Harmadik osztályos menyasszony, negyedikes vőlegény, és egy közel négyszáz gyermeket számláló násznép. Több lakodalomban is megfordultam már, ilyenben azonban még sosem volt részem. Az esemény élményszerűségét pedig a hideg ellenére tapasztalt nagyszerű hangulat növeli. Balánbánya és Gyergyóremete legutóbb öt évvel ezelőtt szervezett gyermeklakodalmat, a generáció azóta kicserélődött, de a cél most is ugyanaz volt: a gyermekek közösségben ismerjék meg a lakodalmas szokásrendet, vagy ahogy a szervezők mondják: gazdákat neveljünk. [caption id="attachment_28271" align="aligncenter" width="1000"] Deusz-pálinka, természetesen alkoholmentesen. Ünnepi esemény Fotók: Kertész László[/caption] Gyergyószék és Felcsík gyer­mekeinek közös meg­nyil­vánulása volt a nagyszabású esemény, 12 település kapcsolódott be a programba: Gyer­gyó­re­me­te, Gyergyó­ditró, Gyer­gyó­szárhegy, Gyer­gyó­szent­mik­lós, Gyer­gyóalfalu, Gyergyó­cso­ma­fal­va, Gyer­gyó­új­fa­lu, Gyer­gyó­ki­lyén­falva, Gyer­gyó­te­ke­rő­pa­tak, Csík­szentdomokos, Ba­lán­bá­nya és Sza­mosújvár. Tudtam, hogy gyermeklakoda­lomba megyek, hallottam is korábban a hagyományőrzés ezen formájáról, a részleteket azonban nem ismertem, így sorozatosan értek a meglepetésszerű élmények. Búcsúzkodás és dínomdánom Minden gyermeknek megvolt a maga szerepe, amely még életszerűbbé tette a lakodalmat: kikérő legények, násznagyok, kereszt- és örömszülők, de még szomszédokat is tartalmazott a szereposztás. Az események már kora reggel elkezdődtek Remetén: Sztojka Nándor vőlegény búcsúzott a szülőktől, hogy néhány kilométerrel arrébb „egybekelhessen” a balánbányai Kovács Krisztával. Jómagam a szárhegyi és a ditrói gyermekekkel utaztam, izgalomban pedig nem volt hiány: a lányok esetében javában zajlott még a hajfonás, többen a versikéjüket ismételgették, aki még nem vett rész hasonlóban, kíváncsian várta, hogy mit is takar a rendezvény. Az érkezés után gyorsan megállapítottuk, hogy „bizony kánikula nem várható”, sok időnk azonban nem volt a hideggel foglalkozni, mivel a kikérő legények visszaérkezését követően a vőlegénnyel, a gazdával, a zenekarral és a násznép egy részével elindultunk a leányos házhoz. Itt egy másik zenekar és nagy tömeg várt minket. A leányos és legényes ház gazdái között zajló verses párbeszéd eredményeképp hozták ki a menyasszonyt, aki ekkor szintén búcsúzkodni kezdett: „Zeng a búcsúszavam, hullanak könnyeim, / Mert tőletek válok, drága jó szüleim” – kezdte versét a menyasszony. Alkoholmentes formájában ezúttal sem maradt el a Deusz-pálinka, elkezdték a finomabbnál finomabb sütemények kínálgatását, majd elszabadult a tánc, többek között az örömanya-táncra is sor került. Két zenekarral és több mint háromszáz gyermekkel, szervezetten a templom felé vettük az irányt, nem kis csodálkozást váltva ki a balánbányaiakból. Aki csak tudta, telefonnal örökítette meg a pillanatokat, mások az erkélyről szaladtak be, kiráncigálva a bent lévőket. A szentmisét Bálint Emil plébános celebrálta, aki prédikációja során többször is párbeszédbe elegyedett az istenházát zsúfolásig megtöltő gyermekekkel. A plébános kifejtette, az esemény kettős cél szolgál: felhívja a figyelmet a hagyományokban gyökerező kulturális értékeinkre, ugyanakkor rávilágít arra is, hogy házasságot a templomban és nem más helyszíneken szokás kötni. A szentmise utáni fényképezésen átfázott gyermeksereget a leányos házba visszatérve meleg pityókástokány várta, a balánbányai közösség felnőtt tagjai már kora reggeltől azon fáradoztak, hogy ebédet biztosítsanak a több száz éhes szájnak. [caption id="attachment_28272" align="aligncenter" width="1000"] A gazdák és az ifjú pár, háttérben a zenekarral. Vonulás Csutakfalván[/caption] Remete is felkészült az eseményre A balánbányai eseményeket követően mindenki a vőlegény szülőfalujába vette az irányt, ahol még számos gyermek csatlakozott. A Remetéhez tartozó Csutakfalva jelentette a végállomást, ahol a násznépet már szekerekkel várták. Az „ifjú pár” természetesen a legelső hintóban kapott helyet. A felvonulás nemcsak a gyermekeknek, hanem számomra is nagy élmény volt: mindent kidíszítettek, a csutakfalviak közül volt, aki szőttest terített a kapura, többen jó szerencsét kívántak, mások süteménnyel és cukorkával szaladtak ki, megállítva a karavánt. Egy helybéli viccesen meg is jegyezte, hogy míg az ő lakodalmán csak egybusznyi nép volt, ahhoz képes most nyolc parkolt le Csutakfalván. A zenekarok még menet közben sem hagyták abba a muzsikálást, a hideg ellenére messzire szállt az ének, a szekerek fölött köröző drón pedig nyomatékosította: nagy esemény ez, amelyet madártávlatból is meg kell örökíteni. A csutakfalvi Közösségi Házhoz érve népviseletbe öltözött idős asszonyok kötötték el az utat, majd – feledve hideget – ismét mindenki táncra perdült a téren. Remete központjában kettévált a szekeresek útja: egyik része Túlamaros, másik a település alszegi irányába ment. Mindenki számára nagy élmény volt az esemény, legmesszebbről – 27 gyermekkel – a szamosújváriak érkeztek, akik 1997 óta ápolnak jó kapcsolatot a balánbányaiakkal. A csoport egyik kísérője, Medvegy Andrea lapunknak megjegyezte: fontosnak tartják Székelyföld és a szórványban élő magyarság kapcsolatának erősítését. Az eseményen jelen volt a társszervező és főtámogató Gyergyó­remete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér is, aki lapunknak elmondta: reméli, hogy megtartó erőt jelent a rendezvény a gyermekeknek, hisz amellett, hogy élményben részesülnek, tanulnak is a látottakból, tapasztaltakból. [caption id="attachment_28273" align="aligncenter" width="1000"] Tánc a csutakfalvi téren. Ünnep és jó hangulat[/caption] „Ha van hitünk, van jövőnk” Sándor Csaba főszervező a rendezvénnyel kapcsolatban lapunknak rámutatott: nem a létszám, hanem az esemény bensőségessége számít igazán. Fontos, hogy a gyermekek megtanuljanak viselkedni, emellett pedig példát kapnak arról is, miként néz ki a hagyományos lakodalom szokásrendje. – Csak akkor lesz jó, ha a közösséget is odaneveljük. Ha van hitünk, van jövőnk – fogalmazott Sándor Csaba. Hozzáfűzte: gazdákat kell nevelnünk a jövőre nézve, a hagyományt pedig nemcsak ápolják, hanem teremtik is. A gyermeklakodalom egyébként egy háromnapos rendezvény első felvonása volt: tegnap és ma is Balánbányán vannak a gyermekek oktatói, ahol Sándor Csaba és Rigmányi Lajos vezetésével gyermekjátékokra alapuló képzésen vesznek részt. A lakodalom ünnepsége egyébként a remetei központi közösségi házban mulatsággal zárult. Kertész László