Fordulat az agrárpolitikában

kérdés az Unió következő hétéves Közös Agrárpolitikájának részletei körül. Az viszont egyre biztosabb, hogy a 2021–2029-es ciklus az új támogatási szabályokkal 2023-nál hamarább nem indul el.

Nagy jelentősége volt az uniós agrárpolitika szempontjából is a tavaly decemberben elfogadott, az Európai Unió 2021–2029 közötti költségvetésére vonatkozó egyezségnek. Az agrár- és vidékfejlesztési források elosztása terén egyelőre semmi sincs kőbe vésve. lesznek országok, akiknek a következő hét évben az előző ciklushoz képest kicsivel több, másoknak valamivel több jut. Románia a 2021–2027-es időszakban a Közös Agrárpolitika keretében 20,5 milliárd eurót kap, ebből 13,5 milliárd eurót közvetlen kifizetésekre költhet, 365 milliót a piaci támogatási intézkedésekre szánhat az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, míg 6,7 milliárd eurót vidékfejlesztésre fordíthat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. A 2021–2027-es európai uniós költségvetés és a mezőgazdaságra vonatkozó uniós szintű jogszabályok elfogadása csúszásban van, ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) új rendszere később, vélhetően egy év késéssel tud majd elindulni.
Nemsokára a részletekről többet tudhatunk, ugyanis számos fontos témában a tavasz folyamán születik megállapodás a tagállami agrárminisztereket tömörítő tanács és az Európai Parlament között. Az viszont biztos, hogy az új KAP szabályai csak a 2023-as esztendőtől kezdődően válnak majd hatályossá. A jelek szerint a majdani agrártámogatási rendszer a jelenleginél „zöldebb” lesz, és ugyanakkor kistermelő-barátabb is. A tagállami kormányok keze a pénzelosztás terén valamivel szabadabbá válik, ugyanakkor a tagállamok a rendelkezésükre álló területalapú támogatások egyharmadát olyan termelőknek kell folyósítsák, akik vállalják az ökogazdálkodást. A cél az, hogy 2030-ra az Unió területén lévő szántóföldeknek 25 százalékát ökológiai művelésbe fogják. Jelenleg ez az arány a 8 százalékot sem éri el. Az Európai Parlament szorgalmazza, hogy mentesüljenek a versenyjogi szabályok alól azok a termelők, akik áttérnek a környezet állapotát javító/jobbító mezőgazdasági gyakorlatra.
A tagállamok specifikus igényeit figyelembe venni hivatott szabályok állítólag azt is lehetővé teszik majd, hogy a kormányok az eddigi 15-20 százalékkal szemben szükség szerint akár a pénzek 35 százalékát is átcsoportosíthassák a területalapú és a vidékfejlesztési támogatások között. Ekkora mozgástér láttán egyes elemzők szerint nemigen hihető, hogy az agrártámogatásokban csak a fejőstehenet látó kormányok hosszú távú vidékfejlesztési ambíciók mellett köteleződnének el.

HN-információ