezető út karbantartását végzik éppen, és a községi utakon is van javítanivaló, főleg olyan részeken, ahol nincs aszfaltborítás. – Az Országos Befektetési Társaság (CNI) segítségével szeretnénk Barackoson és Tímár-szeren a községi utat leaszfaltozni, ahol partvédelmi munkákat is terveztek. Ennek összértéke 9 millió 300 ezer lej – emelte ki a polgármester. [caption id="attachment_127914" align="aligncenter" width="2560"] A beruházást a rendszeresen jelentkező árvizek tették szükségessé[/caption] Építkezések sora A község orvosi rendelője is felújításra szorulna, a statikai vizsgálat szerint ugyanakkor az épület szerkezete nem teszi lehetővé a renoválást. A megrongálódott faépület helyére újat kell építeni – mondta Gergely Károly. Az elöljáró tovább sorolta a terveket, és megtudtuk, a közvilágítás teljes felújítása is folyamatban van, és általa minden patakon megnyugtatóan megoldódhat az esti világítás. Hasonlóan fontos feladat a község járdáinak megépítése a főút mellett, ahol egy jó szakaszon még hiányzik a gyalogosok számára biztonságos közlekedést biztosító gyalogút. – Építettünk már járdákat, hiszen olyan nagy a forgalom, hogy a gyerekeket sem lehet nyugodt szívvel kiengedni az útra, lassan átmenni is alig lehet. Három és fél millió lej lenne szükséges, hogy a község két vége járdával legyen összekötve – fűzte hozzá a polgármester. Hozzátette: az országút állapota is hagy kívánnivalót maga után, de már kaptak ígéretet, hogy költségvetés-kiigazítás következhet, és jut majd pénz a felújításra, aszfaltozásra. A Helyi Fejlesztések Országos Programjából (PNDL) megvalósult aszfaltozás és hídépítés is jó eredmény, a polgármester szerint azonban ennél jóval nagyobb támogatás is elkelt volna a községben. Az eredmények felsorolása nem ért itt véget, az önkormányzat meg tudott vásárolni egy új munkagépet, és önerőből felújította a futballpálya gyepszőnyegét. Az önkormányzat igyekszik rendben tartani az árokpartokat, rendelkeznek damilos kaszákkal és külön erre a célra kialakított kaszálógéppel. A polgármester szerint nem mindenki tudja vagy akarja rendben tartani a portája előtti területeket, és elkel a polgármesteri hivatal segítsége. Gyimesközéplok a közelmúltban több épülettel is gazdagodott. A magyar államnak köszönhetően két óvodát adhattak át, és elkészült a község sportcsarnoka is. A polgármester kiemelte: mindezt önerőből, de még pályázati segítséggel sem tudták volna megvalósítani. Az új intézmények nem maradnak gyermekek nélkül – hangsúlyozta kérdésünkre Gergely Károly. – Nem dicsekedhetünk, mert nálunk is van fogyás, például Hidegségen majdnem egyosztálynyi gyermekkel lesz kevesebb az iskolában, de nincs is nagy baj – ecsetelte az elöljáró. Hozzátette, hogy a gyermekek iskolába járását a község testvértelepüléseinek köszönhetően két kisbusszal tudják segíteni a jövőben. A polgármester büszkeséggel a hangjában mesélte, hogy a község lakossága nem elöregedő, és sokan még elvégzik a területek, hegyoldalak hagyományos művelését. Ebben sokat számított a területalapú támogatások rendszere és a hegyvidéki részekre adott emelt szintű hozzájárulás. Ezenkívül a marhatartást ösztönzi a helyi szövetkezet és tejfeldolgozó működése is. Nagy segítség, hogy a tejüzem helyben átveszi a tejet, és egyre népszerűbbek a vásárlók körében a gyimesi tejtermékek. A helyben nem feldolgozott tejet pedig elszállítja egy csíkszeredai vállalat. A polgármester elmondta: helyben 1500 liter tejet használnak fel naponta. – Most azon dolgozunk, hogy pályázati segítséggel létrehozzunk egy vágópontot, ahol félkész termékeket állíthatunk elő. Ezt szintén a szövetkezetben működtetnénk, a pályázat elbírálás alatt van. Nem mindegy, milyen húst eszik az ember – emelte ki Gergely Károly. Kevesebb a turista A híres gyimesi vendéglátást is visszavetette a koronavírus-járvány időszaka. A polgármesteri hivatal ebben az évben tudott alkalmazni szakembert a község idegenforgalmi kínálatának népszerűsítésére. Idén ismét sikerült megszervezni a nemzetközi néptánctábort, amelyben ugyan csökkent a résztvevők létszáma a korábbi évekhez képest, de sokan eljöttek Magyarországról is. A résztvevők jelentős része saját sátorral érkezett, és több helyszínen sajátíthatta el a gyimesi népzenét, néptáncot. A tábor ideje alatt mutatták be Ádám Gyula gyimesi tánctáborhoz kapcsolódó fotóalbumát is. – A vendégek keresik a kicsit eldugottabb, félreesőbb helyeket, népszerű a Muhos-pataki panzió például, de az ezeréves határra is érkeztek már csoportok, ha nem is annyian, mint más években – fűzte hozzá a polgármester. Gergely Károly oszlopos tagja a Gyimesvölgyi Férfikórusnak, amellyel magyarországi meghívásnak kellene eleget tenniük, ám a csoportos utazás egyelőre nem tűnik megoldhatónak. A járvánnyal kapcsolatosan a községvezető megjegyezte: Gyimesközéplokon nagyon alacsony az oltakozási kedv, a megyében a sor végén „kullognak” átoltottság tekintetében. – Valamiért idegenkednek az emberek. Egyeztettünk az egészségügyi igazgatósággal (DSP), a háziorvosok oltanak nálunk is, kiszállások is voltak, ideiglenes oltópontokat is alakítottunk ki. Igyekszünk meggyőzni, akit lehet, de sokan félnek – mondta Gergely Károly. Hozzátette: a Gyimesekben nem volt igazán nagy betegséghullám. Bemutatkozik a gyimesközéploki turisztikai iroda Idén tavasz óta a gyimesközéploki polgármesteri hivatal alkalmazásában igyekszik népszerűsíteni a község idegenforgalmi lehetőségeit Prezsmer Fülöp. A honismereti vezetőként, programszervezőként sokéves tapasztalattal rendelkező fiatalembernek az egész gyimesi völgy vendéglátására rálátása van. Mint a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: március óta kapott lehetőséget turisztikai referensként, hivatásszerűen végezni munkáját. A községben található turisztikai irodában Fülöp szívesen ad felvilágosítást a helybeli és környékbeli látnivalókról, programlehetőségekről. – Az irodába betérők általában tisztában vannak a helyi látványosságokkal, ám sokan a segítségünkkel tervezik meg a további programjaikat. A legtöbben a környékbeli látnivalókról, a biztonságosan látogatható helyekről érdeklődnek – mondta el. Hozzátette: természetesen minden oda betérőnek ajánlják a helyben elérhető programlehetőségeket. Népszerű a lovas szekerezés és a szépen rendbe tett Jávárdi-pataki vízesés is, valamint a különböző túralehetőségek. A Gyimesbe látogatók programoknak sincsenek híján. Nemrég ért véget a nemzetközi tánctábor, és hamarosan következik a Vadvirág Ünnepély, valamint megszervezik a túróspuliszka-fesztivált. A fiatalember persze nem tud folyamatosan a turisztikai irodában ülni, ám igyekszik elérhető lenni. Telefonhívásunk idején is éppen terepen volt: egy magyarországi támogatónak köszönhetően Barackoson épül egy minijátszótér, és az ottani munkákban vett részt. Közben terepjáróval is szívesen „meghordozza” az érdeklődőket, és emellett a Farkaspallón létesített menedékházat is igyekeznek népszerűsíteni a természetjárók körében. Az épületben ideálisak a körülmények a túrák utáni pihenésre, sütésre-főzésre – emelte ki Prezsmer Fülöp. Folyamatban van egy teherautós program kidolgozása, és a tervekben szerepel egy felvonórendszer kiépítése is. A gyalogos turizmus ugyanis nem mindenki számára egyformán vonzó, ám a táj szépségeit sokan szívesen fedeznék fel. Érdeklődőből egyébként nincs hiány, a panziókban megindult az élet a pandémia okozta leállás után. Leginkább kisebb baráti társaságok, családok érkeznek személyautókkal, de augusztusban felnőttcsoportok is jelentkeztek gyalogtúrákra. Az egynapos programok során megismerhetik az érdeklődők az ezeréves határt, lovas szekérre ülhetnek, és megnézhetik a helyi népviselet darabjait, valamint belekóstolhatnak a helyi népzene-néptánc különleges világába is. A turisztikai szakember szívesen megszervezi az igényelt programokat, és ha ideje engedi, személyesen is vezet utakat. A turisztikai iroda elérhető a Visit Gyimes Facebook-oldalon, a 0721–217481 telefonszámon vagy a office@info-gyimes.ro e-mail-címen.

Farkas Endre