Hirdetés

Fogyatkozó katolikus közösség

Az elmúlt két évtizedben a felére csökkent a katolikus hívők száma Maroshévízen. Az egyházközség adatai nem adnak okot pozitív jö­vő­kép­re, hiszen az elvándorlás és az alacsony születésszám jelenleg megfordíthatatlan tendenciaként van jelen. A negatív számadatok ellenére a kis közösség aktív hitéletet él, egymást is erősítve a mindennapokban.

Boncina-Székely Szidónia
Becsült olvasási idő: 3 perc
Fogyatkozó katolikus közösség
Fogyatkozik a magyar katolikus közösség Maroshévízen Fotó: Czirják Károly

Maroshévízen 1586 sze­mély vallotta ma­gát római ka­to­li­kus­nak 2022-ben, míg húsz évvel ezelőtt ez a szám 3000 felett volt: a katolikus egyház adatai pontos képet adnak a helyi közösség hitéletéről, elvándorlási és születési adatairól.
László Áron plébános húsz éve szolgálja a helyi katolikus közösséget, háromezer hívővel, s a fogyatkozás okai között több tényezőt is fontosnak tartott megemlíteni.
– Az elvándorlás, az alacsony születésszám és az elhalálozások nagy száma mellett a legerősebb oka a fogyatkozásnak talán ugyanaz, mint más hasonló gyár- és bányatelepen, ahol a betelepített lakosságnak nincsenek mély gyökerei, így könnyebben költözik el – nyilatkozta érdeklődésünkre a plébános.
Hozzáfűzte: 2021-ben három keresztelőt tartottak az egyházközségben, tavaly tizennégy volt, bár sok esetben megtévesztők ezek az adatok, hiszen a külföldön élő szülők némelyike még ragaszkodik ahhoz, hogy itthon kereszteljék meg a gyermeket.
László Áron meglátása szerint a fiatalok már a középiskola elvégzése után külföldi munka után néznek, és nem térnek vissza szülővárosukba.
– A két évtizedes ittlétem ideje alatt csupán két fiatal tért haza külföldről azért, hogy itthon teremtsen jövőt magának. Ahogy kivándorolnak, és az idős szülők is meghalnak, eladják a házukat, így minden kapcsolatot megszakítva a szülőfölddel – osztja meg tapasztalatait László Áron, hangsúlyozva, hogy az egyházközség tagjaival állandó kapcsolatban van, így azonnal értesül arról, ha valaki elköltözött a városból.
Bár a közösség kicsi, annál összetartóbb, és annál fontosabb számára a közösségi élet: hetente felnőtthittanórák, ima­­közösségek, illetve a polgári eseményeken való közös részvétel erősíti a hitet, az összetartozás érzését.
Az alig több mint ezerötszáz fős közösség jelentős része aktív hitéletet él, részt vesz a közösségi tevékenységekben, nemcsak az egyházi, hanem a polgári események alkalmával is. Idén elsőáldozásra készülnek: a második és harmadik osztályosok összevonva fognak szentáldozáshoz járulni a katolikus templomban. A maroshévízi református egyháznál, a szórvánnyal együtt 315 lelket tartanak nyilván: 2022-ben 3 keresztelést és 14 temetést jegyeztek – olvasható a Maroshévízi Hírlap januári számában.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!