Tovább nehezedik a földalapú támogatási rendszer 2016-tól. Ezentúl csak a fémzárolt vetőmag használata esetén jogosultak a kiegészítő támogatásokra a gazdák. A hegyvidéki vagy fiatalgazda-támogatást csak azok kaphatják meg, akik igazolni tudják, hogy a használt vetőmag minősége és mennyisége megfelel a tavaly megjelent szakminisztériumi rendelet előírásainak. Egyelőre nem kell attól tartani, hogy minden szántóterületre és minden növényfaj esetében szükséges lesz a fémzárolt vetőmag ettől az évtől – szögezték le az általunk megkérdezett szakemberek. Ha ez így lenne, akkor nagy bajban lennénk, hiszen az elmúlt tíz évben jelentősen háttérbe szorult a vetőmagtermesztés – fogalmazott Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A kísérleti állomások leépülései után sok termelő felhagyott a vetőmagburgonya-termesztéssel. – A támogatási rendszerek megszűnése után már nem volt jövedelmező a vetőmag előállítása, ugyanakkor a kereslet is megcsappant – mutatott rá Török Jenő. A burgonyatermesztéssel is foglalkozó szakember úgy véli, itthon féláron lehetne vetőmagot termelni a kintről behozott gumók árához képest. Igaz, a vetőmagtermesztés feltételrendszeréből mára leginkább csak a klíma maradt meg egyedüli kedvező tényezőként a megyében. Éppen az apró parcellák miatt nehéz betartani azokat az izoláló távolságokat, amelyet megkövetelnek a vetőmag-előállításnál a burgonya esetében – mondta a szakember. Ferencz Tibor szépvízi gazda is évekig termelt vetőmagburgonyát, de egy ideje már nem foglalkozik ezzel. A mezőgazdász úgy véli, a vetőmag-előállítás megfelelő szakértelmet, tudást igényel. Emellett nagyobb ráfigyelést és költést igényel a szaporítást szolgáló gumók termelése. A gazda elmondta: gyakran előfordult az is, hogy a szakhatóság leminősítette a gumókat. A mezőgazdász úgy véli, nem túlzás azt állítani, hogy tudatosság is volt abban, ahogy a hazai vetőmag-előállítás leépüljön. Ferencz Tibor úgy értékelte, ha egyik évről a másikra minden burgonyatermesztőt arra köteleznek, hogy fémzárolt vetőmagot használjon, nem lenne elegendő mennyiség. Idéntől a földalapú támogatást igénylő gazdáknak, akik az alaptámogatás mellett a kiegészítő támogatásokat is kérelmezik, bizonyítaniuk kell, hogy a szója, lucerna, vetőmagburgonya, a cukorrépa, ipari felhasználásra szánt korai burgonya minősített vetőmagból származik. A fémzárolt vetőmag használata a mi vidékünkön kevésbé jellemző, más szántóföldi növények esetében is kötelező. A 2015/669-es szakminiszteri rendelet négyes mellékletében részletesen közlik, hogy fajtánként mennyi minősített vetőmag vásárlását kell bizonyítsa a gazda. Török Jenő úgy véli, a kukorica, a napraforgó esetében ma már nagyobb termelés esetén nem is lehet eredményt felmutatni fémzárolt vetőmag használata nélkül. Világszerte ma már több civilszervezet is figyelmeztet arra, hogy a hibrid vetőmagokkal a forgalmazók magukhoz láncolják a gazdákat. Mivel ezek a magok könnyen elveszítik tulajdonságaikat, ezért a gazdák arra kényszerülnek, hogy évente megvásárolják a magokat. Hargita megyében 2014-ben 31 074 hektár, míg 2015-ben 32 280 hektár szántóra kértek támogatást a gazdák. Az APIA részletes kimutatása szerint 2014-ben a megyében mindössze 9,84 hektár olyan terület szerepelt támogatás alatt, amelyben vetőmagburgonyát termeltek. A burgonyával beültetett terület, amelyre 2014-ben támogatást kértek, 4976 hektár volt. Daczó Dénes