erős felhőzet
szórványos felhőzet
tiszta égbolt
kevés felhő
Foszlás
Szélétől foszlik a Székelyföld vászna – bizonyosodhattam meg ismételten a minap Maroshévízen járva. A székelyföldi magyar többségű településeken lakók nem tudják – talán nem is akarják tudomásul venni! –, hogy milyen folyamatok zajlanak a szórványban. Márpedig szórvány van a Székelyföld peremein is, lásd a maroshévízi, galócási, tölgyesi, salamási, gyergyóhodosi magyar szórványt, vagy lásd a Keresztúr környéki, rohamosan átalakuló etnikai szerkezetű falvakat: a magyar ajkú cigányok pár településen többségbe kerültek. S ott vannak az Erdővidék és a Barcaság határán lévő falvak, amelyeken már átbillent az egyensúly az utóbbi egy-két évtizedben betelepült déli, román ajkú cigányság javára.
Maroshévízen is ugyanazt tapasztalni, mint a Székelyföld többi településén: a fiatalok egy része divatból, vagy a munkahelyek hiányából, az alacsony bérekből fakadó kényszerből külföldön keresi boldogulását, s a megélhetés kényszere immár nemcsak a családalapítás előtt álló fiatalokat, hanem a kisgyermekes családokat, sőt a középkorú kenyérkeresőket is elérte. Az elvándorlás egyenes következménye a magyar intézmények lassú sorvadása. A legfájdalmasabban az iskolában mutatkozik meg a leépülés: míg egy többezres lélekszámú gyergyói vagy csíki nagyközségben a gyermekek létszámának negyedével, harmadával való csökkenése nem veszélyezteti az iskola létét, addig egy Maroshévíz méretű és etnikai összetételű városban a nehezen kiharcolt és elindított önálló magyar iskola létét veszélyezteti hosszabb vagy rövidebb távon. A hévízi Kemény János Gimnázium óvodától érettségiig biztosít magyar nyelvű oktatást, jól képzett pedagógusokkal, korszerű, jól felszerelt iskolaépülettel, saját tornateremmel rendelkezik – csak éppen a gyermekek száma csökken drasztikus mértékben. Az elvándorlás mellett a gyermeklétszám csökkenéséhez vezet az is, hogy a szórványban nagyobb mértékű a vegyes házasságok aránya, amelyekből a gyermekek jórészt a többségi iskolába kerülnek. A gyermeklétszám csökken amiatt is, hogy az intézmény nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy tanulmányi eredmények szerint válogathatja meg a gyermekeket, hiszen nincs nagyon miből válogatni, örvendenek minden beiratkozónak. Ez alapján nyilván gyengébbek a vizsgaeredmények a megye elit iskolái által felmutatottaknál, ez viszont a maga rendjén visszaüt a következő években az iskolaválasztásnál. S az ördögi kör bezárul.
Az utóbbi időben gyakran fordultam meg hazai magyar szórványtelepüléseken és a vajdasági magyar szórványban. A tapasztalatok pedig mindenhol hasonlóak: a magyar közösség többszörös hátrányba kerül egyrészt számbeli kisebbsége miatt, másrészt a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt, a kettő együttesen pedig a magyar intézményrendszer leépüléséhez vezet, előrevetítve a közösség felszívódását, eltűnését.
Ideje volna jobban figyelni a szórványban zajló folyamatokra, számba venni a történéseket és levonni a megfelelő következtetéseket. S tenni kell politikai téren is, nem elég megállapítani és azon siránkozni, hogy a szélétől foszlik a Székelyföld vászna. Mert a foszlás egyre gyorsabb, és egyre beljebb terjed ezen a vásznon…
Sarány Isván
.jpg)
.jpg)
