Hirdetés

Fellépés a diszkriminatív jogszabály ellen

HN-információ
A román, a magyar, a bolgár és a görög külügyminiszter közös levélben fordult az ukrán külügyi tárca vezetőjéhez, tiltakozva a ukrán parlament által elfogadott, kihirdetés előtt álló új oktatási törvény ellen. Nyilatkozatban tiltakozik az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban a Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT), a beregszászi születésű Bocskor Andrea EP-képviselő pedig az európai törvényhozásban kérte, az európai intézmények vessék latba befolyásukat, hogy az ukrán elnök ne hirdesse ki a törvényt. [caption id="attachment_56626" align="aligncenter" width="620"] Bocskor Andrea EP-képviselő[/caption] Teodor Meleşcanu román, Szijjártó Péter magyar, Eka­terina Zaharieva bolgár, Nikosz Kociasz görög külügyminiszterek közös levélben fejezték ki „aggodalmukat” és „mélységes sajnálatukat” a szeptember ötödikén, az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény miatt – adta hírül az Agerpres hírügynökség. A levelet Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetőjének, Lamberto Zanniernek is elküldték. A négy külügyminiszter szerint az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek minden eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy Ukrajna oktatási törvényébe beépített korlátozások ne akadályozzák a nemzeti kisebbségek megfelelő védelmét. Kijevben ült össze szerdán a nemzeti kisebbségek védelméért felelős román–ukrán kormányközi vegyes bizottság plénuma. A felek az ülés végén közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben vállalják, hogy újból napirendre tűzik mindazokat a kérdésköröket, amelyek 1997, vagyis a bizottság megalakulása óta felmerültek a felek érdekeinek védelmében. A külügyminisztérium, a határon túl élő románokért felelős tárca, az oktatási, a kulturális minisztérium képviselőiből, valamint az interetnikai kapcsolatokért felelős ügyosztály, az egyházakért felelős államtitkárság és a Romániai Ukránok Szövetségének küldötteiből álló román delegációt Alexandru Victor Micula államtitkár vezette. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a román fél arra kérte ukrán tárgyalópartnereit, hogy mielőtt Ukrajna államelnöke kihirdetné a kijevi parlament által elfogadott új tanügyi törvényt, kérjék ki a Velencei Bizottság (Európai bizottság a demokrácia érvényesítésére a jog eszközeivel), valamint az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosának véleményét a vitatott jogszabályról. Az ülés közös nyilatkozat aláírásával zárult, amelyben mind a közös következtetéseket, mind a felek eltérő véleményeit rögzítették. Ugyanakkor vállalták, hogy a bizottság új ülésszaka során újból napirendre tűzik mindazokat a kérdésköröket, amelyek 1997, vagyis a bizottság megalakulása óta fontosnak bizonyulnak a felek számára. A külügyi tárca közleménye leszögezi, hogy a kijevi tárgyalások során Románia küldöttsége a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmére vonatkozó nemzetközi normák jóhiszemű tiszteletben tartását szorgalmazta mind az Ukrajnában élő románok, mind a Romániában élő ukránok tekintetében. A Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) nyilatkozatot tett közzé az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatban. A Lászlófy Pál István, a Külhoni Magyar Oktatási Tanács elnöke és Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kézjegyével ellátott dokumentum leszögezi: „A Külhoni Magyar Oktatási Tanács (KMOT) tiltakozik az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény ellen. A törvény az ország alkotmányát és nemzetközi vállalásait semmibe véve megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, amivel létalapjukat szünteti meg. A határon túli magyarság anyanyelvű intézményrendszerét támogató szervezetként aggodalommal tölt el bennünket a törvénymódosítás annak tudatában, hogy az anyanyelven való tanulás lehetősége a kisebbség megmaradásának záloga, az államnyelv elsajátítása nem történhet az anyanyelv kárára egyetlen kisebbség esetében sem.” A nyilatkozatban olvasható, hogy „A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségén fogalmazódott meg a közös fellépés szükségessége a Kárpát-medencei magyar oktatási szervezetek részéről. Ezért a KMOT Ukrajna elnökéhez fordul azzal a kéréssel, hogy ne írja alá ezt a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok megmaradását is alapjaiban veszélyeztető törvényt.” Bocskor Andrea, a Fidesz listáján mandátumot szerzett beregszászi EP-képviselő szeptember 11-én a fontos politikai témákban tett egyperces nyilatkozatok keretében felhívta az európai intézmények figyelmét arra, hogy „szeptember 1-jén teljeskörűen életbe lépett az Ukrajna és Európai Unió közötti társulási megállapodás. Ennek 4. cikkelye magában foglalja az állampolgári és kisebbségi jogok védelmét, a diszkriminációmentességet. A szeptember 5-én elfogadott oktatási törvénnyel azonban Ukrajna megszegte ezeket az elveket és kötelezettségeket, hiszen annak 7-es cikkelye megszünteti az ukrajnai magyarok, románok, bolgárok, lengyelek, szlovákok azon jogát, hogy anyanyelvükön tanuljanak az oktatási rendszer minden szintjén”. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy „a törvény ezáltal ellentmond Ukrajna alkotmányának és nemzetközi kötelezettségei­nek. Megrontja a viszonyt az őt támogató szomszédos országokkal, kétségbe vonja Európa integrációs törekvéseinek őszinteségét. Ez a jogszabály súlyos következményekkel jár majd az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre, több tízezer gyermek, szülő és tanár válik jogfosztottá, másodrangú polgárrá.” Az EP-képviselő végezetül arra kérte az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetőit, „vessék latba befolyásukat, hogy az államelnök ne írja alá ilyen formájában a törvényt, és utalja vissza a 7-es cikk átdolgozására, hisz ezzel 120 román, 100 magyar és 5 lengyel tannyelvű iskola felszámolása fog bekövetkezni.” HN-összefoglaló


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!